Kamuvideó jobbról

Publikálás dátuma
2013.11.27 06:05
Takács István szövetséget szeretne kötni a különböző pártok képviselőivel Fót érdekében FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Semmi kompromittáló nincs a Jobbik "leleplező" videójában, mégis feljelentést tettek; a párt és Bartos Sándor függetlenként indult polgármesterjelölt a választási eredmény megsemmisítését és új választást szeretne elérni Fóton. A Jobbik által szavazószállítás gyanújába kevert dunakeszi szocialista képviselő viszont tudatta, hogy a bemutatott jármű évek óta nem az övé, és a választás napján nem is tartózkodott Fóton. Közben büntetőeljárást kezdeményezett választási csalás gyanúja miatt a helyi MSZP. A választási bizottság ugyanis egy szavazónál előre kitöltött, lepecsételt szavazólapokat talált.

Elkészült a feljelentés a fóti láncszavazás gyanújával kapcsolatban. Az MSZP szeretné, ha rendőrségi nyomozás tisztázná, történt-e bűncselekmény - választási csalás - a vasárnapi voksolás során. Mint arról a Népszava elsőként beszámolt, amikor mozgóurnát vittek az egyik szavazóhoz, egy beteg, idős asszonyhoz, aki nem tudott elmenni választani, lakásában egy borítékot láttak az asztalon. Kiderült: benne két, már lepecsételt, és előre beikszelt szavazólap volt. Egyiken Földi Pál, a Fidesz-KDNP által támogatott CÖF-ös polgármesterjelölt, a másikon a jobbikos Sándor István neve mellett volt az iksz. Nyilvánvaló, hogy a borítékot a szavazókörből titokban vitte el valaki, ami láncszavazás gyanúját veti fel. Az esetről egyébként jegyzőkönyv készült.

Ám a helyi választási bizottság csak a szavazólapok érvénytelenítéséről döntött, további intézkedést nem rendelt el, ezért döntött úgy a helyi MSZP, hogy ismeretlen tettes ellen kell feljelentést tennie. Korábban úgy értesültünk, hogy az érintett választópolgár azt állította, a fia vitte haza a lapokat "emlékbe".

Az asszony tegnap lapunk munkatársának kérdése nyomán már úgy emlékezett, hogy valószínűleg a mozgóurnával együtt kerülhetett lakásába a boríték, amiről egyebet nem tud, csak annyit, hogy a bizottság magával vitte. Helyi értesüléseink szerint az érintett fiú több szálon kötődik a Fideszhez, illetve a jobboldalhoz.

Helyreigazítást kért Ábri
Helyreigazítási kérelemmel fordult a sajtóhoz Ábri Ferenc, akiről a Jobbik azt állította, hogy az ő mikrobuszával szállították a szavazókat. Mint közölte, a felvételen látható kisbusz nem az ő tulajdona, azt évekkel korábban eladta. A híradásokban szereplő időpontban Gödön volt. "Mivel az MSZP dunakeszi önkormányzati képviselője vagyok, és a jövőben is szeretnék képviselőként dolgozni, a sajtóban velem kapcsolatban megjelent valótlan hírek a választók előtt rontják politikai hitelességemet, ezért megfontolom a további jogi lépések megtételét. Főleg azok után, hogy az általam bérelt autókereskedésből a hazug hírek megjelenése után több partner is kivette az autóját, amivel közvetlen anyagi károm is keletkezett a sajtóban megjelent hazugságok miatt" - közölte Ábri.

Közben a fóti szavazás ügybében más érdekesség is kiderült. A Jobbik még a választás napján szervezett szavazószállítást emlegetett, ám kiderült: az ominózus fehér kisbusz nem Ábri Ferenc MSZP-s dunakeszi önkormányzati képviselőé. Ezt a gépjármű forgalmija is igazolja. Ráadásul állítólag a beadott felvétel alapján egyáltalán nem bizonyítható, hogy valóban szavazószállításról volt szó, hiszen azon csak annyi látszik, hogy ez a busz egy buszmegállóban felvesz az esőben várakozó embereket, és egy másik megállóban kirakja őket. Tehát nem egyértelmű, hogy a szavazókörbe mentek-e ezek az emberek, és az sem, hogy többször fordult volna a kisbusz. Az ügyészség ma dönt arról, a Jobbik és a választási bizottság feljelentése nyomán elrendeli-e a nyomozást az ügyben.

Mint arról beszámoltunk, tucatnyi, a külső városrészekben, a Barackosban, István-hegyen és Sikátorpusztán lakó - miután a 20 éve megszokott szavazóhelységet áttették a távoli Fótligetre - írásban fordult a múlt hét elején a város jegyzőjéhez. Jelezték, az autóval nem rendelkező, szegény külterületi lakosoknak több kilométernyi gyaloglásba és akár ezer forintnál is többe kerülne, ha az időközi választáson élni akarnak állampolgári jogukkal. Ezért azt kérték a hivatal vezetőjétől, segítsen nekik abban, hogy a városi busz vasárnap délelőtt és délután az érintett külterületekre egy-egy alkalommal menjen ki, és aki szavazni szeretne, pártszimpátiától függetlenül, busszal mehessen Fótligetre. Bár a busztársaság ezt ingyen vállalta volna, a képviselőtestület jobboldali többsége elutasította a javaslatot.

Újabb kifogás
A tegnap délutáni határidőig egyetlen beadvány érkezett a fóti választási bizottsághoz a vasárnapi időközi voksolást követően – tudta meg a Népszava. Ezt továbbították a területi bizottsághoz. Ebben a Jobbik és Bartos Sándor független polgármesterjelölt közösen kérik az eredmények megsemmisítését, és a választás megismétlését. A területi bizottságnak 48 órája van eldönteni, hogy helyt ad-e az indítványnak vagy elutasítja azt. Ez ellen két napon belül lehet bírósághoz fordulni, melynek további két napja van jogerős döntést hozni. Még a voksolás ideje alatt egyébként öt kifogást adtak be különböző kampány-csendsértések és a választók szállítása miatt a helyi választási testülethez, ezek között volt a mostani kifogás is.

Fóti forrásaink szerint egy másik eset inkább felvetheti a szervezett szállítás gyanúját. Egy feltűnő logóval ellátott autó négyszer is fordult az egyik választókörben. Erre tanúk is vannak, ezért kikérték az szavazóhelyiségnek helyet adó iskola térfigyelő kameráinak felvételeit is. Érdekesség, hogy a parlament hétfőn elfogadta azt a törvényt, hogy a jövőben a választók jogosultak más segítségét akár szervezetten is igénybe venni ahhoz, hogy eljussanak szavazni. Motorkerékpárt, autót, hajót, akár helikoptert is. Éppen csak busszal nem lehetne őket odaszállítani.

Közben az MSZP megválasztott polgármesterjelöltje, Takács István, akit az Együtt-PM és a DK is támogatott, megkezdte hivatala átvételének előkészítését. Elmondta, a hét második felében négyszemközti találkozókat kezdeményez az önkormányzati testület tagjaival. Mint fogalmazott, szövetséget szeretne kötni a különböző pártok képviselőivel Fót érdekében. Ennek előkészülete szerinte a legfontosabb. Reméli, hogy valamennyi testületi tag elfogadja felkérését, és kinyújtott kezét, hogy a jövőben a városért működjenek együtt.

Több helyszín, más időpont

Nem egy helyszínen, és nem egy napon készült a Jobbik "leleplező" videója, ráadásul semmi terhelő mozzanatot nem tartalmaz - állították a Népszavának a helyszíneket ismerő helybéliek. Az állítólagos bizonyíték semmi mást nem mutat, mint egy mikrobusz másfél perces útját a szakadó esőben. A jármű két autóbuszmegállóban áll meg, de sem leszálló, sem felszálló utasok nem látszanak. A felvétel következő pillanatai nem ott, és nem ugyanazon a napon készültek, hiszen a burkolat akkor már száraz volt, az eső nem esett.

Fábry Béla, a város 1-es számú szavazókerületében, a balodal összefogásával indult jelölt lapunknak úgy fogalmazott, a Jobbik, és a vele szövetséges jobboldali média hamis színben tünteti fel a baloldali összefogást, jóllehet erre semmi alapja sincs. Fábry biztos benne, hogy a most közzétett vágott felvételnek nem lehet olyan "vágatlan" verziója, mely a Jobbik állításait utólagosan is alátámasztaná.

Szerző

Az EU minden tagállamban vizsgálná a jogállam működését, akár kényszerítő intézkedéseket is hozna

Publikálás dátuma
2019.03.25 06:45
Tüntetés a civilekért
Fotó: Népszava/ TÓTH GERGŐ
Az Európai Uniónak a jövőben minden tagállamban rendszeresen vizsgálnia kellene a jogállam működését, szükség esetén pedig kényszerítő intézkedéseket hoznia a normák tiszteletben tartására. Az Európai Bizottság (EB) a tervek szerint kedden fogja elfogadni és nyilvánosságra hozni az erről szóló közleményét — tudta meg a Népszava. A dokumentum tartalmát ismerő EU források szerint a kommüniké felsorolja, hogy a huszonnyolcak közösségének jelenleg milyen lehetőségei vannak az uniós értékeknek és elveknek fittyet hányó országok megrendszabályozására. Többen, köztük az Európai Parlament, régóta elégtelennek ítélik ezeket, és további lépéseket sürgetnek. Az EB friss közleményében megoldási javaslatokat vázol fel, és egyben felkéri a többi EU-s intézményt, a tagállamokat, a nemzetközi jogvédő és civil szervezeteket, valamint a széles közvéleményt, hogy vegyenek részt a jogállamiságot biztosító eszközrendszer megerősítéséről szóló közös gondolkodásban. Az Európai Bizottság a konzultációkat követően, idén júniusban szándékozik letenni az asztalra javaslatát a jogszabályi változtatásra. Értesüléseink szerint az uniós ellenőrző és végrehajtó testület a közleményben leszögezi: a demokrácia, a jogállam és az alapvető értékek védelmében egy olyan mechanizmust kellene létrehozni, amely elősegíti az ezekkel kapcsolatos jogi és politikai tudnivalók megismerését és elterjesztését a tagállamokban, hozzájárul a kockázatok kialakulásának megelőzéséhez és végül erőteljesen fellép a normák megsértőivel szemben. Ennek érdekében az EB rendszeres párbeszédet javasol a tagállamokkal, amely felölelné egyebek mellett a fékek és ellensúlyok rendszeréről, az igazságszolgáltatás függetlenségéről és a korrupció elleni harc hatékonyságáról szóló információnyújtást. A véleménycserében minden ország részt venne, de különösen intenzív dialógus folyna azokkal, amelyekkel szemben már felmerültek bizonyos aggályok. Az EU-s testület a riasztó jelek közé sorolná például a törvényeket vagy a kormányzati döntéseket ellenőrző intézmények, így az alkotmánybíróság, meggyengítését, az átláthatatlan törvényalkotást, a magas szintű korrupciót és a sorozatos hivatali visszaéléseket csakúgy, mint a független médiára és a civil szférára való állami nyomásgyakorlás minden formáját. A tagállamokkal zajló párbeszéd során az EU technikai és egyéb támogatást nyújtana a jogállamisággal összefüggő reformok kidolgozásához és megvalósításához, valamint a kapcsolódó közösségi jogszabályok végrehajtásához. Információink szerint az Európai Bizottság megfontolásra ajánlja egyebek között, hogy a tagországok gazdaságpolitikai koordinációjára szolgáló, úgynevezett európai szemeszter keretében az uniós intézmények értékeljék a jogállamiság működését is. Javasolja azt is, hogy az igazságszolgáltatás hatékonyságát minősítő éves jelentés véleményezze a bíróságok függetlenségét.
Frissítve: 2019.03.25 06:45

Közös jelöltekkel verhető a Fidesz

Publikálás dátuma
2019.03.25 06:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
Négy ellenzéki párt összefogásával már megszorítható, ötpárti együttműködéssel pedig stabilan verhető a Fidesz a fővárosban az önkormányzati választáson – derült ki a ZRI Zavecz Research felméréséből.
Érdemi párhuzam fedezhető fel az európai parlamenti és az önkormányzati választás között. Az előbbi esetében egyre többen gondolják úgy (februárban már a választók 63 százaléka), hogy a közös lista a legjobb módszer a szavazatok maximalizálására, ám egyre kevésbé hiszik, hogy megvalósulhat az együttműködés ezen formája. Az idő megmutatta, hogy a kételkedőknek volt igazuk. Ami pedig az önkormányzati-, pontosabban a főpolgármester-választást illeti: miközben a fővárosi szavazók 53 százaléka szeretné, ha Tarlós István nem újrázhatna, jelenleg csak 31 százalék gondolja úgy, hogy leváltható a főpolgármester – derült ki a ZRI Zavecz Research Intézet kutatásából. Az állampolgári hitetlenség okát pedig a pártok magatartásában érdemes keresni – a választók ugyanis egyre kevésbé tartják valós alternatívának a teljes együttműködést.
Ahhoz tehát, hogy az ellenzék „csúcsjelöltje” többséget tudjon szerezni, elsősorban lélektani fordulatra van szükség. A fővárosban mintegy 1,4 millió lakosnak van szavazati joga, jelenleg pedig a következő az erősorrend: 44 százalékos támogatottsággal Tarlós István áll az élen, Karácsony Gergelyt mögött a budapestiek 38 százaléka áll – míg Puzsér Róbertnek még sokat kell építkeznie, egyelőre ugyanis csak 5 százalékos a tábora. Csakhogy az ellenzéknek Budapesten van egy komoly mozgósítási előnye – nevezetesen az előválasztás. Ennek első fordulóját az MSZP szervezte meg, az év elején pedig majdnem 40 ezer ember nyilvánította ki akaratát. A számok azt mutatják, hogy a választók értékelik, ha a politika bevonja őket a döntéshozatalba, ugyanis a Závecz Intézet azt mérte: ha lesz második forduló, akkor már a budapestiek 26 százaléka vesz rajta részt biztosan (további 22 százalék pedig azt mondta, hogy valószínűleg elmegy). A 350 ezer előválasztó valószínűleg túlzás, ám azt jól mutatja, hogy a főváros megmozdult – egyebek mellett azért, mert gyakorlatilag az összes párt deklarálta, hogy kötelezőnek ismeri el magára nézve a kiválasztási folyamat végeredményét. (Emlékeztetőül: az MSZP, a Párbeszéd és a Demokratikus Koalíció jelöltje Karácsony Gergely, az LMP és a Jobbik Puzsér Róbert mögött sorakozott fel, a Momentum nem nevezett meg senkit, viszont vállalta, hogy beáll a győztes mögé.) Az persze egyelőre kérdéses, hogy a pártok mozgását automatikusan követik-e a szavazótáborok. Ugyanis egy Karácsony-Tarlós mérkőzésen az LMP-sek mintegy 29 százaléka, a jobbikosoknak pedig 55 százaléka tartaná hatalomban a főpolgármestert. (Ha pedig a meccs – bár a kutatások alapján ez valószínűtlen – Tarlós és Puzsér között zajlana, akkor valamennyi ellenzéki párt hívei a regnáló városvezetőt támogatnák.) Azonban a pártszimpatizánsok esetleges szétszavazását bőséggel ellensúlyoznák a bizonytalanok – legalábbis Karácsony esetében. Az összefogás a közvélemény-kutatás szerint egyértelműen balra mozgatná a pártot eddig nem választókat. Hogy ez több egy hipotézisnél, jól mutatják a különböző önkormányzati választási modellek. Amennyiben – akárcsak az EP – megmérettetésen – külön indulnak a pártok, akkor a ősszel Budapesten a Fidesz 33 százalékos összesített eredményt mutatna fel, az MSZP-DK-Párbeszéd szövetség 25 százalékot kapna, a többi kis párt pedig 1-4 százalékkal szerénykedhetne. És mindehhez jön 26 százaléknyi bizonytalan, aki nem szavaz, vagy még nem tudja, hogy melyik pártra. Amennyiben viszont az LMP betársul a „balos hármashoz”, akkor a Fidesz eredménye 32 százalékra szelídül, az MSZP, a Párbeszéd, a DK, illetve az LMP pedig összesen 33 százalékra izmosodik. A feltételezett nyolc százalékos növekedés nagy részét a bizonytalanok adnák, ugyanis ebben a modellben, arányuk 20 százalékra csökkenne. Azaz jól látszik, hogy az LMP szavazók ugyan nem szavaznának át teljesen, viszont az összefogás szívóhatása működik. (Arról, hogy az LMP miképp fut rá a budapesti választásokra, arról a párt illetékes fóruma a hét második felében alakítja ki álláspontját.) Ha a Momentum is beszállna ötödiknek a fővárosi koalícióba, akkor az ellenzék tovább – 36 százalékra – növelhetné eredményét, azaz érdemben vezethetne. A kutatás szerint egyébként ez lenne az optimális modell. Ugyanis amíg a Jobbik vidéken az együttműködés felhajtó erejének számít, addig Budapesten nem. Az a modell amelyik úgy kalkulál, hogy a Jobbik is az ellenzéki szövetség tagja, szerényebb ellenzéki előnyt mutat. Egész pontosan ebben az esetben a Fidesz 34 százalékot érne el, a fővárosi koalíció 34 százalékot, és a bizonytalanok aránya 22 százalékra hízna. Ez két dolgot jelent: a Jobbik szavazói ez esetben nagyobb arányban voksolnának a kormánypártra, az alapvetően balra húzó budapesti bizonytalanok pedig visszahőkölnének egy teljesen közös listától.
Frissítve: 2019.03.25 06:00