Mellélőttek Orbánék

Még a Fidesz-szimpatizánsok többsége is elutasító a kormány futballpolitikájával szemben - derült ki egy friss közvélemény-kutatásából, amelynek néhány részletét lapunk már a múlt héten ismertette. A lakosság döntő többsége inkább a tömegsport támogatására, iskolafejlesztésre vagy éppen munkahelyteremtésre fordítaná a stadionépítési programra szánt milliárdokat. A felmérés szerint a Jobbik hívei a legaktívabb futballszurkolók.

A választók 77 százaléka elutasítja, hogy a sportra szánt állami források nagy részét a futball kapja meg - derül ki a Republikon Intézet friss közvélemény-kutatásának eredményeiből, amelynek során azt vizsgálták, hogyan ítéli meg a lakosság a sportra fordított összegeket, és helyesli-e az élsportok - különösen a futball - kivételezett helyzetét. A tanulmány előszavában kifejtik: Magyarországon az elmúlt három évben a sport és politika összefonódásáról lehet beszélni: több hazai futballcsapat életében kulcsszerepet töltenek be ismert fideszes politikusok. Ráadásul a magyar válogatott gyenge szereplése után a magyar futball helyzete még inkább aktuális politikai kérdéssé vált.

Ebből a szempontból nincsenek könnyű helyzetben a kormánypártok, valamint a futballrajongó Orbán Viktor kormányfő sem. A felmérés szerint még a Fidesz-szavazók relatív többsége, 50 százaléka is inkább más sportokra áldozna, mint labdarúgásra. A meccsre járók és a mérkőzéseket televízióban követők - azaz a labdarúgás iránt érdeklődők - kétharmada is ellenzi, hogy a futball kiemelt költségvetési tényező legyen. Ráadásul a megkérdezettek 72 százaléka szerint a ráköltött milliárdok ellenére sem javult az elmúlt három évben a magyar futball, amit egyébként a hollandiai 8:1-es vereség is látványosan igazolt.
A kormánypárti szavazók 59 százaléka szerint sem térül meg a futballba fektetett rengeteg állami pénz. A teljes népesség csupán 9 százaléka gondolja azt, hogy bármit is javult a labdarúgás az Orbán-kormánynak köszönhetően. Még kisebb az így vélekedők aránya a demokratikus ellenzék szimpatizánsai között: ott mindössze 6 százalék az arány. Tízből nyolc magyar a stadionok helyett elsősorban bölcsőde- és iskolafejlesztésre, a tömegsport támogatására, munkahelyteremtésre és egészségügyre fordítaná ezt a pénzt. Még a kormánypárti szavazók 58 százaléka is azon a véleményen van, hogy a stadionépítésekre- és felújításokra szánt mintegy 100 milliárd forintnak jobb helye lenne máshol.

Bár a most publikált Republikon-tanulmányból kimaradt, úgy tudjuk, a közvélemény-kutatásnak volt egy olyan kérdése, amely az épülő felcsúti stadionra vonatkozott. A felmérés alapján a megkérdezettek többsége nem értett egyet azzal, hogy állami és egyéb nagyvállalatok "adómentes támogatásával", vagyis lényegében állami támogatással - adókedvezmények révén - futballaréna épül az 1800 fős, fejér megyei községben, a miniszterelnök szülőfalujában. A teljes népesség 75, ezen belül a Fidesz-szavazók 53 százaléka tartja ezt rossz politikának. Az ellenzék támogatói és a bizonytalanok négyötöde vélekedik hasonlóan.

A kutatás összegzése szerint a futballtámogatások ügye erősen átpolitizált és a társadalom jelentős többsége által nem támogatott kormányzati irány, hiszen a teljes népesség mintegy négyötöde következetesen ellenzi a labdarúgás kiemelt támogatását és a stadionépítéseket. Érdekesség, hogy az eredmények alapján a baloldali ellenzéki pártok szavazói egyáltalán nem inaktív futballszurkolók, de a labdarúgás finanszírozásával kapcsolatos minden kérdésben igen negatívak voltak. Szurkolói aktvitás szempontjából egyébként a Jobbik szavazói a legerősebbek, de a futball kiemelt támogatását ők is elutasítják.