Előző
Következő
új cikk

Belföld

Igazságügy: távol Európától

Népszava|2012. máj 12. 05:20
[A+ A-]
Újabb súlyos nemzetközi kritika érte a magyar igazságszolgáltatás átalakítását azzal, hogy nem vette fel tagjai közé az Országos Bírói Tanácsot (OBT) az uniós bírói tanácsok hálózata. Noha hónapok óta köztudott, hogy az OBT-t és a bírósági törvényekben szereplő új szerveket és azok vezetőit nem tartja demokratikusnak az Európai Unió, a Fidesz-kabinet továbbra is figyelmen kívül hagyja az aggályokat, aminek súlyos következménye lehet.
Bizalmi ügyről van szó, "nem pedig a magyar fél udvariasságának köszönhető", hogy nem vette fel tagjai közé az OBT az uniós országok igazságszolgáltatási tanácsainak szervezete - fogalmazott forrásunk. Megírtuk: az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózatának (ENCJ) dublini közgyűlésén csak megfigyelői jogállást kapott Magyarország képviseletében az OBT. A testület elnöke az ülésen - állítólag - maga közölte: az OBT tudatában van az Európai Bizottság (EB) és több szakértő által felvetett aggályoknak, ezért a tagságra irányuló kérelmet megfigyelői jogállás iránti kérelemre módosítja addig, amíg nem fogadják el az OBT jogköreire vonatkozó, már a parlament előtt lévő jogszabály-módosításokat. Tománé Szabó Rita fél év múlva kéri az ENCJ további vizsgálatát, hogy az OBT elnyerhesse a teljes jogú tagságot. Noha a hálózat közgyűlése a megfigyelői státuszra irányuló kérelmet jóváhagyta, információink szerint nem tett volna ugyanígy a tagfelvételi kérelemmel.

Bár az OBT elnöke szerint azzal, hogy hazánk csak megfigyelőként csatlakozhatott az európai hálózathoz, "minden korlátozás nélkül hozzáférhet az ENCJ-ben felhalmozott ismeretekhez, részt vehet a bevált gyakorlatok hálózaton belüli cserefolyamatában", alig pár napja ő maga még egészen másként nyilatkozott. Az MTI-nek azt mondta: "miután a nemzetközi szervezet vezetésében a korábbi magyar igazságszolgáltatási tanács részt vett, ezt az OBT is szeretné folytatni". Féléves várakozásról szó sem volt, így erős a gyanú, hogy a helyszínre utazott OBT-elnök, valamint az őt kísérő Fazekas Sándor OBT-tag, a Fővárosi Törvényszék elnöke nem kaptak támogatást a tagfelvételi kérelemhez. A helyzet pikantériája, hogy Fazekas az OBT-előd Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) egykori elnökhelyettese is, így 2008-tól két évig az ENJC irányító bizottságának tagja volt, ami az egyik leginkább bizalmi pozíció ebben a szervezetben.

Az ENJC ugyanis 2004-ben jött létre az Európai Bizottság kezdeményezésére, a magyar OIT pedig alapító tagja volt. Az 1997-ben létrehozott OIT delegáltjai fontos pozíciókat töltöttek be az uniós hálózatban, Európában ugyanis példaként tekintettek az Orbán-kormány által megszüntetett bírósági önigazgatási szervre. Mint ismert, a bírósági igazgatás átalakításával a Fidesz-KDNP tavaly év végén az OIT helyett a bírósági igazgatás teljhatalmú szerveként hozta létre a Handó Tünde (Szájer József fideszes EP-képviselő felesége) által vezetett Országos Bírósági Hivatalt (OBH), később pedig megalakult az őt segítő, 15 bíró tagból álló választott testület, az OBT is.

Hogy az OBT nem kapta meg a tagságot az ENJC-ben, bizonyítja, hogy az Európai Unió nem tekinti valódi bírói önkormányzatnak a sokat bírált igazságszolgáltatási törvények nyomán létrejött szervet, ráadásul, miután a hálózatban való tagság feltétele az igazságszolgáltatás teljes függetlensége, újabb kőkemény kritikaként is felfoghatók a történtek. Miközben az ENCJ honlapján még ma is tagként van felsorolva az OIT, az OBT nem léphet be a szervezetbe, hiszen már több európai grémium kimondta: az új magyar bírósági törvényekkel sérült az igazságszolgáltatás függetlensége.

Több tucat pontban állapította meg a Velencei Bizottság, de ilyen tartalmú aggályokat fogalmazott meg az EB is, amely néhány hete perre ment, s sürgősségi eljárást kért a magyar bírók, ügyészek és a közjegyzők nyugdíjkorhatárának 70-ről 62 évre való leszállítása ügyében az Európai Bíróságtól. Egyelőre nem indítottak kötelezettségszegési eljárást az igazságszolgáltatás függetlenségének sérülése kapcsán, noha azt jelezte az EB, hogy nem szüntek meg az aggályai. Elsősorban a törvénysértő módon eltávolított főbíró, a mandátuma lejárta előtt menesztett Baka András, valamint az OBH-elnök kinevezése és túlzott határkörei miatt.

Az EB nemrég közölte: "Magyarország kötelezettséget vállalt arra is, hogy azonnal és teljes mértékben összhangba hozza az igazságügyi reformot a Velencei Bizottság megállapításaival". Csakhogy ezt az Orbán-kormány nem hajlandó megtenni, egyelőre csak egy figyelemelterelő, a kritikákat nem orvosló módosító csomaggal által elő, amelyről már a Velencei Bizottság is megállapította, hogy nem lesz elegendő az igazságszolgáltatás függetlenségének visszaállításához. Így várhatóan újabb komoly nemzetközi viták elé nézünk a bírósági törvények miatt, az OBT pedig akár fél évnél is többet várakozhat majd az ENCJ-tagságra.

Nem fogadják el Darákot

Nem tartják legitim vezetőnek Darák Pétert az uniós főbírók. Forrásaink szerint nem véletlen ugyanis, hogy Viviane Reding uniós alapjogi biztos még a nyár előtt - azaz még májusban - összehívja a tagállamok legfelső bíróságai elnökeinek hálózatát az új magyar igazságszolgáltatási szisztéma ügyében - az EB ugyanis többüktől kapott panaszokat. Az uniós főbírók kifogásolták Baka András mandátuma előtti eltávolítását a főbírói posztról, s illegitim bírói vezetőnek nevezték Darák Pétert, a Kúria elnökét. Információink szerint a Reding által összehívott ülésen ráadásul arra kérik majd az EU-biztost: indítson külön kötelezettségszegési eljárást az EB a magyar főbíró menesztésének ügyében. Az ülésre meghívják a magyar igazságügyi minisztert és az új bírói grémiumok vezetőit, továbbá az Alkotmánybíróság tagjait is, de várhatóan nem fogadják majd őket tárt karokkal az európai talárosok.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!