Budapest a kormány bábja lett

Felálltak a mérlegre a politikai ellenfelek Budapesten. Egy évvel a főpolgármesteri posztért vívott összecsapás előtt az MSZP főpolgármester-jelöltje, Horváth Csaba festett lesújtó képet Fekete Könyvében Budapest elmúlt három évéről, ma pedig Tarlós István, a Fidesz-támogatással várhatóan újrainduló városvezető igyekszik majd ugyanebből az időszakból eredményeket felmutatni.

Az elmúlt három év az eredmények tükrében címmel tart ma sajtótájékoztatót Tarlós István főpolgármester, de az MSZP budapesti frakcióvezetője, aki egyben a párt főpolgármester-jelöltje, ellopta előle a show-t - napokkal ezelőtt mérleget vont a ciklus eddigi "eredményeiről". Horváth Csaba összegzése szerint 198 megszegett ígéret, 112 hazugság, és 515 ostoba döntés jellemzi a ciklust. Ezeket úgynevezett Fekete Könyvben sorolta fel.

Horváth Csaba lapunknak azt mondta, noha már az első Tarlós-év után úgy fogalmazott, az volt az elmúlt 20 év legsötétebb éve Budapest számára, az azóta eltelt két év "felülmúlta minden rossz várakozásunkat". Budapest ma egy kifosztott város, az Orbán-kormány a ciklus végéig összesen 200 milliárd forinttal rövidíteti meg a fővárost - évente ugyanis 50 milliárd forinttal több pénzt vonnak el Budapesttől, mint amennyi kötelező feladatot átvettek. Hozzátette: a városvezetés a kormány bábja, és önálló döntései alig vannak, azok sem a budapestiek érdekeit szolgálják.

Arra a felvetésre, miszerint a csődtömeggé váló fővárosban jövő ősszel választást nyerni nem éppen hálás feladat, Horváth azt mondta: márpedig erre készül, "mert kétmillió budapesti jogosan várja el, hogy legyen jövője". Ami pedig a lehetséges mozgásteret illeti, abban bízik, hogy 2014 tavaszán baloldali kormány alakul, amellyel az őszi választás után együtt tud működni a legfontosabb kérdések rendezésében. Ezek között elsőként a közlekedés finanszírozását említette, amely ma még a korábbinál is inkább ad hoc alapon működik, a kormány a felére csökkentett állami támogatást is kegyként adja.

Az új kormánnyal Horváth szerint azonnal meg kell kezdeni az egyeztetést arról, hogy miként kaphatja vissza a főváros az elvett 200 milliárd forintot, de "mivel nem minden a pénzről szól, a gyermekeink jövője és mindannyiunk jelene érdekében kezdeményezni fogjuk az államosított iskolák és kórházak visszaadását is." Ugyancsak fontosnak nevezte annak a "szociális bűnnek" a helyrehozását, amit úgy szemléltetett: korábban 60-70 ezer budapesti családnak volt ki nem fizetett közműdíj-hátraléka, de Tarlósék megszüntették az őket segítő fővárosi alapot, miközben "rezsicsökkentés ide vagy oda", ma már 250-300 ezer családnak van tartozása.

Horváth egyébként arra számít, hogy Tarlós ma meg sem próbálja az MSZP által összegyűjtött 198 megszegett ígéretet, 112 hazugságot, és 515 ostoba döntést megmagyarázni, érdemben cáfolni, vagy legalább érveket felsorolni saját korábbi döntései mellett, hanem gorombáskodni, vádaskodni fog. Ezt már meg is tette Tarlós, mikor a Fekete Könyv bemutatása után a Facebook-on üzent. Azt írta Horváth Csabának, hogy egy "korlátolt fickó", aki "semmit nem képes megoldani, csupán ordítozik, akárcsak Cohn-Bendit." Lapunk a Fekete Könyv alapján sorra vette, mi háboríthatta fel ennyire a főpolgármestert.

Igazi csődöt csináltak
Mi az oka, hogy a felhalmozott, de kezelhető adósságállománya mellett is kiszámítható gazdálkodású főváros 2010-2013 között kifosztott, eladósodott, pénztelen lett - teszi fel a kérdést a Fekete Könyv. A virtuális csődveszély, mint politikai toposz születése a 2010-es országgyűlési választásokon is "bevált", az önkormányzati kampányban a Fidesz ezért követte ezt a forgatókönyvet. A szocialisták szerint a 2011-ben is még csődhelyzetet hazudó, valójában stabil pénzügyi helyzetben lévő várost átvevő fideszes vezetés sem gerjesztette volna ennyire a hamis csődhangulatot, ha tudják, hogy két év múlva, saját maguknak köszönhetően megtanulják, milyen egy valódi csődben lévő város tetején ülni.

A 2011-es és a 2012-es költségvetésnek is az volt a tétje, hogyan tudja csőd és bukás nélkül megúszni a városvezetés a következő évet, hogyan tudja betömni a büdzsé lyukait, amelyeket forráselvonással, adóváltoztatással, és a BKV finanszírozásának a városra hárításával ütött a kormány. Hiába a 70 milliárdos állami adósságátvállalás, ha közben a forráselvonással a főváros működési eredménye is csökkent, ezáltal a hitelek visszafizetése lehetetlenül el. A kormány a főváros mozgásterét a nullára csökkentette, így fenyeget a valós csődhelyzet. Budapest már nem képes önállóan dönteni fejlesztésekről, felújításról, a működés költségeit is alig tudja teljesíteni.

Államosítás
A ciklus kezdetén, 2011 nyarán Tarlósék által bemutatott úgynevezett Fehér Könyv szerint "komoly eladósodottság, aggasztó gazdasági és humán erőforrási krízis jellemzi a fővárosi önkormányzat egészségügyi intézményrendszerét, mely problémákra a korábbi városvezetésnek nem sikerült egységes komplex választ adni" - utal az előzményekre az MSZP Fekete Könyve. Az új vezetés megtalálta az "egységes, komplex választ": az egészet átadták az államnak. Míg 2010-ben a 12 fővárosi kórháznak összesen 2 milliárd forint adóssága volt, az államosítás óta ez 10 milliárdra nőtt, miközben szinte megszűntek a fejlesztések, amelyekre korábban milliárdokat költöttek. Vagyis 2013-ra bebizonyosodott, hogy az állam rosszabb gazdája a budapestiek kórházainak. Az egykor sikeres, magas színvonalú ellátást biztosító, jól felszerelt egészségügyi intézmények eladósodtak, folyamatos eszközhiánnyal küzdenek, a beszerzések és a fejlesztések leálltak, a várólisták végeláthatatlanok, a szakemberek pedig külföldön keresik a boldogulásukat. Lényegében csak a szerencsén múlik, hogy a beteg idejében megkapja-e a gyakran életmentő kezelést.

Az oktatás felszámolása
"Az oktatás - az egészségügyhöz hasonlóan - olyan önkormányzati feladat, mely a főváros dimenziójában sem választható le az országos ellátórendszerről. Így az önkormányzat mozgástere az alapfokú és középfokú oktatás terén is korlátozott, illetve a kormányzat együttműködése nélkül szerényebb eredményekkel kecsegtet" - írta 2010-ben főpolgármester-jelölti programjában Tarlós. Ez a szocialisták szerint annak a jele volt, hogy a leendő városvezető már akkor tudta és támogatta, hogy az Orbán-kormány államosítani fogja az iskolákat. Tarlós támogatta a kormány oktatáspolitikáját, nem érdekelte a baloldali városvezetés fejlesztésekre elköltött 14 milliárdja, leállították a már folyamatban lévő pályázatokat is. Az oktatás igazi fekete éve, a bizonytalanság, a leépülés és a rettegés éve a 2012-es esztendő lett - állítja a szocialisták Fekete Könyve, hozzátéve: kétséges volt, nem omlik-e össze az oktatás 2013-ban. Össze ugyan nem omlott, de a férőhelyek körüli problémák, majd az államosított és központosított tankönyvellátás botránya jól mutatja a helyzet súlyosságát.

Hajléktatlanok
A Fidesznek 2010-ben semmilyen elképzelése nem volt arról, hogy miként lehetne javítani a budapestiek életminőségén, és ez azóta sem változott - állapítja meg a Fekete Könyv, hozzátéve: az Orbán-Tarlós páros politikája a hajléktalanságot tette meg Budapesten a "látványszociálpolitika" tárgyává. Rendet ígértek és rendet tettek, példát statuáltak: látványos, kampányszerű akciókkal felszámolták - látszólag és részlegesen - a látható hajléktalanságot. Ezzel együtt a szociálpolitika más területeiből is kivonták a pénzt: már az első évben 1,5 milliárddal kevesebb jutott a fővárosiak szociális ellátására. A Fekete Könyv szerint a főváros vezetése a szakma, a civilek, az ellenzék tiltakozását, az erkölcsi, emberiességi szabályokat figyelmen kívül hagyva a legelesettebb, legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő embertársaink üldözését, a fedél nélkül élők megbélyegzését, a szegénység, a szegény emberek kriminalizálását folytatja. Néhány hete a Fidesz és a Jobbik elfogadta a rendeletet, amely csaknem az egész városból kitiltotta a hajléktalanokat.

Kéretlen kulturkampf
Választási programjában a Fidesz még sok minden szépet ígért a budapesti kulturális életnek, ám hamar kiderült, mit jelent, ha a városvezetés a színházi élet katalizátora akar lenni. Első lépésben többszáz millió forinttal csökkentették a kultúrára szánt forrásokat, kriminalizálták az intézményeket, bérleti díjjal terhelték meg a teátrumokat, miközben az állami támogatások csökkentek. Óriási botrányt is kavartak azzal, hogy Dörner Györgyöt nevezték ki az Új Színház élére - azóta a nézők harmada hátat fordított a színháznak. Kínos közjáték is megzavarta az amúgy sem unalmas fővárosi kulturális életet: a Vígszínház vezetésére kiírt pályázaton ugyan nem merték nyertesnek kihirdetni a Fidesz-rendezvények szinte állandó szereplőjét, Balázs Pétert, de az elmúlt években a teátrumot felvirágoztató Eszenyi Enikő sem nyert, inkább új pályázatot írtak ki. Eközben reménytelennek tűnik a bezárt Vidámpark jövője, ismét napirenden van, hogy mit tervez a kormányzat a Városligettel, és "vinnék" az Operettszínházat.

Káoszfejlesztés
Míg 2010-ben és 2011-ben Tarlósék sorra adták át a baloldali városvezetés által 90 százalékig elkészített beruházásokat, az már a 2012-es költségvetés készítésekor kiderült, hogy leállnak a fejlesztések. A hétéves fejlesztési koncepcióban leírták, hogy fejlesztés címén másfél évig csak koncepciót írnak, a Tarlós-féle úgynevezett Zöld Könyvben pedig a nyilvánosság előtt is bevallották, hogy a fejlesztés, útépítés, fatelepítés, csatornázás, kimerül a tanulmányok írásában és az álmodozásban. Idén pedig az a sajátos helyzet alakult ki, hogy még az előkészített projekteket sem tudják megvalósítani. Az előző városvezetéstől örökölt beruházások, a kormányzati látványprojektek, a már elkezdett fejlesztési programok újabb ütemeiben pedig mindössze egy a közös: mindennek a választásokra kell elkészülnie. Így a 4-es metró, a Ferenciek tere, a Várkert Bazár, a Kossuth tér mind olyan beruházás, amelyet jövő tavaszra - bármi áron - át kell adni.

A Bermuda-háromszög
A 2010-ben a városüzemeltetési feladatokra illetve a közlekedés-szervezésre létrehozott új holdingcégeket a városvezetés csodaszernek szánta, amelyek majd minden problémát megoldanak. Ám megoldások helyett - írja a Fekete Könyv - eddig kisgömböcként csak milliárdokat, vállalatokat és beruházásokat nyeltek el. A Budapesti Városüzemeltetési Központ (BVK) közbeszerzései miatt a bűncselekmény gyanújának árnyéka vetül a holdingra, sőt pénzbüntetésekkel nehezítik meg a város helyzetét, de nincs rend a cégeikben sem. A Vitézy Dávid vezette Budapesti Közlekedési Központ (BKK) még látványosabban nyeli a milliárdokat és szórja a pénzt, osztja az észt, fényezi önmagát, miközben megbízásokat nyel el, melyeket nem teljesít. Az eddig fiókban hagyott projektek fontosságára az új városvezetés csak a választást megelőző hónapokban jött rá, így a már évek óta esedékes közlekedési beruházásokba a BKK összehangolás és ütemezés nélkül kezdett bele, megbénítva ezzel a főváros közlekedését. A két holdingcég egyre hatalmasabb, egyre áttekinthetetlenebb, de egyre inkább látszik, hogy nem a közgyűlés és nem is Tarlós István irányítja őket.

Orbán szelleme
Az elmúlt években pótcselekvések jelentették a sikerélményt Tarlós Istvánnak és a fideszes városvezetésnek - olvasható a Fekete Könyvben, amely fel is sorol néhányat: a közgyűlési ülések helyszínének megváltoztatása, új fővárosi zászló kitalálása, a díszpolgári díjátadó ünnepség időpontjának áthelyezése vagy éppen a sokat bírált utcanév-változtatások. Azonban ezek a kezdetben mosolyogtató pótcselekvések egyre több kárt okoznak, olyanokat is, amelyeket nehéz lesz korrigálni - állapítja meg a szocialisták összegzése. A régi zászlót egyszerűen újra hivatalossá lehet tenni, Kertész Ákosnak vissza lehet adni a díszpolgárságot, még az utcákat is vissza lehet keresztelni - írják, de az erkölcsi kárt, a szégyent sok munkával lehet majd csak lemosni Budapestről. A talán legvitatottabb döntés, a Horthy kedvenc antiszemita írónőjéről - a Kerényi Imre-féle kormányzati kánonba is illő - Tormay Cécile-ről elnevezni kívánt utca ügye volt. Ez akkora botrányt kavart, hogy Tarlós bejelentette, a következő önkormányzati választásokig már nem kezdeményezik újabb közterületek el-, illetve átnevezését.