Előző
Következő
új cikk

Kultúra

A Kossuth-díj története

MTI|2010. márc 12. 12:40
[A+ A-]
Március 15-én adják át a legmagasabb magyar állami kulturális kitüntetést, a Kossuth-díjat, amelyet az 1848-as forradalom 100. évfordulója alkalmából 1948-ban alapított az Országgyűlés.
Az első díjakat 1948. március 14-én adták át az ország legkiválóbb tudósainak, művészeinek, ipari munkásainak, földműveseinek, akik hozzájárultak az ország újjáépítésének sikeréhez. A díj mellé az akkoriban igen tetemesnek mondható 20 ezer forint járt. A politikusok egyidejűleg létrehoztak maguknak egy hasonló nevű, pénzjutalommal ugyan nem járó, de még rangosabb kitüntetést, a Kossuth-érdemrendet, ami azonban 1953-ban megszűnt.

Az első alkalommal 110 kitüntetett között volt Bajor Gizi, Fejér Lipót, Déry Tibor, Füst Milán, Kovács Margit, Lukács György, Molnár Erik, Nagy Lajos, Somlay Artúr és Szent-Györgyi Albert. Posztumusz-díjat kapott többek között Bartók Béla, Derkovits Gyula és József Attila.

A díjat 1963-ig évente osztották, 1965-től április 4. alkalmából már csak a tudomány és kultúra jeles képviselőinek ítélték oda. 1966-tól változott a Kossuth-díj adományozásának rendje: három évenként ítélték oda az arra érdemeseknek, ettől csak 1975-ben tértek el, amikor a felszabadulás 30. évfordulója alkalmából adományoztak díjat.

1990 óta ismét évente egyszer, s ismét március 15-én adják át a Magyar Köztársaság legrangosabb díját. A Széchenyi-díj 1990-es megalapítása óta a Kossuth-díjat a kiemelkedő, nemzetközileg is elismert kulturális és művészeti tevékenységért adják. A két díj egyenrangú.

A díjra javasolt személyekre az e célra létrehozott bizottság ajánlása alapján a kormány tesz javaslatot a köztársasági elnöknek. A testületek tagjait és vezetőit - együttműködve tudományos és művészeti szervezetekkel - a kormány bízza meg. A díj megosztva is adományozható közösen létrehozott alkotás esetén. A díjakat a köztársasági elnök adja át március 15-én. A címet a köztársasági elnök megvonhatja attól, aki arra érdemtelenné vált.

Az alapításkor a pénzdíjat babérkoszorú kísérte, 1991-től egy Kossuth Lajos alakját formázó kisplasztikai alkotás jár vele. A szobor talapzata 255 milliméter magas, 40 milliméter átmérőjű rézből készült henger, amelynek a 89 milliméter magas szobrot tartó felső része aranyozott, az alsó és az oklevéltartó része ezüstözött.

Az idők során többször változott a díjjal járó juttatás nagysága, 1955-ben 50 ezer, 1964-ben 100 ezer forintra emelték a húszezres induló összeget. 1976-1984 között egységesítették a fokozatokat és 80 ezer forint lett a jutalom, ez aztán 1985-től a rendszerváltásig 200 ezer forintra nőtt. A rendszerváltozás után a Kossuth- és Széchenyi-díjról szóló törvény kimondja, hogy a díjjal járó jutalom összege a bérből és a fizetésből élők előző évi - a Központi Statisztikai Hivatal által számított - országos szintű nettó nominál átlagkeresetének ötszöröse kell hogy legyen.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!