Az interneten is regisztrálhatnak a határon túl élő magyarok

Publikálás dátuma
2013.11.01. 09:56
Szavazóurna FOTÓ: Bielik István.
Már az interneten is kérhetik a választási névjegyzékbe vételhez szükséges regisztrációjukat a határon túl élő kettős állampolgárságú magyarok.

A regisztrációs kérelmet a Nemzeti Választási Iroda (NVI) www.valasztas.hu című internetes oldalán tölthetik ki az arra jogosultak, vagy az ügyfélkapun keresztül küldhetik be.

Az NVI oldalán pénteken megjelent tájékoztatóban emlékeztetnek arra, hogy 2014-től a magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar választópolgárok is szavazhatnak az országgyűlési választásokon és az országos népszavazásokon, amennyiben az NVI-től kérik felvételüket a névjegyzékbe.
A regisztrációhoz érvényes magyar személyi azonosító, érvényes magyar útlevél, honosítási okirat vagy állampolgársági bizonyítvány szükséges.

A névjegyzékbe vételi nyomtatványt november 1-jétől az NVI honlapján vagy a www.magyarorszag.hu honlapon tölthetik ki és küldhetik be a választásokat megelőző 15. napig.
Jelezték azt is, hogy az érintettek változatlanul postai úton is eljuttathatják kérelmüket az NVI-hez.
A határon túli magyarok postai regisztrációja augusztus 1-jével indult el.
Az NVI adatai szerint eddig több mint 48 ezer választási regisztrációs kérelem érkezett az irodához, a legtöbben - csaknem 21 ezren - romániai értesítési címet adtak meg a későbbi kapcsolattartásra.

Az NVI novemberben kezdi meg - a kérelmek elbírálását követően - a visszaigazolásokat.
A regisztráció tíz évig érvényes, és automatikusan meghosszabbodik, ha valaki részt vesz egy választáson, vagy ha az adatait frissíti, módosítja.

Szerző

Az LMP és az Együtt-PM is ellenzi a paksi bővítést

Az LMP és az Együtt-PM is a tervezett paksi bővítése ellen foglalt állást, miután politikusaik, Szél Bernadett, illetve Jávor Benedek Rebecca Harms, az Európai Parlament Zöldek frakciójának társelnökének társaságában csütörtökön meglátogatták a paksi atomerőművet.

 Tapasztalataikat összegző budapesti sajtótájékoztatójukon Rebecca Harms azt mondta, két kérdés is foglalkoztatta a létesítménnyel kapcsolatban. Az egyik a 2003-as üzemzavart követő helyreállítási folyamat, a másik pedig a tervezett bővítés, de nem kapott világos információkat a beruházás finanszírozásáról.

    Hozzátette: ha megvalósul az építkezés, akkor félő, nem lesz valódi bővítés az energiaszektor más részeiben, pedig az uniós tagállamokban munkahelyek százezreit lehetne megteremteni a megújuló energiák segítségével.
    Szél Bernadett is azt hangsúlyozta, hogy máig az ország területén van a 2003-as baleset során megsérült fűtőelem. Az LMP társelnöke szerint az ügyben homályos a kormányzati kommunikáció és még mindig nem lehet tudni, hogy pontosan mennyi lesz az üzemzavar teljes költsége.

    Az MSZP és a Fidesz Magyarország jövőjét az atomenergiára alapozva képzeli el, az LMP szerint viszont ezek a beruházások növelnék az ország függőségét és csökkentenék a munkahelyteremtés lehetőségét - közölte.
    Az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának alelnöke bejelentette, hogy frakciójuk szakmai vitát és nyilvános hatásvizsgálatokat követel. Emellett hétfőn kezdeményezni fogja, hogy hívjanak össze egy rendkívüli parlamenti ülésnapot, amelynek során a nyilvánosság elé tárhatják a bővítéssel kapcsolatos információkat.

    Jávor Benedek is azt hangsúlyozta, hogy a projektcég vezetői továbbra sem voltak hajlandóak egyértelmű információkat adni a bővítéséről. Az Együtt-PM társelnöke a szerdai megbeszélésen elejtett megjegyzésekből viszont arra következtetett, hogy a projektcég egy kötelező átvételi árat érvényesítetne. Számításai szerint ez viszont körülbelül ötven százalékkal emelné az energia árát.

    A független képviselő azt is feltételezte, hogy a tender kiírása során "egybecsomagolják" a létesítési és a finanszírozási feladatokat. Ilyen elképzeléssel viszont eddig egyedül az orosz Roszatom állt elő - hívta fel a figyelmet.
    Azt mondta, hogy szintén az elejtett megjegyzésekből arra következtetett, hogy a projektcég a bővítés költségeit 3-4000 milliárd forintra becsüli. Az esetleges orosz függőség veszélyét hangsúlyozó politikus azt is bejelentette, hogy a Párbeszéd Magyarországért egy információs kiadványt készített a paksi bővítés hatásairól.

Szerző

Az LMP és az Együtt-PM is ellenzi a paksi bővítést

Az LMP és az Együtt-PM is a tervezett paksi bővítése ellen foglalt állást, miután politikusaik, Szél Bernadett, illetve Jávor Benedek Rebecca Harms, az Európai Parlament Zöldek frakciójának társelnökének társaságában csütörtökön meglátogatták a paksi atomerőművet.

 Tapasztalataikat összegző budapesti sajtótájékoztatójukon Rebecca Harms azt mondta, két kérdés is foglalkoztatta a létesítménnyel kapcsolatban. Az egyik a 2003-as üzemzavart követő helyreállítási folyamat, a másik pedig a tervezett bővítés, de nem kapott világos információkat a beruházás finanszírozásáról.

    Hozzátette: ha megvalósul az építkezés, akkor félő, nem lesz valódi bővítés az energiaszektor más részeiben, pedig az uniós tagállamokban munkahelyek százezreit lehetne megteremteni a megújuló energiák segítségével.
    Szél Bernadett is azt hangsúlyozta, hogy máig az ország területén van a 2003-as baleset során megsérült fűtőelem. Az LMP társelnöke szerint az ügyben homályos a kormányzati kommunikáció és még mindig nem lehet tudni, hogy pontosan mennyi lesz az üzemzavar teljes költsége.

    Az MSZP és a Fidesz Magyarország jövőjét az atomenergiára alapozva képzeli el, az LMP szerint viszont ezek a beruházások növelnék az ország függőségét és csökkentenék a munkahelyteremtés lehetőségét - közölte.
    Az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának alelnöke bejelentette, hogy frakciójuk szakmai vitát és nyilvános hatásvizsgálatokat követel. Emellett hétfőn kezdeményezni fogja, hogy hívjanak össze egy rendkívüli parlamenti ülésnapot, amelynek során a nyilvánosság elé tárhatják a bővítéssel kapcsolatos információkat.

    Jávor Benedek is azt hangsúlyozta, hogy a projektcég vezetői továbbra sem voltak hajlandóak egyértelmű információkat adni a bővítéséről. Az Együtt-PM társelnöke a szerdai megbeszélésen elejtett megjegyzésekből viszont arra következtetett, hogy a projektcég egy kötelező átvételi árat érvényesítetne. Számításai szerint ez viszont körülbelül ötven százalékkal emelné az energia árát.

    A független képviselő azt is feltételezte, hogy a tender kiírása során "egybecsomagolják" a létesítési és a finanszírozási feladatokat. Ilyen elképzeléssel viszont eddig egyedül az orosz Roszatom állt elő - hívta fel a figyelmet.
    Azt mondta, hogy szintén az elejtett megjegyzésekből arra következtetett, hogy a projektcég a bővítés költségeit 3-4000 milliárd forintra becsüli. Az esetleges orosz függőség veszélyét hangsúlyozó politikus azt is bejelentette, hogy a Párbeszéd Magyarországért egy információs kiadványt készített a paksi bővítés hatásairól.

Szerző