Orbán „igazságot” is szolgáltatna

Ismét befolyásolni kívánja a független igazságszolgáltatás munkáját az Orbán-kormány, sőt, maga a miniszterelnök, ani ellen - úgy tűnik - a bírói vezetésnek egyetlen szava sincs. A lojalitás nem meglepő, hiszen nemcsak a befolyásos gazdasági posztokat foglalta el a Fidesz-KDNP, de a kormánypártokhoz kötődnek az ország közjogi méltóságai, sőt, a vezetők jó része a kormányfő baráti társaságából került ki.

A miniszterelnök reméli, hogy az igazságszolgáltatás mielőbb állásfoglalást hoz a devizahitelek ügyében. Az épp Japánban tartózkodó Orbán Viktor tegnap reggel a Kossuth Rádióban azt mondta: "tudni szeretnénk, az igazságszolgáltatás szerint vajon nem a bankoknak kellene-e viselniük - mint a józan erkölcsi érzék diktálná - az árfolyamváltozásból fakadó veszteséget", és Orbán "mielőbbi gyors állásfoglalást vár" a Kúriától. Hozzátette: nem befolyásolhatja a bíróságokat, de bízik abban, hogy igazságot fognak szolgáltatni, és bízik a gyors döntésben is, mert az már "tegnap is késő lett volna".

Orbán tehát ismét egyértelművé tette, mit vár el a bíróságoktól. Csakhogy a miniszterelnök az alaptörvény hatalommegosztásra vonatkozó rendelkezése szerint nem fogalmazhat meg ilyen elvárásokat, hiszen az igazságszolgáltatás független hatalmi ág, amely fölött a kormány nem gyakorol sem kontrollt, sem befolyást. Ehhez képest Orbán már november 8-án is egyértelművé tette: nem tűri, hogy a bíróság kormánya döntéseivel szemben döntsön. "A tény az, hogy egymásnak ellentmondó bírósági ítéletek születtek az elmúlt időszakban, és mi nem hozhatjuk az országot abba a helyzetbe, hogy valamilyen kormányzati megoldást kikényszerítünk vagy bevezetünk, majd ezzel ellentétes bírói ítéletek születnek, és előáll egy olyan jogi zűrzavar, amit senki sem tud kezelni, ugyanis a bíróság ítélete felülírja a kormány döntéseit. Ezért most arra kell nekünk sarkalnunk az igazságszolgáltatás vezetőit, elsősorban a Kúriát, a Kúria elnökét, hogy előbb-utóbb tegyenek rendet ezen a területen" - mondta a kormányfő.

Erre a kijelentésre az igazságszolgáltatás egyetlen vezetője sem reagált. Ellenben az Eötvös Károly Intézet ironikus képzeletbeli levelet írt a kormányfőnek a Kúria elnöke, Darák Péter nevében. Emlékeztettek, a magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik, ráadásul "a Kúria már több hónappal ezelőtt, utasítás nélkül, maga kezdeményezte kutatócsoportok létrehozását" a devizahiteles ügyek kivizsgálására. "Képzelje csak el, milyen kínos helyzetbe kerül a Kúria, ha véletlenül az Ön óhajával teljesen azonos következtetésre jut. Miként kezelnénk azt a látszatot, hogy politikai kívánságokat teljesítünk és nem a törvény szolgájaként a jog üzenetét közvetítjük" - írták Darák nevében Orbánnak. A levél szerint még az is kérdéses, hogy a Kúria elnöke találkozhat-e egyáltalán az igazságügyi miniszterrel egy ilyen ügyről tárgyalni. Ennek ellenére Navracsics Tibor tárcavezető sietett végrehajtani Orbán utasítását, s néhány napja a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium épületében tartott megbeszélést az ügyben. Ezen jelen volt a miniszter, a tárca három államtitkára, két helyettes államtitkára, továbbá Székely László ombudsman, Bánáti János, az ügyvédi kamara elnöke, Tóth Ádám, a közjegyzői kamara elnöke, valamint a Kúria, a Magyar Nemzeti Bank, az Országos Bírósági Hivatal (OBH), és a Legfőbb Ügyészség képviselői. Sőt, Navracsics azt is jelezte, hogy a jövő hétre konzultációt kért Daráktól. Magyarán a kormány ismét egy független hatalmi ágat utasít, az igazságszolgáltatást, illetve annak (egyik) vezetőjét.

Tényleg mindent elfoglaltak

Miután a kétharmados többséget igénylő törvények nem gátolják, a kormány felett a legerősebb alkotmányos felügyeletet az úgynevezett független intézmények adták: az Alkotmánybíróság (Ab), az igazságszolgáltatás, az ombudsmani rendszer, illetve a negyedik hatalmi ágként emlegetett média. Az utóbbi három évben azonban a Fidesz ezeket szisztematikusan feltöltötte saját, vagy hozzá közelálló emberekkel.
A Fidesz parlamenti képviselőjéből lett 2010 nyarán az Állami Számvevőszék elnöke Domokos László, de egyenesen az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának, sőt, az alkotmánybírákat jelölő eseti bizottság elnöki posztjáról kerülhetett az Ab-be a fideszes Balsai István is. Utóbbi eset pikantériája, hogy alig egy évvel később a Balsait a parlament alkotmányügyi bizottsági elnöki tisztségén váltó KDNP-s Salamon László is alkotmánybíró lett. Volt olyan képviselő is, aki nem csupán mandátumát, de kormánytagságát is eldobta egy "jobb" posztért, hiszen Matolcsy György a nemzetgazdasági miniszteri pozícióból került a jegybank élére. A ma 15 fős Ab-ben legalább 2023-ig megmarad a fideszes "túlsúly", hiszen a 2010-es kormányváltás óta nemcsak az első Orbán-kormány egykori kancelláriaminiszterét, Stumpf Istvánt választották bíróvá (az azóta nyugdíjba vonult Bihari Mihállyal együtt), de 2011 szeptemberétől a 11 fős testületet 15 fősre duzzasztották, egyúttal öt új bírót ültettek a testületbe: Balsai mellett Szalay Péter ügyvédet, Szívós Máriát, a Fővárosi Bíróság volt tanácselnökét, Dienes-Oehm Egon volt nagykövetet, valamint a jogász Pokol Bélát. Salamon után idén tavasszal Juhász Imrét, a Független Rendészeti Panasztestület elnökét, Morvai Krisztina, a Jobbik EP-képviselőjének korábbi közvetlen munkatársa is alkotmánybíró lett. Így mára egyértelmű a kormánypárti befolyás a testületben, amelyet a tavasz óta született döntések igazolnak is.
A "helyfoglalás" nemcsak ezeket a funkciókat érintette, hiszen a három legfőbb közjogi méltóság: az államfő, a házelnök és a miniszterelnök ma már fideszes, és lényegében valamennyi, az államigazgatást és a gazdasági életet meghatározó befolyásos pozícióban is a párthoz, illetve Orbánhoz kötődő személyek tevékenykednek.

Ám a főbíró hallgat. Érthetetlen, hogy Darák miért nem reagál a független ítélkezés megsértésére, hiszen ezt, ha finomkodva is, de már többször megtette. Visszautasította például az utasításokat a Marian Cozma kézilabdázó meggyilkolása miatt indult eljárás ügyében. Ismert, miután enyhítették Cozma gyilkosainak ítéletét, egy jobbikos képviselő felháborodására (és cigányozására) a parlamentben Orbán azt mondta: legszívesebben azt mondaná négyszemközt, hogy egyetért a szélsőjobbos véleménnyel, ezt azonban nem teheti meg "a nagy nyilvánosság előtt". Erre Navracsics állásfoglalást kért a Kúriától, hogy "az utóbbi időszak ítélkezési gyakorlata a társadalom elvárásainak megfelelő, kellő szigort mutat-e az olyan kiemelkedő esetekben, mint amilyen a Cozma-gyilkosság volt". Darák elhárította ezt a beavatkozási kísérletet.

De a főbíró akkor sem hallgatott, amikor Orbán idén márciusban egy parlamenti beszédében ismét az ítélkezés függetlenségét megsértve avatkozott bele egy folyamatban lévő bírósági ügybe, miután a bíróság egy peres eljárásban az energiaszolgáltatóknak adott igazat a rezsicsökkentést kötelezővé tévő kormánnyal szemben. Darák ekkor egyértelművé tette: a bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak. Kiemelte: "a Kúria tiszteletben tartja az alsóbb fokú bíróságok döntéseit, és tartózkodik attól, hogy azokról a jogorvoslati eljárás keretein kívül véleményt nyilvánítson. A bíróságok iránti közbizalom csak akkor őrizhető meg, ha a bíróságok munkájával kapcsolatos véleménynyilvánítás tárgyilagos, szakszerű, és a tények pontos ismeretén nyugszik".

A bírói ítélkezés folyamatos befolyásolási kísérlete jól mutatja: a Fidesz nem ismeri el a kormányzati hatalom korlátait. Ez látszott már abból is, hogy a 2010-es hatalomra kerülésük után az új alaptörvénnyel és az idevágó sarkalatos törvényekkel teljesen átalakították a bírósági szervezetet, ennek nyomán mandátumát megszakítva "menesztették" a főbíró Baka Andrást. Magát a Legfelsőbb Bíróságot átnevezték Kúriává, élére pedig Baka helyett Darák került. Megszüntették az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot, 2012 januárjával létrejött az OBH, amelynek élére az Orbán-család barátját, Szájer József fideszes EP-képviselő feleségét választották meg 9 évre. Handó Tünde eredetileg egyszemélyben gyakorolhatott számos kinevezési, áthelyezési, leváltási és irányítási jogkört a magyar bírák felett - e hatalmas befolyásolási lehetőségeket az utóbbi két évben nemzetközi szervezetek nyomására valamelyest szűkítették.

Az új, és esetenként többször módosított törvényekkel igyekeztek bevenni a vezetőktől és politikától is független bírói kart. Még 2010-ben elfogadták a semmisségi törvényt, mely jogerős bírói ítéleteket helyezett hatályon kívül. Majd pedig a 62. életévüket betöltött bírók kényszerű nyugdíjazásával - noha utóbb nemcsak az Alkotmánybíróság, és az Európai Bíróság mondta ki, hogy alkotmány- és nemzetközi jogsértő volt az intézkedés - lényegében lefejezték a bírói kart, a posztjukról elmozdított bírák nagyobb része nem is tért vissza a munkához.

De ez sem volt elég a Fidesznek céljai végrehajtásához: bár már tavaly előtt, a büntető eljárási törvényben is megsemmisítette az Ab legfőbb ügyész vádemelések elhelyezésére lehetőséget adó jogosítványát, a kormányoldal kötötte az ebet a karóhoz, felhatalmazta az OBH elnökét (és eredetileg ismét a legfőbb ügyészt is), hogy az "ésszerű határidőn belüli bírói döntéshez való alapjog érvényesülése érdekében" az illetékes bíróság helyett más, kijelölt bíróságra helyezzen át pereket. Mindez a tisztességes eljáráshoz és a törvényes bíróhoz való joggal ellentétes volt; ezt szintén nem kizárólag az alaptörvény, hanem a Magyarország által vállalt európai joganyag is rögzíti. Így végül, az ötödik alkotmánymódosítással a bírósági ügyáthelyezés jogintézménye kikerült a jogrendszerből, ám az addig áthelyezett, különösen a politikai jelentőséggel is bíró ügyeket ez a változás már nem érintette.

Cimborák

Orbán Viktor - Bibó-szakkollégista, kétszeres miniszterelnök, Fidesz-elnök
Áder János - Bibó-szakkollégista, az Országgyűlés volt elnöke, volt fideszes EP-képviselő, államfő
Kövér László - Bibó-szakkollégista, Fidesz-alapító, a párt korábbi ügyvezető alelnöke, volt titokminiszter, az Országgyűlés elnöke
Matolcsy György - Fideszes képviselő, nemzetgazdasági miniszter is volt, a Magyar Nemzeti Bank elnöke
Handó Tünde - Bibó-szakkollégista, Szájer Jószef fideszes EP-képviselő felesége, az Országos Bírósági Hivatal elnöke
Darák Péter - Orbán Viktor egykori zalaegerszegi katonatársa, a Kúria elnöke
Polt Péter - Volt fideszes képviselő-jelölt, kétszeres legfőbb ügyész
Domokos László - Fideszes parlamenti képviselőből, a Békés megyei közgyűlés elnökéből lett az Állami Számvevőszék elnöke
Stumpf István - Bibó-szakkollégiumi tanár, az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere, a Századvég alapítója, alkotmánybíró
Vida Ildikó - Bibó-szakkollégista, volt APEH-elnök, jelenleg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetője
Balsai István - Fideszes képviselőből, a Ház alkotmányügyi bizottságának elnökéből lett alkotmánybíró
Salamon László - KDNP-s képviselőből, a Ház alkotmányügyi bizottságának elnökéből lett alkotmánybíró
Karas Mónika - Jobboldali médiumok és a Fidesz-frakció házijogászából lett a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke
Szájer József - Bibó-szakkollégista, Fidesz-alapító, volt Fidesz frakcióvezető, volt parlamenti alelnök, EP-képviselő
Papcsák Ferenc - Bibó-szakkollégista, volt elszámoltatási kormánybiztos, fideszes parlamenti képviselő, Zugló jelenlegi polgármestere
Deutsch Tamás - Bibó-szakkollégista, Fidesz-alapító, twitterező, volt miniszter, jelenlegi fideszes EP-képviselő, az MTK elnöke
Bordás Vilmos - Bibó-szakkollégista, az Országos Választási Bizottság volt fideszes elnöke
Szalay Péter - Vezető fideszes politikusokat képviselő ügyvédből lett alkotmánybíró
Dienes-Oehm Egon - Az első Orbán-kormány alatt a Külügyminisztérium helyettes államtitkára, volt nagykövet, ma alkotmánybíró
Dorkota Lajos - Fideszes képviselőből lett a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke
Varga Zs. András - Bibó-szakkollégista, volt legfőbb ügyész-helyettes, a kormány nemrég delegálta a Velencei Bizottság tagjának
Székely László - Kormánybiztosi, illetve miniszteri biztosi pozíciókat töltött be az Orbán-kormányokban, innen került az ombudsmani posztra
Pálffy Ilona - helyettes államtitkár, majd pedig Orbán főtanácsadója volt, a Nemzeti Választási Iroda elnöke
Patyi András - az újonnan létrehozott Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, a Nemzeti Választási Bizottság elnöke