Marad az NSA-program

Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) lehallgatásai nyomán kirobbant nemzetközi felháborodási hullám ellenére az Egyesült Államok nem kíván változtatni a tömeges lehallgatások gyakorlatán. A washingtoni stratégák jelenleg nem látnak megfelelő alternatívát – írta a New York Times. Budapesten tegnap zárt ülést tartott a nemzetbiztonsági bizottság, a Fidesz vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi, Orbán Viktor pedig személyes konzultációra hívta a frakcióvezetőket.

A New York Times szerint nem várható, hogy jelentősebben korlátozzák az NSA munkáját. Az egyetlen fontosabb változtatás az lesz, hogy az eddigi öt helyett „csak” három évig őrzik meg az adatokat. A kormányzat tervei között szerepel a megfigyelési technológia fejlesztése is, hogy minél kevesebb adatot kelljen tárolni a kormányzati szervereken.

Európában viszont tovább gyűrűzik a felháborodás. Barack Obama elnök sajnálatát fejezte ki, amiért az ügy beárnyékolja a transzatlanti szövetségesi viszonyt és az amerikai hírszerzési eljárások teljes körű felülvizsgálatát rendelte el. Ennek eredménye év végére várható. A Lengyelországban tárgyaló John Kerry amerikai külügyminiszter tegnap azt hangsúlyozta, hogy az amerikai adatgyűjtési program keltette európai aggodalmaknak nem kellene befolyásolniuk az Egyesült Államok - Európai Unió között tervezett szabadkereskedelmi egyezmény kapcsán folyó tárgyalásokat. Arra kérte az európaiakat, ne mossák össze a két dolgot, jelentette a Reuters hírügynökség. "Meg kell értenünk, partnerek vagyunk, ugyanabban a csónakban evezünk. Arra törekszünk, hogy megvédjük állampolgárainkat" mondta az amerikai diplomácia vezetője.

Brit-amerikai együttműködés?

Újabb bombahírt közölt a brit Independent. Eszerint az Egyesült Királyság berlini nagykövetsége épületének tetején is lehallgató bázist alakítottak ki. Egy sátorhoz hasonlatos építmény alatt helyezték el a technikai berendezéseket. Egy héttel korábban több lap írta meg, hogy az amerikaiak berlini nagykövetsége szolgál lehallgató központként. A német külügy azonnal be is rendelte a brit nagykövetet.

Berlinben némileg csillapodtak is a kedélyek. A német kormány nem kíván menedékjogot adni az amerikai kiszivárogtatónak, Edward Snowdennek, s akkor sem várható változás a kérdésben, ha nagykoalíció alakulna. Angela Merkel szóvivője útján közölte, hogy a menedéknyújtásnak nem adottak a feltételei. Steffen Seibert elmondta, a transzatlanti kapcsolatok továbbra is rendkívül fontosak a berlini kabinet számára. Előzőleg a baloldali pártok, elsősorban a Balpárt és a Zöldek indítottak kampányt amellett, hogy Németország fogadja be az amerikai kiszivárogtatót, s több közéleti személyiség is csatlakozott a felhíváshoz.

Budapest tegnap miniszterelnöki szinten lépett az ügyben. Orbán Viktor az amerikai lehallgatási botránnyal kapcsolatban levélben hívta konzultációra a parlamenti frakciók vezetőit, és zárt ülést tartott az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága is.

Az ülés után Kocsis Máte, a Fidesz szóvivője jelezte, ezt azért tartják szükségesnek, mert a kiszivárgott adatokból egyértelműen kiderült, hogy vezető európai politikusokat is lehallgattak, valamint az, hogy Budapesten is volt lehallgatóközpont. Orbán Viktor és a frakcióvezetők konzultációja után a Fidesz-frakció javaslatot tesz egy, a lehallgatási botránnyal foglalkozó parlamenti vizsgálóbizottság felállítására – mondta Kocsis. Azt nem tudni miről volt szó a nemzetbiztonsági bizottság zárt ülésén vagy hogy Magyarországról kit, kiket hallgathatott le az NSA. Kocsis, aki maga is tag, csak annyit közölt, hogy elhangzottak olyan információk, amelyek további vizsgálatot igényelnek, mivel úgy vélik, nemcsak információ-, hanem befolyásszerzésre irányuló törekvések is lehettek a lehallgatások mögött.

A Külügyminisztérium múlt szerdán közleményben tudatta: Magyarország elvárja, hogy az Egyesült Államok mihamarább adjon magyarázatot a történtekre. Martonyi János külügyminiszter a Hír Tv-ben azt mondta, tisztázni kell egyebek mellett azt is, hogy az NSA lehallgatta-e Orbán Viktor miniszterelnököt.