Előző
Következő
új cikk

Belföld

A Kúriát cselezné ki a kormány az alkotmánymódosítással

Népszava|2018. jún 14. 12:25
[A+ A-]

MTI Fotó: Mónus Márton

Kényszerrel is melegedőbe, hajléktalanszállóra vihetik majd a rendőrök az utcán élőket a jövőben a kormány alkotmánymódosítása nyomán.

Nem állapot, hogy a Kúria akár egy illegálisan emelt sátorszerű építmény elbontásáért is súlyos kártérítésre kötelezze a rendőrséget, többek között ezért emelik be az alkotmányba a közterületen való életvitelszerű tartózkodás tiltását – mondta el Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón. Gulyás Gergely szerint az alkotmánymódosítás egyértelműen arra irányul majd, hogy a rendőrségnek joga legyen nappali-, vagy éjjeli melegedőbe vinni a jövőben azt a személyt, aki az utcán lakik. Erre egy ideig volt lehetőség, de a Kúria megsemmisítette a korábbi szabályozást, ezért emelik most az egészet alkotmányos szintre. A miniszter szerint ezzel párhuzamosan az alkotmány XXII. cikkelyében már most is szereplő állami ellátási kötelezettséggel a kormány kész többletforrásokat is nyújtani a hajléktalanellátás intézményrendszerének fejlesztésére.

A Népszava kérdésére Gulyás Gergely elmondta, pénteken találkozik Tarlós István főpolgármesterrel, akivel többek között a tervezett budapesti fejlesztéseket is áttekintik majd, a kormány pedig várhatóan támogatni fogja Tarlós István kérését, hogy a Lánchíd felújításának költségeit növeljék 4 milliárd forinttal.

Uniós ügyekkel foglalkozott a kormány legutóbbi ülésén és Gulyás Gergely szerint mostantól havonta egy ülést csak és kizárólag az EU aktuális kérdéseinek szentelnek majd. A Miniszterelnökséget vezető miniszter először azonban a tegnap benyújtott 2019-es magyar költségvetésről beszélt. Mint fogalmazott, „részleletes pontos elemzés alapján reális a költségvetést készítettek” a pénzügyminisztériumban. Ez alapján reális jövőre a 4,1 százalékos GDP növekedés, az 1,8 százalékos költségvetési hiány és a 2,7 százalékos infláció. „Ez a biztonságos növekedés költségvetése, a biztonság, a növekedés, a családok és a teljes foglalkoztatás költségvetése” – mondta.

Gulyás Gergely külön kiemelte, hogy az ország biztonságának szavatolása elsődleges, ezért a rendvédelmi szervek bérfejlesztése is kiemelt feladat lesz jövőre.

„A gazdasági növekedési kilátások nagyon jók, 15 éve nem volt ilyen magas GDP-bővülés Magyarországon” – mondta. Jövőre 40 ezer forintra nő a két gyerekesek legnagyobb adókedvezménye, a foglalkoztatásban a 2,5 százalékos munkanélküliségi ráta elérése a cél. Mivel a kormány 1000 milliárdos hiánnyal számol és 4000 milliárd forint áll rendelkezésre fejlesztésre jövőre, a büdzsé alapból erősen szufficites lenne. A Modern Városok Programban 150 milliárd forint szerepel 2019-re.

A kormányülésre rátérve Gulyás Gergely arról beszélt: bár az uniós kapcsolatok stratégiai jelentőségűek a kormány számára, mégis úgy érzik, hogy jogosak a magyar részről megfogalmazott kritikák Brüsszel felé. Magyar részről elfogadhatatlan például a következő hét évre szóló uniós költségvetési tervezet. Gulyás Gergely szerint a bizottság előterjesztése a költségvetési fegyelmet nem tartó tagállamokat jutalmazza, miközben a szabályokat követő, de életszínvonalukban még mindig gyengébb kelet-európai és Balti államokat bünteti.

A magyar kormány szerint a Brexit miatt a költségvetés bevételi oldalán jelentkező veszteséget egyenlő mértékben kellene szétosztani a tagállamok között. A bizottság javaslata azonban nem erre irányul, „ez a költségvetés a szegényektől vesz el és a gazdagoknak ad”.

Szóba került a migráció kérdése is, Gulyás Gergely azt mondta, ennek kezelése az alapszerződések szerint tagállami hatáskör. „Nem fogadható el olyan büdzsé, ami az európai polgároktól vesz el és a migránsoknak ad, saját migrációs politikájának következményeit mindenki maga viselje” – utalt egyértelműen a német kormányra. Magyarország azt is szeretné, hogy a következő uniós költségvetésben az EU elismerje a külső határok megvédésének költségeit. „A közös határvédelemből mindenki profitál, ezért azt szeretnénk, hogy az EU támogassa ezt” – mondta. Magyar álláspont szerint ugyanakkor spórolni kellene a brüsszeli bürokrácián, ezt az Európai Bizottság is javasolta korábban, született egy hatástanulmány is, de végül nem történt semmi.

Gulyás Gergely szerint a jelenlegi bizottsági javaslatban valójában „két költségvetést bújtattak el, mert külön fejlesztési források állnának rendelkezésre az eurózóna államainak, ez is elfogadhatatlan magyar részről. Szintén nem támogatja a kormány, hogy a magyar vámhatárokon keletkezett bevételekből az eddigi 80 helyett már 90 százaléknyi bevétel kerüljön a közös uniós büdzsébe, mint az a tervezetben szerepel. Gulyás Gergely szerint „az egész büdzsé a bizottság téves szerepfelfogását tükrözi, az Európai Bizottság ugyanis nem politikai testület, márpedig ez a költségvetés egy politikai előterjesztés”. A miniszter itt arra utalt, hogy a tervezet szerint jogállami klauzulákhoz is köthetnének a jövőben egyes uniós kifizetéseket. Magyar álláspont szerint ez ellentétes a Lisszaboni Szerződéssel.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter egy sajátos statisztikát idézett, eszerint az Európai Unió csalás elleni hivatala, az OLAF eljárásainak 52 százaléka „azt a hét tagállamot sújtja, amelyik nem akar az Európai Ügyészséghez csatlakozni”. A fenti kifogások ellenére „Magyarország nem lesz akadálya az uniós költségvetés elfogadásának”, bár erre Gulyás Gergely szerint kevés az esély ebben a ciklusban.

Június 28-29.-én uniós csúcs lesz, amint a bolgár elnökség előterjesztésére ismét napirendre kerül a kötelező menekültkvóták ügye, magyar remények szerint ebből nem lesz semmi, mert a tagállamok közöl 16 nem támogatja a kvótákat.

Kósa András

Lájkoljon minket a Facebook-on is!