Bioritmus;munkahely;stressz;

2013-11-26 13:38:00

Agyunkra megy a munkahelyi stressz - de van megoldás

A munkahelyi stressz jelenti az egyik legnagyobb egészségügyi és biztonsági kihívást Európában. A munkavállalók fele úgy gondolja, hogy a munkával kapcsolatos stressz általános, és tízből négy szerint ezt nem kezelik megfelelően a munkahelyen – derül ki a III. páneurópai közvélemény-kutatás eredményeiből.  

Európában a munkával kapcsolatos stressz leggyakoribb oka a megkérdezettek szerint a foglalkoztatási helyzet bizonytalansága és a munkahelyek átszervezése (72 százalék). Ezt a munkaórák száma és a munkaterhelés (66 százalék) követi. A fiatalabb, 18–34 éves dolgozók körében ez a két ok azonban egyenlő súllyal került az első helyre (mindkettő 69 százalékkal). Ezenkívül az egészségügyi és ápolási területen dolgozók az átlagosnál nagyobb mértékben jelölték meg a munkaórák számát/munkaterhelést a stresszforrásként (77 százalék).

Tíz munkavállalóból hat (59 százalék) a megfélem­lítéshez és zaklatáshoz hasonló, elfogadhatatlan viselkedésformákat is gyakori stersszforrásként említette. Ennél kevesebben érzik kiváltó oknak a kollégák vagy felettesek támogatásának hiányát (57 százalék), a feladat- és felelősségi körök egyértelműségének hiányát (52 százalék) és a munkaidő-beosztás befolyásolásának korlátozott lehetőségét (46 százalék).

A magyar eredmények a következő képet festik: a megkérdezettek 56 százaléka gondolja úgy, hogy a legnagyobb munkahelyi stresszforrás a bizonytalanság és az átszervezések. Ezt követi a listán a munkaórák száma (48 százalék) és a munkahelyi támogatás hiánya (46 százalék). A dolgozók 52 százaléka vallotta stresszesnek munkahelyét, sajnos ebből 70 százalék érzi úgy, hogy ennek kezelése nem megfelelő módon zajlik. Érdekes eredmény, hogy a megkérdezett minta 46 százaléka véli úgy, hogy kevés stressz éri munka közben.

Az EU-OSHA kutatási eredményei mellett egy magyar felmérés tapasztalatai a life.hu oldalon láttak napvilágot. A kutatók egy nemzetközileg elismert, a Károli Gáspár Református Egyetem pszichológusai által átdolgozott online teszt segítségével mérték fel a stressztűrő képességet. Az úgynevezett nagy stressztesztet több mint 90 ezren töltötték ki, a legtöbb válaszadó budapesti lakos volt – közölte a márciusi felmérésről beszámoló Sanofi-Aventis Magyarország Zrt. közleményében. A két kérdőívet tartalmazó vizsgálat a felesleges aggódásra hajlamos, szorongó, illetve a stresszhelyzettel megbirkózó, higgadt embereket azonosította. Az összegzésben utaltak az Amerikai Pszichológusok Szövetségének egyik korábbi kutatására, amely szerint az életkor előrehaladtával fokozatosan csökken az aggodalom szintje, és nő a stressztűrés mértéke, tehát idősebb korban már nem idegeskedünk annyit. A fiatalabbak (19–34 éves korosztály) önálló életük megteremtésén fáradoznak, az új élethelyzetek okozta állandó nyomás és megfelelési kényszer nehéz kihívások elé állítja őket.

A közleményben emlékeztettek arra, hogy egyre többen szenvednek a stressz okozta belső feszültségtől, amelynek negatív hatásaként kialakulhat gyomorfekély, alvászavar, bekövetkezhet idegösszeroppanás, agyvérzés és szívroham is.

A melbourne-i Swinburne Műszaki Egyetemen végzett klinikai kísérletek alapján a szakemberek arra a felismerésre jutottak, hogy a megnövelt B-vitamin-bevitel jelentős mértékben képes csökkenteni a munkahellyel kapcsolatos stresszérzést.

Három hónap elteltével, azok, akik nagy dózisban kaptak B-vitamint, jóval alacsonyabb mértékű munkahelyi stresszről számoltak be, mint amennyivel a kísérlet elején kellett szembesülniük, sőt voltak olyanok is, akik majdnem húszszázaléknyi javulást tapasztaltak e téren, miközben a kontrollcsoport tagjai között semmi hasonlót nem észleltek.

 

Ebéd utáni fáradtság 

Sokan vagyunk, akik számára ismerős az érzés, mely rendszerint a délutáni órákban, főként az ebéd utáni időszakban tör ránk. Az érzés, melytől szemeink elnehezülnek, minden mozdulat, minden gondolat egyre fárasztóbbá válik. Jól esne egy röpke pihenő, egy gyors szundítás, hogy túléljük a nap hátralévő részét. Éppen ezért, aki hazaér a munkából, már hullafáradt. Mi lehet ennek az oka, és mit tehetünk ellene? Ebéd után minden ember energiaszintje elkezd csökkenni. Ennek az az egyik oka, hogy az emésztés több energiát igényel, mint bármely más élettani folyamat. A megtöltött gyomor rögtön az első helyre kerül az elvégzendő feladatok sorrendjében, testünknek azonnal meg kell kezdenie az emésztést, ami hatalmas energiát köt le. Az ebéd elfogyasztása után fél-egy órával a vérben lévő fehérvértestek száma mintegy megháromszorozódik. Ezzel védekezik a szervezet a felvett táplálékkal szemben. Testünk ugyanis a felvett táplálékot idegennek érzi, és működésbe hozza védekező reakcióját, ami körülbelül másfél-két óráig tart. Ennek következtében áll elő a mind­annyiunk számára jól ismert fáradtságérzés.

 

www.worktimeweb.hu
 

A stressz és a fáradtság legyőzői

 

C-vitamin

Megfelelő mennyiségben adagolva hozzájárul a fáradtság és kifáradás csökkentéséhez, a sejtek stressz elleni védelméhez.

Folsav

Folsavra minden olyan életműködésnél szükség van, amelyben sejtosztódás következik be. A felszívódása étrend-kiegészítőből is mintegy 100 százalékos.

B-komplex

A nyerőszámok: B-1, 2, 3, 5, 6, 12 Ezek a vitaminok részt vesznek a normális energiatermelő anyagcsere-folyamatokban. A B2 és a B3 a hajat és a körmöket teszi szebbé, a B5 hozzájárul a megfelelő mentális teljesítményhez, a B6 vitamin a megfelelő hormonszint fenntartásához.

Q10

A Q10-koenzim egy létfontosságú fehérje, jó hatással van a szívre, csökkenti az oxidációs folyamatokat a vérben, és javítja az érfalak működését. A szervezetünk 20 éves kortól egyre kevesebbet állít elő belőle, érdemes pótolni.

Magnézium

Feszült állapotban felgyorsul az anyagcsere, emelkedik a vérnyomás, és egyben csökken a szervezet magnéziumtartalma, s így érzékennyé válunk a stressz további negatív hatásaival szemben. Testünk nem tud magnéziumot előállítani, de hiánya könnyen pótolható.

Biotin

Az összes anyagcsere-folyamatban részt vesz, szükséges az idegrendszer megfelelő működéséhez, és részt vesz a normális pszichés állapot fenntartásában – így a stressz ellen is hatásos. Rosszul szívódik fel a táplálékból, ezért ha étrend-kiegészítőt szedünk, olyat válasszunk, amiben ez is megtalálható.

Cink

Stresszes időszakokban a cink is gyorsabban ürül a szervezetből. Táplálkozásunk sajnos nagyon sok esetben cinkszegény, így megfelelő pótlással sokat tehetünk a lelki-fizikai egyensúly visszanyeréséért. Több mint 200 enzimet aktivál, és erős antioxidáns hatása is van.

L-karnitin

Az L-karnitin nem csak sportolóknak hasznos aminosav. Krónikus kimerültség esetén is fontos, ilyenkor ugyanis csökken a mennyisége a szervezetben. Az idegrendszer mellett a szívizom megfelelő működéséhez is nélkülözhetetlen, és segít a zsírsavak elégetésében is.

(X)