A „rezsiharc” kíméletlenül folytatódik

Megvédi a kormány a magyar családokat a rezsicsökkentés ellen indított uniós támadások ellen - nyilatkozták kormánypolitikusok, szóvivők. Brüsszel ugyanis levélben tett fel kérdéseket a magyar energiaárak szabályozását, ám a kifogások nem a rezsicsökkentéssel foglalkoznak. Szakemberek szerint mégis csekély az esélye, annak hogy az Európai Bizottság (EB) emiatt kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen. A jövő évi választások előtt viszont jól jöhet a Fidesznek egy újabb "szabadságharc".

A rezsiháború brüsszeli uszítói mögött "oligopol pozícióban lévő multinacionális nagyvállalatok állnak" - mondta Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) parlamenti államtitkára. "A levél igazolja a kormányzat korábbi felvetéseit, hogy számítanunk kell Brüsszel és a piaci szereplők rezsicsökkentést támadó újabb lépésére" - nyilatkozta Giró-Szász András. A kormányszóvivő még hozzátette, a magyar kormány "felveszi a kesztyűt", hiszen az eddigi rezsicsökkentés megvédését, továbbvitelét, s ezen keresztül a magyar családok érdekeit tartja szem előtt a brüsszeli szempontokkal szemben. A néhol az 1950-es évek stílusát idéző kirohanásokkal csak az a baj, hogy nem létező veszéllyel szemben akarják megvédeni a magyar családokat. A kormány a jövő kedden tárgyalja a brüsszeli levélre adandó szakmai válaszokat, de már előtte egy általános tájékoztatást nyújtanak az uniónak - közölte Giró-Szász, amelyben egyértelműsíti, hogy a rezsicsökkentés kiemelten fontos a magyar társadalom számára és a kormány célja a közműszektor nonprofit jellegűvé alakítása.

Marlene Holzner, a brüsszeli testület energiaügyekért felelős szóvivője kijelentette, hogy az EB nem mond véleményt az egyes tagállamok energiaár-szabályozási mechanizmusairól, de általánosságban kijelenthető, hogy Brüsszel ellenzi az árszabályozást, mert a szabadpiaci ár híve. Valójában azt kifogásolja, hogy az állam eltérő áron, olcsóbban adja a szállítóvezetékekhez való hozzáférést a lakosságnak, illetve a közintézményeknek, mint a vállalatoknak. Ugyancsak nem tetszik az Európai Uniónak, hogy az állami tulajdonban lévő MVM Zrt.-nek kivételes hozzáférési lehetősége van az Ausztriából érkező, olcsóbb gázhoz. Ezt a kedvező lehetőséget az unió szerint rendszeresen meg kell pályáztatni.További központosító lépés, hogy az ugyancsak állami Magyar Fejlesztési Bank (MFB) felvásárolta a Moltól a stratégiai gáztárolást végző MFB Zrt. többségét. Erről Hegedűs Miklós, a GKI Eneregiakutató Kft. ügyvezetője a Népszavának elmondta, hogy ez a tározó rendkívüli helyzetekben a lakosság ellátását hivatott szolgálni. A január óta érvényes árszabályozásában a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal a 10 százalékos tarifacsökkentés miatt a stratégiai tároló költségeinek a lakosságot terhelő köbméterenként két forintját "átirányította" az üzleti szférára.

Ez éppen úgy keresztfinanszírozás, mint a "rezsicsökkentés", ahol szintén a lakossági terhek csökkentésével párhuzamosan növelték a vállalkozások költségeit - értékelte a kialakult helyzetet Hegedűs Miklós. A kutató szerint ez nem elsősorban Brüsszelnek okozhat fejfájást, hanem a magyar gazdaság versenyképességét is mesterségesen még tovább rontja a kormány. Emiatt a magyar vállalkozások által felhasznált földgáz költségei indokolatalanul növekszenek. Hegedűs Miklós hozzátette, az energiahivatal legfrissebb jelentéséből az is kiderül, hogy a magyarországi lakossági energiaárak az uniós átlag alatt vannak, mégis drágának tűnnek, mert a lakossági jövedelmek alacsonyak, de még így sem fizetik meg a felhasználók a tényleges költségeket - tette hozzá a szakember. A kormány rendkívül kreatív az ilyen ügyekben - vélekedett Hegedűs Miklós, aki úgy véli, hogy az unió mégsem indít kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen, "mi meg addig védjük magunkat, amíg nem marad semmink" - összegezte véleményét a GKI Energiakutató Kft. ügyvezetője.

A készülő közműtörvényről Fónagy János elmondta: a kötelező nonprofit gazdálkodás nem azt jelenti, hogy a cégeknek nem lehet nyeresége, csak azt nem oszthatják ki osztalékban hanem vissza kell forgatniuk. Hegedűs Miklós szerint viszont, ha egy vállalat a nyereségét nem realizálhatja, akkor arról nem dönthet szabadon, hanem a kormány szabja meg, mire kell felhasználnia, akkor az tulajdonképpen nem mondható valódi nyereségnek, hanem ez a jövedelem újraelosztása.
Drucker György, az Energiainfo vezető elemzője a brüsszeli levéllel kapcsolatban lapunknak úgy vélekedett: a harmadik energiacsomag irányelveinek és rendeleteinek hazai alkalmazása váltotta ki az EB észrevételeit. A "rezsicsökkentés" néven közismertté vált választási kampánytéma önmagában nem érdekli az EU-t, de finanszírozásának egyes elemei - például a keresztfinanszírozások - valóban komoly aggályokra adnak okot. Mindez azonban a választások kimenetelét érdemben aligha befolyásolja, hiszen az ilyen vizsgálatok és eljárások akár évekig is elhúzódhatnak. Az EB - amely felel az uniós jog alkalmazásának biztosításáért - jogköre kiterjed arra, hogy lépéseket tegyen a jogsértés megszüntetése érdekében, ha azt észleli, hogy egy tagállam nem tartja tiszteletben az uniós szabályokat. Ezek a lépések végső soron keresetindítást is jelenthetnek az Európai Bíróság előtt.

Ezt megelőzően természetesen előzetes eljárások vannak a kötelességszegési ügyekben. A Bizottság először figyelmeztetést küld, amely lényegében a problémákkal kapcsolatos észrevételek záros határidőn belül történő megtételére irányuló felszólítás. Ezt követheti az írásos indokolással ellátott vélemény. Végső esetben az Európai Bíróság állapítja meg a jogsértést, illetve kötelezi a tagállamot az uniós jogszabályok megfelelő alkalmazására.