Maffiaállam és magyar polip

Publikálás dátuma
2013.11.12 06:10

"Azzal, ami ma Magyarországon van, a külföldi megfigyelők nemigen tudnak mit kezdeni, műszavakat, kliséket, hasonlatokat alkalmaznak. Ezt tette, teszi a magyar nyugatos, vagyis a liberális demokrácia értékeivel azonosuló értelmiség zöme is, velem együtt. Csak lassan bontakozott ki az a felismerés, hogy a mai magyar hatalmi rendszer önálló példány, nem másolat, nem a liberális demokrácia torzulata, betegsége, hanem éppenséggel az ellentéte; egy másik eszme megvalósulása, nem útközbeni botlás, hanem úti cél." Mindezt Konrád György írja a Magyar polip. A posztkommunista maffiaállam című kötet előszavában.

A már a boltokban is megvásárolható, a Noran Libro Kiadó gondozásában megjelent könyv címadó tanulmányát a kötet egyik szerkesztője, Magyar Bálint jegyzi. Rajta kívül húszan - liberális értelmiségiek - vállalkoztak arra, hogy saját területükön elemezzék az Orbán-kormány működését - a jogállam lebontásától a gazdaságpolitikán keresztül a média elfoglalásáig. A szerzők között szerepel Szelényi Iván, Ara-Kovács Attila, Csepeli György, Fleck Zoltán, Bárándy Péter, Csillag István, Várhegyi Éva, Juhász Pál, Gábor György. A könyv társszerkesztője és a szövegek gondozója Vásárhelyi Júlia.

Konrád szerint a Magyar Bálint által leírt modell - Magyarország ma "posztkommunista maffiaállam" - a hatalom és a személyes vagyon együttes koncentrációjával jellemezhető, amely nem a nyugati modell keleties regressziója, hanem a 2010 után uralomra került és jobboldali populistaként jellemzett Orbán-rezsim szisztematikusan megvalósuló terve. "Társadalomszobrászat, egy új osztály teremtése" - teszi hozzá az író, aki úgy véli, "a Fidesz a kommunisták által államosított tőkét nem visszaadni akarta eredeti tulajdonosainak vagy azok utódainak, hanem megszerezni, a törvényesség látszatával saját, személyes tulajdonává varázsolni, és nemcsak a hatalom nélküli tulajdonos, az államtól független civil polgár státusában, hanem a politikai uralom tartós birtokosaként". Új osztály születik, amelyben a zsarnokság és a gazdagság egyesül és Konrád szerint ezért beszél joggal a kötet maffiaállamról.

A "magyar polip" és a "maffiaállam" kifejezéseket Magyar Bálint már az első Orbán-kormányra is használta. Ebben a kötetben Magyar kifejti, miért pontosabb e fogalmak használata, mint például történelmi analógiákkal körülírni a Fidesz kormányzását. Mint kifejti, a "posztkommunista maffiaállam" kifejezésben "a posztkommunista a keletkezésének körülményeire és kiinduló feltételeire utal, vagyis arra, hogy ez az állami tulajdon monopóliumával párosuló egypárti diktatúra bomlása nyomán létrejövő rendszer". A "maffiaállam" pedig e rendszer működésének természetét határozza meg. Magyar Bálint szerint "ami nálunk 1998 és 2002 között elindult, majd 2010 óta kiteljesedik, azt leginkább az egykori Szovjetunió utódállamainak többségében történtekkel lehetne rokonítani, csak a rendszerváltás óta nálunk bejárt - politikai evolúciós - út volt más. Magyarország esetében tehát nem pusztán torzult, csonkolt vagy deficites demokráciáról van szó, hiszen az még mindig demokrácia lenne, ha korlátozott is." A "maffiaállam" ugyanis nem fér bele a demokrácia és a diktatúra viszonyát tárgyaló hagyományos értelmezési keretbe, a "magyar polip, a szervezett felvilág egészen más minőség, amit egy újfajta magyarázó keretben lehet csak leírni.

A kötet nyitó tanulmányában erre az értelmezésre tesz kísérletet Magyar Bálint, a többi tanulmány mintegy árnyalja, kiegészíti a képet. Magyar szerint a maffiaállam megnevezés korántsem indulati, publicisztikai jellegű, hanem az új hatalmi elit lényegi vonására, szerveződési természetére, rendjére utal. Ez pedig elsősorban abban különbözik más, hasonló rendszerektől, "hogy - mint a maffiában szokás - alapvetően családi, illetve a közös üzlet által megpecsételt fogadott családi kapcsolatrendszer révén épül fel". E szervezethez pedig "rokoni és lojalitási szálakon keresztül újabb és újabb családok kapcsolódnak, amelyek a Családfőtől kiinduló, erősen hierarchikus, piramisszerű engedelmességi rendbe tagozódnak". A maffiaállam szerinte nem más, mint "a patriarchális Család(fő) jogosítványainak érvényesítése nemzeti szinten a demokrácia intézményrendszerének kulisszái között az államhatalom megszállásával és annak eszköztárával. A Keresztapa számára az uralom, a vezetés mintáit tekintve a patriarchális család, a porta, a birtok és az ország izomorf fogalmak." És innen érthető meg a maffiaállam nacionalizmusa is, amely így "a nemzetből történő kirekesztése mindazoknak, akik nem részei a fogadott családnak, vagy nincsenek a vazallusi rendben az alá betagozva".

Szerző

Tarlós betiltaná az éjszakai repüléseket Ferihegyen

Publikálás dátuma
2019.02.21 22:04
A kép illusztráció
Fotó: Facebook/Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér
A főpolgármester éjszaka öt órára teljes repülésstopot kér, de napközben is csökkentené a környék zajterhelését.
A főpolgármester el akarja érni, hogy éjszakai repülési tilalmat vezessenek be a Liszt Ferenc repülőtéren – erről maga Tarlós István beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában. Tarlós elmondta, a Közfejlesztések Tanácsának csütörtöki ülésén az egyik legfontosabb kérdés volt a repülőgépek okozta zajszennyezés kezelése.
A főváros a tanács ülésén azt indítványozta, hogy legyen teljes repülési tilalom éjfél és hajnali 5 között, változtassanak a berepülési útvonalon, a zajszennyezést pedig másképp mérjék, és az ellenőrzést vegye át a közlekedési hatóság. Hozzátette: azt reméli, hogy legalább a repülési tilalom megvalósulhat legkésőbb egy éven belül, de lehetőleg jóval hamarabb. A fővárosi kezdeményezés összefügg Ughy Attila XVIII. kerületi polgármester lobbijával, aki régóta azon dolgozik, hogy a Ferihegyről felszálló gépek ne lakott területek felett, hanem más útvonalon haladjanak, és ne a kerületi lakók legmélyebb álmát zavarják meg.

Tudósok vitáztak a Palkovics-tervről

Publikálás dátuma
2019.02.21 21:05

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Biztosítékok és garanciák nélkül marad a hazai tudományosság, ha a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóhálózata – a Budapesti Corvinus Egyetemhez hasonlóan – alapítványi kézbe kerül – hangzott el az Akadémiai Dolgozók Fórumának csütörtöki rendezvényén, ahol az MTA-t érintő minisztériumi terveket vitatták meg. Múlt héten merült fel, hogy a Corvinus fenntartóváltásához hasonlóan egy új alapítványi forma, egy vagyonkezelő alapítvány működtethetné az Akadémia kutatóközpontjait és intézeteit. A kormány így költségvetési forrásból finanszírozná a működést, cserébe az MTA-nak önként át kellene adnia ingatlanjait, így vagyonának egy jelentős részét az alapítványnak. – Lássuk be, ez nem tűnik egy jó ajánlatnak – mondta Zsoldos Attila, az MTA Történettudományi Intézetének kutatója. Hozzátette: az, hogy az Akadémia csak úgy átadja a vagyonát, minden jelenlegi jogszabálynak és az MTA saját szabályainak is ellentmond. Holott az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) vezetője, Palkovics László azt tervezi, hogy ennek már akár február végéig meg kellene történnie. – Még ha ez lenne a világ legjobb ajánlata, akkor sem lehetne ilyen gyorsan elintézni – fogalmazott Zsoldos. Körtvélyesi Zsolt, a Politikatudományi Intézet munkatársa arról beszélt, az MTA átalakításáról szóló minisztériumi háttéranyagban hatalmas ellentmondások szerepelnek. Például miközben jó nemzetközi példákat sorol az akadémiai működésre, az MTA alapfinanszírozását elvették – erre a világon sehol nincs példa, ahogy arra sem, hogy egy Tudományos Akadémiának pályázati pénzekből kelljen finanszíroznia például a rezsiköltségeket. A fórumon részt vett Körösényi András is, aki ugyancsak a Politikatudományi Intézetben dolgozik. A kutatónak a Magyar Nemzetté átkeresztelt kormánylapban is megjelent egy véleménycikke, amelyben egyebek mellett arról írt: ha megvalósul a „Palkovics-terv”, azzal kiüresedik az MTA. - Mégis azoknak lesz igazuk, akik szerint az Orbán-kormány összeszerelő üzemmé változtatja az országot? – tette fel a kérdést. A fórumon hangsúlyozta: az ITM által tervezett „hierarchikus kontroll” biztos, hogy nem fogja növelni az ország tudományos teljesítményét. Deák Dániel, a Corvinus oktatója a BCE fenntartóváltásának eddigi tapasztalatairól számolt be. Mint mondta, az egyetemet nyártól fenntartó alapítvány – melynek MOL és Richter részvények biztosítják majd az alaptőkéjét – kuratóriumának összetételéről szinte semmit nem lehet tudni, de az biztos, hogy működése teljesen átláthatatlan lesz a nyilvánosság számára. Hangsúlyozta: a részvény a legkockázatosabb befektetési eszköz, egy közfeladatot ellátó intézménynek biztos tervezése, nem „spekulációkra” lenne szüksége.
Témák
MTA
Frissítve: 2019.02.21 21:48