Politológusok szerint a Fidesz arra épít: nem ígér semmit, amit nem lehet teljesíteni. Eközben az Országgyűlés szakbizottságai már négy miniszterjelöltet meghallgattak és a várakozásoknak megfelelően támogatták őket.

Alkotmányozó nemzetgyűlés és rendszeralakító parlament is vagyunk - fogalmazott Orbán Viktor a kormányprogramot ismertetve a parlamentben. Egyúttal megismételte, hogy a tavaszi választáson a magyarok forradalmat akartak. A leendő miniszterelnök szerint kormánynak feladata lesz, hogy megalkossa az új alkotmányt, a kormányprogramot pedig úgy jellemezte, mint iránytűt, mert "először az irányokat kell kijelölni, majd ahhoz igazítani a konkrét döntéseket."

"Ön nem rendszerváltásra kapott felhatalmazást, hanem kormányzásra (...) Magyarországon nem volt forradalom" - riposztozott felszólalásában Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője. Jelezte: a Fideszre összesen 17 ezerrel szavaztak többen, mint négy éve az MSZP-re és az SZDSZ-re. Közölte, bele se mer gondolni, hogy ha ötvenezerrel több szavazatot kapott volna a Fidesz, akkor már "új honfoglalásról beszélnének". Kifogásolta, hogy a Fidesznek mindig csak kormányon fontos az együttműködés, miközben az utóbbi nyolc évben minden együttműködést elutasítottak. "Aki nincs velünk, az nincs" - tette hozzá, utalva a Fidesz politikájára. Úgy vélte, Orbán első feladatát, a kormányprogram összeállítását elbukta, mert az "a nemzeti szemfényvesztés programja, amelyből csak a lényeg hiányzik". Hozzátette: "az illuzionisták szórakoztatóak a cirkuszban, de életveszélyesek a parlamentben".

A konkrétumokat hiányolta a többi ellenzéki párt is. Vona Gábor, a Jobbik elnöke és frakcióvezetője például közhelyparádénak illetve kívánságlistának nevezte és alkalmatlannak, számonkérhetetlennek minősítette a dokumentumot. Az LMP-s Schiffer András viszont úgy vélte, több pozitív részlete is van a programnak. Ezeket később hosszan sorolta, ám kitért a hiányosságokra is. Jelezte, hogy számok nélkül nem lehet pontos egy iránytű. Hogyan fogják egyszerűsíteni az adórendszert, hogyan képzelik el a cigányság felemelését - sorolta a megválaszolatlan kérdéseket.

A kormánypárti képviselők ezzel szemben elégedettek voltak a kormányprogrammal. Navracsics Tibor megismételte, hogy az idei választást leginkább az 1990-es, rendszerváltó, "alapozó" választáshoz lehet hasonlítani. A leendő miniszterelnök-helyettes gazdaságfilozófiai választásról beszélt, arról, hogy a kampányban is azt mondták, "kis többség - kis változás, nagy többség - nagy változás." Úgy vélte, a kormánypárt eddig beterjesztett javaslatai - mint a 2006. szeptember-októberi rendőri túlkapások áldozatainak kárpótlása, vagy kettős állampolgárságról szóló törvény - is a korszakhatár kijelölését szolgálják. A KDNP-s Rétvári Bence pedig Tisza Kálmán és Bethlen István kormányával példálózott, akik "mind nagy átalakulások közepette stabilizálták az országot". Úgy vélte, a jövőben "mindenki nyer, senki sem veszít", a szociális szolgáltatásoknak a közjót kell szolgálnia, a csődbe jutott családokat pedig meg kell védeni. Arról is szólt, hogy Magyarországot a magyarok tudják felemelni és csak "a kormányprogram sikere menthet meg minket attól, hogy a politika végképp elveszítse hitelét".

A cikk folytatódik

Cikkünk a következő oldalon folytatódik!