Földön nem tud járni a Wizz Air

A sűrű köd miatt összesen 14 repülőgép nem tudott leszállni a Liszt Ferenc repülőtéren szombat éjjel és vasárnap hajnalban - így több száz utas rekedt más-más külföldi országban, miután "kitérő állomásokra" szálltak le, javarészt Bécsben, Pozsonyban és Linzben, de az Aeroflot járata Belgrádban landolt.

Hardy Mihály, a Budapest Airport vállalati és közkapcsolati igazgatója azt mondta, az utasok többségét buszokkal szállították haza Budapestre. Az elterelés azért is volt indokolt, mert szombat késő éjjel a látótávolság még csak 100-175 méter körül volt, míg tegnap reggelre az egyik kifutópályán ez 500 méterre javult.

Az egyik internetes hírportál olvasója számolt be a váratlan káoszról szombat hajnalban azzal, hogy nagyjából 700 utas várakozhat Bécsben. Miután éjjel leszállították őket a gépről, a Wizz Air egyetlen képviselője sem jelent meg magyarázatot adni, az utasok nem tudták, mire és meddig kell még várniuk. "Az utaskísérők már rég eltűntek, a földi személyzet nem tud semmit, a repülőtérnek sincs információja" - festette le az állapotokat az olvasó, aki azt is közölte, hogy együttes kártérítésen gondolkodnak. Erre a Wizz Air vasárnap már reagált: azt ígérték, megtérítik azoknak a költségét, akik igazolják, hogy saját zsebből oldották meg a transzfert.

A várakozók között azonban terhes anyák és kisgyermekek is voltak, és a Lufthansa, valamint a British Airways utasaiért a leszállást követő egy órán belül oda tudott érni a mentesítő járat. A köd miatt a KLM Amszterdam-Budapest járata ugyancsak nem tudott leszállni szombat este, a pilóta végül Bécsben tette le az utasokat, ahol ugyan akkor már nem voltak KLM-esek, a társaság egy óra alatt mégis meg tudta szervezni a pótbuszos segítséget.

A Wizz Air védekezése szerint más légitársaságoknak ugyanúgy át kellett irányítaniuk járataikat az időjárás miatt, a buszszolgáltatás ezért volt korlátozottan elérhető. De a társaság éjszaka buszokat küldött Budapestről, hogy elhozzák őket Bécsből. Összesen tíz buszt küldtek, amelyek másnap reggel fél 9-re már megérkeztek.

Szerző

Sokba kerültek a Fidesz alkotmánybírái

Százhatvanhat millió forintba kerültek az Országgyűlés Fidesz-KDNP többsége által megválasztott új alkotmánybírók "munkafeltételeinek megteremtését szolgáló" közbeszerzések, amelyek ráadásul titkosak voltak - írta a Népszabadság. 

Az Alkotmánybíróságnak (Ab) 192 millió forint felhasználására volt engedélye. Mint ismert, 2011-ben öt fővel bővült a taláros testület - Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Pokol Béla, Szalay Péter és Szívós Mária -, a munkájukhoz szükséges eszközöket pedig nem nyilvánosan végrehajtott vásárlásokkal, ismeretlen szempontok alapján, szokásos közbeszerzési eljárás nélkül szerezték be számukra. A 2010-es kormányváltás óta az Ab - más állami szervezetekkel együtt - az Országgyűlés bizottságainak jóváhagyásával kikerülhette a közbeszerzési törvény szabályainak alkalmazását.

A cikk több "érdekes" közbeszerzést is felsorol: a nemzetbiztonsági bizottság 2011. augusztus 9-i jóváhagyása nyomán az Ab öt Volvo S80-as személygépkocsit vásárolt nagyjából 50 millió forintért. Kettőt az Ivanics Kft. Budapesttől vettek. Egy D3-as Summum-felszereltségű kaszpikék metált 2,4 millió forint kedvezménnyel 10,5 millióért, 310 ezer forintos szellőztetett bézs-fekete bőrkárpittal, 135 ezer forintos "modern fabetéttel".

2012-ben szintén a bírói autóflotta erősítésére érkezett egy Volvo S80 D4-es 2,5 milliós egyedi kedvezmény mellett 11,5 millió forintért, 835 ezer forintos biztonsági csomaggal, 315 ezer forintba kerülő szellőztetett bőrkárpittal, 295 ezerért mért elektromos üveg billenő tolótetővel. A lap szerint az új bírók irodáiban és az általuk használt helyiségekben Szakács József egyéni vállalkozó végezte el az asztalosmunkákat 2011. július közepe és szeptember eleje között. Hét szerződése nyomán több mint 32 millió forintot számlázott ki.

Szerző

Vadai: ajánlottak-e valamit Galambosnak?

Nem győzte meg a belügyminiszter válasza Vadai Ágnest: a DK-s politikus továbbra is jogellenesnek tartja, hogy az úgynevezett kémügyben a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) munkatársai hallgatták ki az előzetesben lévő volt NBH-főigazgató Galambos Lajost, holott az ügyhöz a Pintér Sándor felügyelte szervezetnek több okból sem lehetett köze.

A parlament nemzetbiztonsági bizottságának volt elnöke szerint "veszélyes út" az ilyen eljárás, különösen egy olyan, "politikailag motivált" történetben, mint a 2041-ig titkosított kémügy, ezért Vadai sürgeti az ügy minősítésének feloldását, hogy néhány "kínzó" kérdésre választ kaphasson.

Ezek közül a legfontosabbként annak tisztázását említette lapunknak Vadai, hogy ajánlott-e az NVSZ Galambos ilyen, vitatott körülmények között felvett vallomásaiért cserébe bármit. Az esetleges nyomozati alkura történő utalás nem véletlen, hiszen ez már korábban is felvetődött annak fényében, hogy Galambos a - szintén évtizedekre titkosított - Egymásért Alapítvány ügyében is érintett. Ott - mint megírtuk - "hivatali helyzettel való visszaélésre irányuló hivatali vesztegetés bűntette miatt" nemrég megtörtént a vádemelés, és információink szerint vádlott lett Galambos is. Ez azt jelenti, hogy ha volt is valamiféle alku a volt NBH-főigazgatóval arra, hogy mentességet kap az alapítvány ügyében, ha az NVSZ-nek vallomást tesz, akkor ezt az illetékes szervek vagy nem tartották be, vagy mentesség helyett csak "kedvezőbb elbírálást" kapott.

Vadait emlékeztetett: azt kérdezte Pintér Sándortól, hogy igaz-e a WordPress internetes felületen még szeptember végén megjelent írás állítása, miszerint Galambos kihallgatásával az NVSZ a megfeneklett kémügy nyomozását igyekezett "segíteni", mivel az addigi adatok kevésnek bizonyultak az ügy más szereplői - így Laborc Sándor, Galambos hivatali utódja és főleg SzilvásyGyörgy volt titokminiszter - elleni szilárd gyanúhoz, olyannyira, hogy ők, Galambossal ellentétben előzetesbe sem kerültek. (Megírtuk, a Szilvásy előzetesét az ügyészségi indítvány ellenére elutasító hadbírót nem sokkal később nyugdíjazták, és most két - ugyancsak titkosított - büntetőeljárás is folyik ellene - a szerk.)

Pintér válasza szerint a felügyelete alá tartozó NVSZ szabályosan járt el Galambos kihallgatásakor, méghozzá "a Budapesti Katonai Ügyészség külön, ezirányú írásbeli engedélyével", továbbá "az eljárási cselekményen személyesen részt vett Galambos úr védője is." Csakhogy Vadai szerint az ügyészségi engedély és a védői jelenlét sem írhatja felül a törvényt. Az NVSZ ugyanis - mondta - nem nyomozati szerv, felderítő tevékenységre korlátozódó hatásköre is csak "a nyomozás elrendeléséhez szükséges gyanú megállapításáig vagy kizárásáig terjedhet".

A gyanún ekkor már régen túl volt az ügy, hiszen Galambos a megalapozott gyanú miatt ült előzetesben, ráadásul - tette hozzá Vadai - a vonatkozó szabályok szerint az NVSZ kémkedéssel kapcsolatos ügyekben egyáltalán nem járhat el. Vadai szerint tarthatatlan, hogy ezek szerint az NVSZ is a TEK-hez hasonló, "mindenható" szervezetté kezd válni.

Szerző