Előző
Következő
új cikk

Belföld

Az elszámoltatásban minden út Szegedre visz?

Népszava|2013. aug 29. 05:03
[A+ A-]
Hagyó-per, Hunvald-ügy, sukorói eljárás - a Fidesz elszámoltatási programjának három legfontosabb büntetőperében közös, hogy addig-addig helyezgették át őket az országban, mígnem mindegyikben ugyanaz a bírói fórum, a Szegedi Ítélőtábla jár majd el jogerősen. Ehhez még törvényt is módosítottak, kiterjesztve az ítélőtábla illetékességi körét. A 2011-ben Zuschlag János MSZP-s politikust hat évre elítélő táblán egyébként több friss kinevezett, illetve jutalmazott bíró dolgozik.
Több a hasonlóság a Hagyó-, a Hunvald-, és a Sukoró-ügyben, mint gondolnánk: egyaránt a Fidesz fő elszámoltatási célpontjai, ráadásul olyan emblematikus büntetőeljárások, melyekben másodfokon ugyanaz a bírói fórum, a Szegedi Ítélőtábla hoz majd jogerős ítéletet. Amúgy alapvetően egyik ügy sem kerülne másodfokon Szegedre, hiszen - egy kivétellel - már az első fokon eljáró bíróságokra sem véletlenül szignálták őket. Túlterheltségre hivatkozva áthelyezték őket a területileg illetékes Fővárosi Bíróságról máshova: a volt MSZP-s főpolgármester-helyettes után csak Hagyó-ügyként emlegetett BKV-s pert Kecskemétre, a Gyurcsány Ferenc volt kormányfőt is kriminalizáló Sukoró-pert pedig Szolnokra.

Egyedül a korábbi VII. kerületi szocialista polgármester, Hunvald György ügyét vitte a Fővárosi Törvényszék. A tavaly februárban elsőfokú ítélettel zárult ügy szeptember 5-én viszont egy áthelyezés folytán már a Szegedi Ítélőtáblán folytatódik másodfokon. A Hagyó-perben az első fok áthelyezése után már "automatikusan" a Szegedi Ítélőtábla lesz az eljáró bíróság. A Sukoró-ügyben ugyanennek eléréséhez még be kellett vetni a jogalkotónak magát: az Országgyűlés nyáron fogadta el azt a törvénymódosítást, mely 10 év után átírja az Ítélőtáblák illetékességi területét, és a Szolnoki Törvényszéket a Szegedi Ítélőtábla alá rendelte.

Ez az tábla döntött 2011. januárjában Zuschlag János perében, amiben a volt MSZP-s politikusra hat év börtönbüntetést szabtak ki csalásért. Előtte a Hagyó-pernek most első fokon helyt adó Kecskeméten, 2010 márciusában, az országgyűlési választási kampány tetőfokán még hat és fél évet kapott Zuschlag. A politikust jogerősen elmarasztaló bírói tanács elnökét, Gyurisné Komlóssy Évát néhány hónappal az ítélethirdetés után, augusztus 20-a alkalmából "több mint három évtizedes igazságügyi szolgálata, példamutató bírói tevékenysége elismeréséül" a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével tüntette ki Schmitt Pál akkori köztársasági elnök és Navracsics Tibor igazságügyi miniszter.

A bíró jelenleg is az ítélőtábla büntető kollégiumának három tanácsa közül az egyik tanácselnöke. A másik ítélkező tanács elnöke pedig a Szegedi Ítélőtábla elnöke, Harangozó Attila, akit 2012. szeptember elsejével nevezett ki hat évre Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke. Ugyanennek a tanácsnak a tagja az ítélőtábla büntető kollégiumának elnöke, Hegedűs István is, akit két hónappal később, 2012. november 1-től nevezett ki Szájer József fideszes EP-képviselő felesége - ugyancsak hat évre.

Handó Tünde nemrég, július elején a helyszínen dicsérte az éppen 10 éves Szegedi Ítélőtábla munkáját, mondván: a tábla számos olyan kezdeményezés elindítója, amely illetékességi területén kívül is, az egész országban példaértékű. A Szegedi Táblabíróság fennállásának 10. és a vidéki táblabíráskodás kezdetének 145. évfordulójára rendezett konferencián felszólalt Répássy Róbert igazságügyi államtitkár is, aki hangoztatta, hogy jogorvoslati szempontból Magyarország "szuper jogállam". Az ellenzék részéről érkező bírálatokat amúgy komolytalannak nevezte, mondván: "bírót fenyegetni az 1950-s évektől fogva nem érdemes, úgysem fog másként dönteni, mint ahogy a lelkiismerete és a törvények diktálják".

Polt helyettese segített

A Sukoró-ügyben korábban az is kiderült, hogy az áthelyezésről ugyan Handó Tünde mondta ki a végső szót, az első fokon eljáró törvényszék helyszínének, Szolnoknak a megtalálásában Polt Péter legfőbb ügyész helyettese "segített" neki. Belovics Ervin volt ugyanis az, aki tavaly augusztusban javasolta Handónak a megyeszékhelyt. Ráadásul azt követően, hogy a korábban az OBH által megkérdezett nyolc törvényszék közül Handó saját beosztottjai nem Szolnokot, hanem Zalaegerszeget és Szekszárdot javasolták. Aligha véletlenül, hiszen egy tavaly július 30-i levélben a Szolnoki Törvényszék elhárította a megkeresést.

Az ott működő négy bírói tanács közül vagyon elleni ügyekben egy járhat el, ám Sólyomváriné Csendes Mária tanácsának már tavaly nyáron is öt ügye volt, közülük négy kiemelt, vagyis egy újabb kiemelt ügy túlzottal leterhelte volna őket. Nem sokkal korábban ráadásul ehhez a bíróhoz került egy másik, 68 vádlottas ügy is Budapestről, de ez sem számított: a Sukoró-ügyben Sólyomváriné tanácsa jár el.

Furcsa kifogások

A jövő csütörtökön másodfokon folytatódó Hunvald-per az illetékes Fővárosi Ítélőtábla helyett került Szegedre. Az elfogultságukat bejelentő fővárosi bírákat ugyanis kizárták az ügyből, a Kúria pedig a szegedi fellebbviteli fórumot jelölte ki a büntetőügy tárgyalására. Az ügy visszaadásának körülményei azonban különössé teszik az egyik legnagyobb port felvert politikai vonatkozású eljárást, amelyben az erzsébetvárosi "ingatlanpanamával" összefüggésben első fokon szinte minden vádpont alól felmentették Hunvald Györgyöt. A volt polgármestert sem a maffia-bűncselekményben, sem az ingatlanpanamában való részvételben nem találták bűnösnek, noha ezekért a vádpontokért akár 20 évet is kaphatott volna, és ezekkel összefüggésben töltött 31 hónapot előzetesben.

Tény, hogy azóta két, az elsőfokú eljárásban részt vett bíró is a Fővárosi Ítélőtáblán dolgozik már. Egyikük, Fatalin Judit ugyanakkor az ítélethirdetés előtt, 2012 január elsejével került oda, a tanácsvezető bíró Vincze Piroska pedig az ítélethirdetés után nem sokkal, 2012 márciusától. Kérdés, miért csak egy évvel az elsőfokú ítélet meghozatala után jelezte az ítélőtábla elfogultságát. Ráadásul információink szerint nem is a két áthelyezett bíró valamelyikének szignálták ki az ügyet, hanem másnak. Nem az egyes számú büntető fellebbviteli tanács - ahol Vincze Piroska dolgozik -, és nem is a kettes számú - ahol Fatalin Judit az egyik bíró - jelentett be ugyanis elfogultságot, hanem a harmadik tanács vezetője, Nehrer Péter "adta vissza" az ügyet, miután már kiszignálták hozzá. Ebben az esetben pedig az elfogultság is nehezen érthető indokként, hiszen az általa vezetett tanács a tavalyi ítélethirdetés után, márciusban már döntött másodfokon az elsőrendű vádlott Gál György előzetesének meghosszabbításáról.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!