Brüsszeli pénzből lett több beruházás

Közel 10 éves csúcsot döntött meg a beruházások magyarországi volumene, amely a harmadik negyedévben, 12 hónapra visszatekintve, 9,8 százalékos növekedést ért el. A számok mögé tekintve kapunk valós képet kapunk arról, hogy melyek is a bővülés összetevői. A statisztikusok egészen 2013 második negyedévéig csak a visszaesést voltak kénytelenek regisztrálni.

Ez jól tükrözte azt, hogy a vállalkozások bizonytalannak látták a jövőjüket, még arra is volt, és nem is egy példa, hogy a már elnyert uniós pénzeket nem használták fel, mert nem voltak biztosak abban, hogy termékeiket, illetve szolgáltatásaikat el is tudják adni. Emellett hazánkban egy esztendővel ezelőtt még recessziós tüneteket mutatott a gazdaság. A csaknem 10 százalékos növekedést ennek fényében érdemes értékelni.

A beruházások bővülésében kiemelkedő szerepet játszott a feldolgozóipar 13,6 százalékos növekedése, ezen belül elsősorban az export húzóágazatának tekintett járműipar, és beszállítói köre. Az uniós támogatások révén 90,6 százalékkal növekedtek a víz- és hulladékgazdálkodást szolgáló beruházások. Ugyancsak az állam költekezését lehet felfedezni a közigazgatásra, a védelemre és a kötelező társadalombiztosításra költött 11,7 százalékkal megnövelt beruházási összegeknél. Többek között középületeket újítottak fel, a katasztrófavédelmi (árvízi) és a rendvédelmi fejlesztések is növekedtek.

Kézzel foghatóak viszont a felelőtlen kormányzati szándékok negatív következményei is: a a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás ágazat beruházóképessége a rezsicsökkentés, a lakossági energiaellátás piacának durva átrajzolása után 30,7 százalékot zuhant. A többi 18 nemzetgazdasági ágból visszaesést regisztrált a KSH a bányászat, a pénzügyi, biztosítási tevékenység és az ingatlanügyek területén is, míg a maradék 15 ág mind növekedést tudott felmutatni.Az éledező építőipar sem tud például segíteni a lakásingatlan-építés 2008 óta tartó, folyamatos zuhanásán, a szektor 12,1 százalékkal fogta vissza teljesítményét a megelőző esztendő azonos időszakához képest, a pénzügyi ágazaté pedig 11,2 százalékkal esett.

Török Bálint a Buda Cash Zrt. elemzője szerint kérdéses, hogy a jövő tavaszi választások után olyan bővében állnak majd rendelkezésre azok az uniós források, amelyekkel az állami infrastrukturális beruházások révén az út- és vasútépítést támogatják.