Brüsszelnek nagy falat a volt jugoszláv térség

Ismét Catherine Ashton, az Európai Unió külügyi főbiztosának közvetítésével ül ma tárgyalóasztalhoz Brüsszelben Ivica Dacic szerb kormányfő, Aleksandar Vucic kormányfőhelyettes Hashim Thaci koszovói miniszterelnökkel. Az újabb egyeztetésre a vasárnapi választások kapcsán Koszovó északi részében kibontakozó feszültség és előállt patthelyzet miatt volt szükség, de napirendre kerül az igazságszolgáltatás is, amelyről a legutóbbi egyeztetésen nem született megállapodás.

A koszovói helyhatósági választásokon ugyanis nemcsak szabálytalanságok történtek, hanem komoly incidensek is, az észak-koszovói szerbek szabályosan bojkottálták a voksolást. A koszovói Központi Választási Bizottság hétfőn késő este nyilvánosságra hozta az előzetes eredményeket, az észak-koszovói szerbek lakta községek vonatkozásában azonban nem ismertette az eredményeket, a Kosovska Mitrovica északi részében megtartott választást pedig semmisnek nyilvánította

Az előzetes eredmények Hashim Thaci pártja, a Koszovói Demokrata Párt népszerűségének meglepetésszerű csökkenését hozták. Az ellenzéki pártok növelték támogatottságukat. A diákvezérből pártelnöké vált Albin Kurti, a koszovói politikai fenegyerekének is tartott ifjú politikus pártjának, az Önrendelkezés népszerűségének csökkenése is váratlannak számít. Kurti a békés albán ellenállás képviselőjeként hozta létre az Önrendelkezést, célul pedig Albánia és Koszovó egyesülését tűzte ki. A koszovói szerb politikai formációk közül a Srpska (Szerb) polgári kezdeményezés kapta a legtöbb szavazatot.

Arról még nincs döntés, hogyan rendeződik az észak-koszovói választás. Valdete Dhaka, a koszovói központi választási bizottság elnöke azt nyilatkozta, három változat lehetséges. Vagy szabályosként nyilvánosságra hozzák a Kosovska Mitrovica északi részén lévő választási anyagot, vagy részleges szavazást tartanak azokban a központokban, ahová illetéktelen személy tört be, vagy Kosovska Mitrovica egész északi területén újra megszervezik a szavazást.

Szerbia számára sürgős lenne pontot tenni a kérdésre, hiszen tervek szerint az Európai Unió külügyminiszterei december 17-én döntenek a tárgyalási keretről, amelyet a Bizottság december 20-án megerősít. Ezt követően hívják össze azt a kormányközi konferenciát, amellyel nyilvánosan is megkezdődnek Szerbia csatlakozási tárgyalásai. Uniós tisztségviselők és politikusok hangsúlyozzák ugyan, hogy nem szándékoznak újabb feltételeket szabni Szerbia számára, ám az eredeti feltételeket tartani kell, Belgrád és Pristina viszonyának rendezése pedig a tárgyalások része, a 35 fejezet, amely így is a legnehezebbnek ígérkezik.

Az immár uniós tagállam Horvátországban sem tüntek el az etnikai feszültségek. Az egyik legkényesebb pont továbbra is Vukovár. A helyi tanács különleges kegyeleti státusú várossá nyilvánította a települést, megváltoztatva annak alapokmányát is, csakhogy megakadályozhassa a cirill betűs, szerb felíratok kitételét. Horvátországban ugyan az alkotmány előírja, hogy kétnyelvű táblákat kell elhelyezni azokon a településeken, ahol a lakosság legalább harmada egy másik nemzetiségi csoporthoz tartozik, Vukováron ezt rendre meghiúsítják a horvát nacionalisták. A komoly háborús sérelmeket átélt városban a lakosság több mint harmada szerb nemzetiségű.