Műsormagazin;költségvetés;hiány;stadion;büdzsé;rezsi;

2013-10-24 07:02:00

Tovább központosít a költségvetés

Az ellenzék elsősorban a sportpénzeket kurtítaná meg a 2014-es büdzsé ma kezdődő vitájában. Javaslataik elfogadásának csekély esélye, de könnyen lehet, hogy a kormánypártok még ezután rukkolnak elő érdemi változtatásokkal, például a húsárak áfájának mérséklésével.

Ma kezdi tárgyalni az Országgyűlés a jövő évi költségvetést, amely a szokásos menetrendet követi majd: az általános vita 30 órás keretéből a fideszes képviselők 614 percet, az MSZP-sek 323 percet tölthetnek ki, miután Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter elmondja expozéját, majd ismertetik a Költségvetési Tanács és az Állami Számvevőszék véleményét.
Egy polgári demokráciában ez a vita a parlament legfontosabb eseménye minden évben. Magyarországon azonban aligha hihető, hogy valóban a patkó nyilvánossága előtt dől el: a következő évben ki milyen mértékben és módon vesz részt a közteherviselésben, illetve az, hogy a beszedett adóforintokat milyen közösségi célokra fordítjuk. És nem azért, mert senki nem várja, hogy bármi esélyük lenne azoknak az ellenzéki javaslatoknak, amelyek milliárdokat fordítanának másra (ez általában is így van a parlamenti demokráciákban), hanem azért, mert abban sem lehetünk biztosak, hogy a hatalom véglegesnek gondolja a szeptember 30-án a miniszter által benyújtott változatot.

Az azóta megjelent elemzések többsége még érdemi változtatásokat vár a képviselői módosítóindítványok, vagy a zárószavazás előtt beterjesztett javaslatok formájában. A legtöbben a húsáfa mérséklését várják, mind a 2014-es költségvetésbe, mind az ahhoz szorosan kapcsolódó adótörvényekbe belenyúlva, bár a kormányerők eddig az ötletelésen kívül gondosan kerülték, hogy konkrét ígéretekkel rukkoljanak elő ebben a témában. Aligha valószínű egy olyan komplett, az alapvető élelmiszerek teljes körére kiterjedő mérséklés, amilyet az ellenzéki szocialista párt követelt. Néhány kiemelt húsfajta esetleg húskészítmény általános forgalmi adójának tíz százalék alá mérséklése nem kizárt, ez 10-20 milliárd forinttal kurtítaná meg az éves adóbevételeket, ami kezelhető kiesésnek tűnik. Mindenesetre Rogán Antal Fidesz-frakció-vezető a Napi Gazdaságnak nyilatkozva nemcsak a kihátrálás indokát találta meg a korábban belengetett ígéret mögül, de egy újabb merész felvetéssel is meglepte a piacgazdaság fogyatkozó híveit. A Fidesz parlamenti képviselőcsoportja ugyanis csak akkor hajlandó hozzányúlni az áfához, ha világos és egyértelmű garanciákat kap arra, hogy a kisebb áfakulcs nyomán például a hústermékek fogyasztói ára valóban csökken - mondta. Arra is utalt, hogy az árakat azonban másképp is kordában lehet tartani, “rövid időre és korlátozott körben tőlem a hatósági ár sem idegen" - folytatta máshol gondolatmenetét.

A 2014-es költségvetésnek a jelenleg az Országgyűlés előtt lévő verziójából hiányzik a luxusadó is, amelyről pedig maga a miniszterelnök jelentette ki sokszor, hogy szeretné bevezetni. Van, aki ezért azt várja, hogy ez az új adófajta is bekerül még a hátsó ajtón a 2014-es tervekbe. Csakhogy itt feltehetően az okoz problémát a kormányerőknek, hogy úgy tűnik, ezt a nem teljesen tisztázott közterhet nem lehet beilleszteni az EU-tag Magyarország adórendszerébe, legalábbis úgy nem, hogy értelmesen működjön, és némi bevételt is hozzon. Adószakértők rámutattak, hogy általános forgalmi adóként az unióban érvényes szabályok miatt nincs lehetőség egy luxuskulcsra, hiszen a legfelső kulcsnak kell lennie az alapvető, a termékcsoportok többségénél érvényesülő főszabálynak. Valamifajta jövedéki adó lehetne még a korábbi felvetések szerint a luxusadó, ám itt a termékkört lenne nehéz összeegyeztetni az EU-ban érvényes szabályokkal.

A 2014-es büdzsé legfontosabb jellemzője, ha nem részleteiben, hanem általánosságban nézzük, hogy a kiadási főösszege 16 883 milliárd forintot, ami a kormány által 2014-re tervezett GDP 55 százaléka, írja elemzésében a hvg.hu. A választási év költségvetése ezzel markánsan eltér a megelőző két évétől, hiszen az idei és a tavalyi költségvetést egyaránt ötven százalékot alig meghaladó kiadással tervezték meg. Ez a változás teljesen ellentétes az Orbán-kormány eredeti programjával is. Akkor ugyanis azt tervezték, hogy 50 százalék környékéről 2014-re 41 százalékra csökkenten majd a GDP-hez mérten a kiadások aránya. A kedvezőtlen irányú változásra még rá is erősített a miniszter, hiszen azt emelte ki, hogy nincs olyan terület a jövő évi költségvetésben, amely kevesebb forrással számolhat jövőre, mint idén.

Hasonló kudarc mutatható ki a bevételek oldalán is, a központosítás ugyanis az eredetileg ígért csökkenés helyett ott is növekedést mutat, a költségvetés bevételi oldala a tervek szerint a bruttó hazai termék 52 százaléka lesz jövőre.
A költségvetés bevételi oldalából az is kiolvasható, hogy a kormány néhány fontosnak tartott területen kudarcokkal kénytelen szembesülni. A dohánykereskedelem átalakítása, a nemzeti trafikok bevezetése például a jövedéki adóból származó bevételeket apasztja jövőre. Találgathatunk, hogy sokan leszoktak a cigarettázásról, vagy inkább a feketepiacon szerzik be a füstölnivalót. Kevesebb jön majd be tranzakciós adóból is, és ugyancsak a tervezettnél lassabban lehet számolni a közvetlenül az adóhatósághoz bekötött online pénztárgépek elterjesztéséből. Így nem marad más hátra, a cégektől kell beszedni a szükséges pénzt. A társasági adóból a 2013-as 320,8 milliárd forint után jövőre már 358,8 milliárdot várnak. Igaz, sok elemző túlzottan optimistának tartja, hogy 2 százalékosra lőtték be a GDP-bővülést, így a társasági adó is elmaradhat a tervezettől.
Az Európai Unió 3 százalékos GDP-arányos hiányplafonja elvileg továbbra is szent és sérthetetlen, ám a tavasszal a konvergenciaprogramban ígért 2,7 százalék helyett a költségvetésbe már a határtól a lehető legkevésbé elmaradó 2,9 százalék került. Ennek átlépésére igen nagy a kockázat, erre még a kormányellenességgel aligha vádolható Költségvetési Tanács is figyelmeztetett. A legtöbb megfigyelő mégis úgy véli, ha nem történik valamilyen kedvezőtlen fordulat, a választásokig nem fog úgy látszani, hogy átlépjük a 3 százalékot. Az viszont könnyen lehet, hogy az új kormánynak megalakulása után rövid idővel valamiféle megszorítást kell bejelentenie.

A 2014-es költségvetésnek az ellenzék által leginkább támadott sajátossága, hogy sokat költ a sportra. A közvélemény a leginkább a stadionépítések, stadionrekonstrukciók már évek óta folyó és az Orbán-kormány tervei szerint még évekig milliárdokat elemésztő láncolatát ismerheti, de különféle elnyert vagy remélt nemzetközi versenyek megrendezésére és más sportinfrastruktúra-beruházásokra is jelentős számokat láthatunk a büdzsében. Megelőlegezhetjük, hogy az ellenzéki módosító javaslatok között sok innen próbál majd pénzeket átcsoportosítani. Erre persze kevés az esély, nemcsak azért, mert a kormánytöbbség aligha szavazza majd meg ezeket a módosításokat, de azért is, mert sok beruházás már előrehaladott állapotban van. Még akkor is, ha a Republikon Intézet felmérése szerint a megkérdezetteknek csak 18 százaléka támogatja a stadionprogramot, sőt még a kormánypárti szavazóknak is csak 39 százaléka. Ugyancsak sokan támadják a Kossuth tér átalakításába bebetonozandó 18 milliárd forintot.

A módosítók beadásában legfürgébb két független képviselő, a Párbeszéd Magyarországért (PM) formációhoz tartozó Szabó Tímea és Scheiring Gábor máris tíz önálló javaslatot nyújtott be. A stadionpénzek (mínusz 14 milliárd) és a közszolgálati média támogatásának egy részét vennék el. A kormányjavaslat szerint csaknem 70 milliárdban részesülő, ám a nézők, hallgatók kegyét egyre kevésbé elnyerő “királyi” tévétől, rádiótól 41,2 milliárdot.

A páros elsősorban szociális területre csoportosítana át, írja a napi.hu. Az óvodai, korai fejlesztői szolgáltatásokra, a gyermekétkeztetés támogatására juttatnának többet, akár a hétvégi közétkeztetést is bevezetve az arra rászorulóknak. A PM-es képviselők 7,8 milliárd forintból megoldanák a gyes inflációs indexálást, azaz 2,4 százalékos emelését, de javaslatot tettek a családi pótlék hasonló mértékű emelésére is. Ennek összege 7-8 éve változatlan. A képviselők 17 milliárd forinttal növelnék az egyetemek támogatását, az indoklás szerint így bővíthető lenne a felsőoktatási keretszám, amely az elmúlt években csökkent jelentősen. Másfél milliárddal támogatnák a gyes, gyed, gyet mellet egyetemen tanulókat, így számukra is teljesen ingyenes lehetne a felsőoktatás. A közoktatás finanszírozását 8 milliárd forinttal emelnék a képviselők, szerintük ebből megoldható lenne a tankötelezettségi korhatár 18 évre való emelése.

Rezsi-, stadion-, választási büdzsé

A Fidesz-kormánynak a büdzsé nem a gazdaságpolitika fő eszköze, hanem egy újabb lehetőség a propagandagépezet által kitalált üzenet célbajuttatására. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a tervezet benyújtásakor azt a rezsicsökkentés költségvetésének nevezte, holott ez a kifejezés javarészt értelmezhetetlen. Az egymást követő rezsicsökkentési hullámoknak persze van összefüggésük a magyar költségvetéssel, de az, hogy a lakossági fogyasztók mennyit fizetnek a különféle közszolgáltatásokért, alapvetően nem jelenik meg benne. Ez a bornírt szlogen mégsem váltott ki jelentősebb kritikát a 2014-es büdzsé bírálóiból.
Élesebb reakció volt a válasz a büdzsé feltűnő sport-, még inkább fociközpontúságára. Többen egyszerűen “stadionköltségvetésként” mutatták be a tervezetet. A legkövetkezetesebben az Együtt-PM szállt rá a témára, “a kormánypártok súlyos milliárdokat találtak Orbán Viktor hobbijaira, pazarló beruházásaira", de a fogyatékkal élő gyermekekre, az iskolákra és a pedagógusokra nem jutnak érdemi források - mondta Scheiring Gábor képviselő még az idei büdzsére, de ezt a kritikát továbbvitték a 2014-es tervekre is, sőt a módosítóindítványokban eddig Szabó Tímea társával élen járó Schering alapvetően erre alapozta javaslataikat is: a stadionok támogatásának feléből és a közmédia pénzéből csoportosítanának át elsősorban szociális célokra.
Az elemzők abban is egyetértenek - nem számítva ide a hivatalos, kormányzati megnyilvánulásokat -, hogy választási költségvetés készült. A fideszes kommunikáció igyekszik azt a látszatot kelteni, mintha számos jóléti elem került volna a büdzsébe, erre utalt a már említett szlogen, a “rezsicsökkentési költségvetés” is. Valójában azonban egyetlen számottevő kiadást jelentő szociális változás került be a javaslatba, a családi adókedvezmény kibővítése, de ez is csak viszonylag keveseket érint, hiszen a kedvezmény érvényesítéséhez a társadalombiztosítási járulékokkal szemben csak azon gyermekesek számára nyílik lehetőség, akiknek a legális jövedelme se nem túl kevés, se nem túl sok.
A jelenleg a parlament előtt fekvő költségvetési tervezet tehát nem tükröz valamiféle nyakló nélküli osztogatást, bár azt sokan gondolják, hogy a 2,9 százalékosra tervezett GDP-arányos hiány igen könnyen lendülhet át a 3 százalékos határon, ami azonnal az EU heves reakcióját, a túlzottdeficit-eljárás megindítását eredményezhetné.