Hadd szóljon! - a Klubrádió három éve

"Október 31-én a Médiatanács úgy döntött, hogy hivatalból eljárást indít a Klubrádió budapesti 92,9 MHz-es frekvenciára szóló szerződésének hatósági szerződéssé alakítása érdekében. A testület megteszi a szükséges lépéseket a rádió közösségi médiaszolgáltatásként való elismeréséhez, amely lehetővé teszi az ingyenes sugárzást." - írta néhány napja az MTI. Az adó harca a műsorkészítés és sugárzás lehetőségéért 2010 óta szimbolikus eseménnyé vált. A szerző Gyuricza Péter Csak a Fidesz! című, hamarosan megjelenő könyvében önálló fejezetben ír a Klubrádió csatáiról. Ebből közlünk szerkesztett, rövidített változatot.

Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) 2010. április 21-én a Klubrádiót hirdette ki győztesnek a budapesti frekvenciapályázaton. Egy ponttal kapott többet, mint a Katolikus Rádió. Az adó életében ez lényeges változást hozott volna, mivel a 92.9 MHz-es frekvencia közműsor-szolgáltatói jogosultság, amivel díjfizetés alóli mentesség jár.

Arató András, a Klubrádió elnök-vezérigazgatója egyértelművé tette, amikor az új frekvencián megkezdik a sugárzást, azzal egy időben beszüntetik a másikon. Közölte, nem tettek le eredeti céljukról, hogy a 95.3-as kereskedelmi frekvenciát is megpályázzák. Az ORTT döntése után a Magyar Nemzet Kultúrharccal búcsúzik a baloldal címmel azt írta: a testület a "balliberális kötődésű Klubrádiónak játszotta át" a frekvenciát, amely pedig "a Katolikus Rádió túlélését biztosíthatta volna. A hullámsávra kiírt pályázat ugyanis elsődlegesen azon adóknak szólt, amelyek a vételminőség javítása miatt fordultak az ORTT-hez." Ez igaz, bár a Katolikus Rádió - akár a többi jelentkező - nem ilyen címén adta be a pályázatát.

A hatóságnak 45 nap állt rendelkezésére, hogy szerződést kössön a nyertessel. De ekkorra már túljutottunk az országgyűlési választások második fordulóján, az ORTT utolsó ülésen a szerződés nem került napirendre, az új Országgyűlés megalakulásával a testület létszáma három főre csökkent, így nem volt határozatképes. A Klubrádió szerződését nem írta alá se Szalai Annamária, se Tirts Tamás, sem pedig a szocialisták jelöltje, Ladvánszky György.

A 2010 októberében létrejött új médiahatóságnak egyetlen dolga maradt a 92.9-es frekvenciával kapcsolatban: aláírni a szerződést. De ezt nem tette meg; Szalai Annamária, az NMHH és a Médiatanács elnöke azt nyilatkozta, hogy "a hatályos törvény nem teszi lehetővé, hogy valakinek egyszerre két frekvenciája legyen." A Médiatanács 2010. december 15-én eredménytelennek nyilvánította és lezárta a 92.9 MHz-re kiírt eljárást és új pályázatot írt ki. A Klubrádió emlékeztetett, hogy "a tendert megnyerte, győztességét az ORTT hivatalosan kihirdette."

A vita a bíróságon folytatódott. Az első tárgyalás a nyertessé nyilvánítás után csaknem két évvel zajlott. A hatóság azt állította, hogy nem jött létre a szerződés, a Klubrádió szerint azonban igen, mivel elfogadta az ORTT szerződési feltételeit. A Fővárosi Törvényszék kimondta, hogy az ORTT-nek, illetve utódjának, a Médiatanácsnak szerződéskötési kötelezettsége van a rádióval. A Médiatanács "a helyzet megnyugtató tisztázása érdekében a másodfokú bírósághoz fordult".

A Fővárosi Ítélőtábla új tárgyalására kötelezte a bíróságot. A Médiatanács ezt úgy értékelte, hogy neki adtak igazat, annyira biztos volt ebben, hogy a frekvenciát 46 millió forint+áfa éves díjért kereskedelmi rádióként meg is hirdette. Ezt később egy alaki hiba miatt érvénytelenítette. Ám a Fővárosi Törvényszék első fokú, megismételt eljárásában 2012 novemberében ismét úgy döntött, hogy létrehozza a Klubrádió műsor-szolgáltatási szerződését a budapesti 92.9 MHz-es frekvenciára.

A hatóság közleményben reagált: "A Médiatanács (...) csak abban az esetben köthet a bíróság döntésével összhangban szerződést erre a frekvenciára, ha ezzel nyíltan és egyértelműen megszegi a médiatörvény egyik kulcsfontosságú rendelkezését, mely az Európai Unió jogrendjével összhangban a média- és véleménymonopóliumok kialakulását megelőzendő kizárja, hogy egy műsorszolgáltatónak egy időben, azonos vételkörzetben két frekvenciája is lehessen."
Csakhogy ekkor a Klubrádiónak egyetlen állandó frekvenciája sem volt. Ideiglenes frekvencián sugárzott.

Pályázati komédia

A Médiatanács 2011. május 26-án három budapesti kereskedelmi frekvencia pályázati kiírásáról döntött; ez a Klubrádió, a Rádió 1 és a Juventus Rádió frekvenciáját érintette. A 95.3 MHz-re pályázóknak évi 52 920 000 forint+áfa médiaszolgáltatási alapdíjról indult a licit. Ez a Klubrádió addigi fizetési kötelezettségéhez képest több mint kétszeres tarifát jelentett. A pályázati folyamat részeként megrendezett közmeghallgatáson a Klubrádió kérte, hogy a hatóság legyen figyelemmel a csatorna műsorprofiljára. Javasolta, hogy a köz-műsorszolgáltatói tartalom esetében a pontozásnál tekintsenek el a frekvenciáért ajánlott díjtól. Ám a testület a pályázatot változatlan feltételekkel írta ki.

A Médiatanács 2011. december 20-án hirdetett eredményt. A 89.5 MHz-es frekvencia győztese a Prodo Voice, a 103.9 MHz-en a Juventus Rádió nyert, míg a 95.3 MHz-es frekvencián az Autórádió Kft. E döntéssel a Klubrádió nemcsak budapesti frekvenciáját veszítette el, megszűnt a rádió dunántúli hálózata is. A Médiatanács ezeket a frekvenciákat sem hirdette meg időben, valamennyi ideiglenes műsor-szolgáltatási engedéllyel szólt. A Klubrádió ugyan kérte, hogy a frekvenciákat egy csomagban hirdessék meg, ám a kérést nem vették figyelembe.

Arató András a pályázati folyamatot komédiának nevezte. Felhívta a figyelmet, hogy a győztes Autórádió Kft.-ről és arról, hogy milyen értékelési szempontok alapján nyert, szinte semmi nem tudható. Sajtótájékoztatója helyszínéül a budapesti Symbolt választotta, mivel az étterem melletti épületben van bejegyezve az Autórádió Kft., ahol azonban az érdeklődők nem egy szerveződő helyi rádió csapatát találták, hanem "ott egyéni ügyvédek dolgoznak, és az irodába több mint húsz cég is be van jegyezve". Az Autórádió Kft.-ről kiderült, hogy 2011. július 27-én vették meg. A cég korábbi ügyvezetője Mészáros Lajos, akinek vállalkozása ugyanarra a Bécsi úti címre volt bejegyezve, ahol a húsz ügyvéd irodája működött. Az időpont azért fontos, mert a Médiatanács a cég adásvétele előtt egy héttel tette közzé pályázatát. Arató bejelentette: bírósághoz fordul.

2012. január 22-én több ezren gyűltek össze a Batthyány-örökmécsesnél. A rendezvény hívószava a Klubrádió harcával összeforrt szlogen: Hadd szóljon! Arató András azt mondta, megbukott az a hatalom, amely megpróbálja elfojtani a kritikus hangokat. Bolgár György arra hívta fel a figyelmet, hogy Beszéljük meg! mindazt, ami az országot, a szólásszabadságot, a Klubrádiót veszélyezteti, fenyegeti.

Aláírt oldalak

A Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte a határozatot, amely az Autórádió Kft.-t nyilvánította a 95.3 MHz nyertesének és új eljárásra kötelezte a Médiatanácsot. Megállapította, hogy az Autórádió Kft. pályázata nem felelt meg a formai követelményeknek, és kimondta, "a Médiatanácsnak a pályáztatást nem kell megismételnie". A logika szabályai szerint ha az Autórádió Kft. 66 ponttal nyert, de a bíróság kizárta, akkor a következő legtöbb pontot elért pályázót kell győztesnek hirdetni, ez pedig a Klubrádió, amely egy ponttal maradt el.

A Médiatanács júliusban tárgyalta a bíróság ítéletét, és új határozatában kizárta a Klubrádiót, sőt, a 95.3 MHz összes pályázóját is. Az Autórádió Kft.-vel szemben az volt a kifogás, hogy nem írta alá cégszerűen a pályázat minden oldalát. A Médiatanács szerint a Klubrádió is hasonló hibát követett el: nem írta alá a pályázat minden egyes oldalát. A számozott oldalakat és az üres hátoldalakat is. Azt a követelményt, hogy a pályázat minden egyes oldalát alá kell írni, ettől fogva Klub-szabálynak nevezték.

A Klubrádió közölte: "az összes lap szabályos aláírást tartalmaz és az anyag minden lapja folyamatosan számozva van egytől kettőszázharmincötig" A Médiatanács úgy reagált, hogy "1. a bíróság ítélete azt tartalmazza, hogy a pályázónak a pályázati ajánlat valamennyi oldalát alá kell írni (...) A valóság tehát az, hogy a Klubrádió alakilag hibás pályázatot nyújtott be (...) 2. A Klubrádió nyilatkozatában azt állítja, hogy az ítélet kimondta a pályázat eredményességét, amiből egyértelműen következik, hogy nem zárhatja ki az összes pályázót (...) Ezzel szemben a bírósági ítélet úgy szól, hogy az alperest e körben új eljárásra kötelezi (...)

A valóság tehát az, hogy a bíróság a maga alkotta ítéletével pontosan meghatározza a Médiatanács feladatát, vagyis az új eljárás lefolytatását." Arató reagálása ez volt: "a Klubrádió bíróságon támadja meg a Médiatanács kizáró végzését." A Médiatanács elkezdte alkalmazni a Klub-szabályt, és sorra kizárt minden pályázót, akinek a pályázatában legalább egy üres hátoldal maradt aláírás és pecsét nélkül. Júliusban 11 jelentkező jutott erre a sorsra, közülük 7 a Klubrádió hálózatos partnere volt.

A Médiatanács 2012. augusztus közepén végrehajtotta a bíróság március 14-i ítéletét. A jogállami normákra hivatkozva kizárta a Klubrádiót a 95.3 MHz frekvencia pályázati versenyéből: "a bíróság arra kötelezte a Médiatanácsot, hogy határozatban mondja ki a Klubrádió kizárását". A Klubrádió ismét bírósághoz fordult. A Fővárosi Ítélőtábla 2012. szeptember 26-i ítéletében hatályon kívül helyezte a Médiatanács augusztus 15-i döntésének két pontját. Az 1. pont azt állapította meg, hogy "a pályázati eljárás eredménytelen", a 4. pont pedig azt, hogy a Klubrádió "pályázati ajánlata alakilag érvénytelen", miután nem írta alá a pályázat valamennyi oldalát. Az ítélőtábla kimondta, hogy a frekvenciára "megindított pályázati eljárás eredményes".

A határozat 4. pontjában szereplő állítás összefüggésben van az 1. pontban foglalt döntés jogszerűségével, "ezért e rendelkezést is hatályon kívül kellett helyezni". Az ítélőtábla szerint az ügyben "új eljárásra kötelezésre nem volt szükség, mert a jogerős ítéletben foglalt iránymutatás az alperest (a Médiatanácsot) továbbra is köti".

A Médiatanács mindebből nem azt olvasta ki, hogy az Autópálya Kft. kizárása után a versenyben maradt pályázók közül nevezze meg a győztest. Hanem azt, hogy ha közben a Klubrádiót a Klub-szabály alapján kizárta, akkor nem lehet versenyben, így győztesnek sem hirdethető ki. A Médiatanács vonakodott végrehajtani a jogerős ítéletet. Ezúttal az ügyészséghez fordult segítségért. A Fővárosi Főügyészség megvizsgálta a Médiatanács 2011. december 20-i határozatát. Az ügyészi levél utolsó mondata: "A jogszabálysértés ügyészi fellépés nélkül is orvosolható, ezért a kérelmében jelzett döntést érintő ügyészi felhívás benyújtására nincsen ok."

A Médiatanács 2012. december 19-én ismét kizárta a 95.3 MHz pályázatából az összes pályázót, és eredménytelennek nyilvánította a folyamatot. Ez a döntés egy nap híján egy évvel az eredményhirdetés után, és mint 2011-ben, ezúttal is néhány nappal karácsony előtt született. A Klubrádiónak négy munkanapja maradt, hogy a keresetét elkészítse és benyújtsa.

Újabb győzelem

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2013. március 5-én hirdetett ítéletet és szinte mindenben a Klubrádiónak adott igazat. A bíróságnak azt vizsgálta, hogy az ítélőtábla határozatát a Médiatanács hogyan hajtotta végre. Eszerint a Médiatanácsnak le kellett volna vonnia az Autórádió Kft. kizárásának következményeit, és új nyertest kellett volna hirdetnie. A bíróság ugyan nem írta elő, hogy kit, csupán azt, hogy az Autórádió Kft.-t "nem nyilváníthatja a pályázati eljárás nyertesének". A "megismételt eljárás kizárólag (...) a fennmaradt pályázatok elbírálására (...) kell, hogy szorítkozzék".

A Médiatanács napra pontosan egy évvel az ítélőtábla jogerős döntése után belátta, hogy a Klubrádiót megilleti az állandó frekvencia: "A bíróság egyértelműen kimondta, hogy a pályázati eljárásban egyetlen pályázó van, a Klubrádió, és a pályázat eredményes." Emlékeztettek, "pontosan 14 alkalommal hosszabbította meg a rádió működési engedélyét". Tizennégyszer hatvan nap. Nyolcszáznegyven nap. Több mint két év. A Médiatanács tagjai, vezetője ezalatt minden hónapban napra pontosan megkapták fizetésüket. Minden évben több hónapnyi jutalmat vettek fel.

A Klubrádió munkatársai közben nem, vagy csak késésekkel kaptak bért. A Médiatanács talán arra számított, hogy az amúgy is szoros harapófogó gazdaságilag roppantja össze a Klubrádiót. Nem így történt. A hatóság elszámította magát. A szolidaritás erősebb volt, felülkerekedett a hivatal packázásain.

Ráadásul a Klubrádió a 92.9 MHz-es frekvenciáért is perre ment. És ismét nyert. 2013. április 25-én a bíróság másodfokon, jogerősen kimondta, hogy a Médiatanácsnak szerződést kell kötnie a Klubrádióval a 92.9 MHz-es közösségi, ingyenes frekvencia használatáról. A Médiatanácsnak ezt követően újabb fél év kellett, hogy meghozza ezt a döntést. S mit kell tennie a Klubrádiónak, hogy ne használjon egyszerre két frekvenciát? Ugyanazt, mint az InfoRádiónak vagy a Juventus Rádiónak kellett. Egyik nap éjfélkor lekapcsolja az adást a kereskedelmi frekvencián, nulla órakor pedig megkezdi a sugárzást a közösségin. A Klubrádió 42 hónappal azután, hogy elnyerte a 92.9-es frekvenciát, megkezdheti, illetve folytathatja a műsorát.