Előző
Következő
új cikk

Belföld

Eljő a kutyák békésebb világa?

Népszava-összeállítás|2011. jún 6. 05:23
[A+ A-]
Számos területen szabad kezet kapnának az önkormányzatok, egyúttal a gazdák felelőssége is növekedne - legalábbis ez olvasható ki a közelmúltban nyilvánosságra került állatvédelmi törvény tervezetéből. Ez többek között önkormányzati ebadót, éves ebösszeírást, a kölyökkutyák kikötésének tiltását, kötelező chipezést, még magasabb bírságokat vezetne be, és veszélyes ebek helyett kockázatos viselkedésű kutyák lennének. A TÖOSZ szerint azonban mindez sokban növelné a helyhatóságok terheit.
Ebrendészeti hozzájárulást, vagyis ebadót kellene fizetnie kutyái után a gazdának - ezt is tartalmazza az új állatvédelmi törvény tervezete, amelyet a Vidékfejlesztési Minisztérium a közelmúltban hozott nyilvánosságra. A törvény ugyan meghatározná az összeghatárokat - a tervek szerint 2000-3500 forint között -, de a hozzájárulás konkrét mértékének megszabását már az önkormányzatok kezébe adná. "Mivel az ebrendészet állami feladat, annak átruházása mellé forrást is kell biztosítani" - indokol a tervezet, amely végül arra kötelezné az helyhatóságokat, hogy a beszedett ebadónak legalább a felét a kutyák mikrochippel ellátására és ivartalanításra forgassa vissza. (Annak a gazdának azonban nem kell fizetnie, aki örökbe fogad, illetve aki ivartalaníttatja és chippel, elektronikus azonosítóval látja el a kutyáját.) Az ebek chipezésének piaci átlagára - regisztrációval együtt - 5-6 ezer forint, jelenleg az ebek mintegy 5-10 százaléka van ellátva vele. A hím kutyák ivartalanítása 12 ezer, a szukáké 18 ezer forinttól indul.

Ezeken felül az ebek évenkénti összeírása is új elem, amelybe a kóbor kutyák nyilvántartása is beletartozna - szintén a helyhatóságok által vezetve. Az állatokat ugyanis regisztrálni kellene. Egyes becslések szerint mintegy 2-2,5 millió kutya él Magyarországon, a gazdátlan ebek száma százezres nagyságrendű - tájékoztat a tervezet. Mindez azonban, az ebadó kezelésével együtt jelentős adminisztratív terheket róna az önkormányzatokra - vélekedett lapunknak a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) elnöke. Schmidt Jenő szerint erre infrastrukturálisan nem állnak készen a helyhatóságok. Az ebadónak szerinte azért is kevés haszna lenne, mivel azt a chipezésbe is be kellene forgatni, de a gazdáknak eleve maguknak kellene gondoskodniuk erről. Ez nem önkormányzati feladat - vélte. Nem beszélve arról, hogy aki nem akarja, vagy nem tudja fizetni az ebadót, akár ki is teheti állatát az utcára. Így csak növekedne a kóbor ebek száma, amelyek eltartása, befogása eddig is sokba került - mondta Schmidt.

Szakmai szervezetek szerint is az egyik legvitatottabb pontja lehet a javaslatnak az ebadó, ám sokak szerint, akinek fontos a háziállata, ki fogja fizetni. A tervezet azonban nem politikusok és jogászok, hanem állatorvosok, kineziológusok, etológusok, a témában jártas szakemberek bevonásával készült. Így módosulhatott például az eddigi veszélyes eb kategória, mivel a szakértők egybehangzó álláspontja szerint nem lehet kollektíven egész fajtákat veszélyesnek minősíteni - mondta lapunknak Végh Ákos, a közelmúltban megalakult Magyar Állatvédelmi és Állatjóléti Társaság (MÁÁT) elnöke. "Kockázatos fajta" lenne azonban az amerikai pitbull terrier, a bandog, az amerikai staffordshire terrier, a kaukázusi juhászkutya és a rottweiler is. Sokak szerint például a pitbull veszélyes, holott legutóbb is arról lehetett hallani, egy németjuhász támadt kisgyerekre - tette hozzá a jogszabály előkészítésében is részt vevő állatorvos, aki hangsúlyozta: egy állat veszélyessége a gazdája felelőssége, ezért a jogszabályokban is a felelős állattartás kritériumait érdemes meghatározni. A tervezet elkészülte után a MÁÁT elnöke szerint egyébként sok új szempont is felmerült a társadalmi viták és belső véleményezések során, amelyek egy része helyet kaphatott volna a javaslatban. Ezekkel kapcsolatban hamarosan állásfoglalást ad ki a szervezet.

Fokozott védelem

A tervezet fokozott szigorral lépne fel az állatkínzás ellen, az eddigi 150 ezer forintos bírság jelentős emelését javasolja; igaz, az nem szerepel, hogy mennyivel. Tiltaná azonban a kutyák fülkorrekcióját, s csak az eb farokkurtítása végezhető el, hétnapos korig. Tilos lenne a négy hónaposnál fiatalabb ebek kikötése is, mivel "degeneratív, visszafordíthatatlan folyamatok" indulhatnak el a fejlődésében.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!