Több jut az egyházaknak

Bár a NAV-botrány témája uralta az Országgyűlés tegnapi ülését, azért jutott idő a diákok "kötelezően önkéntes" közösségi munkájának, valamint a paksi atomerőmű ügyének megtárgyalására is. A kormánytöbbség a Jobbik és az LMP támogatásával elfogadta a vatikáni szerződés módosítását.

Napirend előtt

- Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár politikailag abszolút nem aktuális napirend előtti felszólalásával indult a tegnapi ülés. A KDNP-s politikus a civil önkéntesség - december 5.-én esedékes - világnapjáról emlékezett meg, ezzel kapcsolatban pedig egyik saját intézkedésének dicséretéről sem feledkezett meg: 2016-tól csak azok a középiskolások tehetnek érettségi vizsgát, akik 50 óra "kötelezően önkéntes" közösségi munkát végeztek civil szervezeteknél, egyházaknál vagy önkormányzatoknál. A kezdeményezést minden ellenzéki párt megdicsérte.

- Az "összhang" a Horváth András egykori NAV-ellenőr által kirobbantott áfacsalás-botrány ügyében sem tört meg: az MSZP nevében Mesterházy Attila, az LMP nevében Schiffer András frakcióvezetők követelték az ügy kivizsgálását, a Jobbik viszont a magyar-izraeli kettős állampolgár képviselők listázását követelő Gyöngyösi Mártonnal mondatta el ugyanezt.

- A NAV-botrányra a Fidesz frakcióvezetője, Rogán Antal nem reagált érdemben, inkább a havi kétszeri ingyenes banki készpénzfelvétel bevezetését reklámozta. Arról azonban nem beszélt, hogy a bankok többsége a tranzakciós illeték többszöri emelése miatt hárította a költségeket az ügyfelekre, és emelte magasra a pénzfelvétel díját.

- Kránitz László vette át Mandur László mandátumát az MSZP-frakciójában, utóbbi ugyanis a képviselőségről lemondva a közszolgálati média működését felügyelő testület tagja lett. Kránitz mandátumát ellenszavazat nélkül igazolta az Országgyűlés.

Ami jó, azt a szocialisták szívesen elismerik, csak olyan kevés alkalmuk van erre, hogy csuda. Jó, hogy sok középiskolás érettségiző már ma is megismerkedik a közösségi munkával, és egyebek mellett hátrányos helyzetű társainak segít. A köznevelési törvénnyel és annak irányával továbbra sem ért egyet az MSZP, mert ez nem egy korszerű és modern oktatás alapja. Az iskolák államosításával, a tankönyvkiadással, ellátással, az igazgatók kinevezésével és sok más intézkedéssel élesen szemben állnak a szocialisták. Nem véletlen, hogy az MSZP programjának első fejezete a gyermekekkel, a diákokkal foglalkozik. (Hiller István volt kultuszminiszter, MSZP)

Interpellációk

- Zárt menekülttáborok létrehozását követelte interpellációjában egy jobbikos képviselő. Z. Kárpát Dániel szerint idén az őszi hónapokig 17 ezer menekült érkezett az országba és ebből 10 ezren két héten belül eltűntek.

- Tovább folytatta a fantomharcot a Fidesz a megszűnt SZDSZ-szel, Gajda Róbert a párt adósságairól kérdezte a kormányt. Rétvári Bence államtitkár a párttörvény megváltoztatásában látta a megoldást, de egyelőre csak "gondolkodnak" rajta.

- Intézményesült földrablásról beszélt Szabó Rebeka független képviselő, az Együtt-PM szövetség politikusa. Az állami földeket haszonbérletbe adó Nemzeti Földalap szerinte állam az államban, működése átláthatatlan, hiszen egy hete azt is megakadályozták, hogy az NFA vezetője ellen hivatali visszaélés miatt nyomozás induljon. Válaszában Budai Gyula államtitkár természetesen Bajnai Gordont vádolta meg a családi gazdák elárulásával.

Nem hajlandók határidőt módosítani, ezért január elsején nagyon sok kereskedő lehetetlen helyzetbe fog kerülni. Nem nyithatnak majd ki az üzletek, mert ilyen rövid idő alatt képtelenség 205 ezer pénztárgépet kicserélni online eszközre. Ha viszont nem tesznek eleget a kötelezettségnek, megbünteti őket a NAV, vagy bezáratják velük a boltot. Pedig a kormánynak a szakmai szervezetek, és az üzemeltetők is elmondták: ilyen rövid időn belül lehetetlen ennyi gépet üzembe helyezni. A kisvállalkozóknak jogbiztonságra van szükségük ahhoz, hogy dolgozni, adózni tudjanak. Átgondolatlan, kapkodó, csak a pillanatnyi érdekeket szolgáló döntéseket hoz a Fidesz. (Tóth Csaba, MSZP)

Azonnali kérdések és válaszok

- Egy ciprusi offshore cég által épített tatabányai kormányhivatal körüli vizsgálat megindulásáról kérdezte a miniszterelnököt Lukács Zoltán. Az MSZP-s képviselő emlékeztetett, hogy 10 hete várja Orbán Viktor válaszát. A kormányfő megnyugtatta Lukácsot: szerinte az alvállalkozók magyarok voltak.

- A Jobbik elnöke arról érdeklődött Orbánnál, hogy az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) milyen információkat tudott meg Magyarországról. Mivel a miniszterelnök erről nyilván semmit sem tud, inkább arra kérte Vona Gábort, ne a Jobbik gyűjtsön képviselői aláírásokat az NSA hazai tevékenységét feltáró vizsgálóbizottság létrehozásához, megteszik majd helyette a kormánypártok. Célszerű ötlet, hiszen mint tudjuk, a baloldali képviselők nem szívesen szignózzák a jobbikos íveket, ráadásul Orbán szerint Vonáék "speciális politikai helyzetük" miatt sem alkalmasak a feladatra. Rejtély, mit értett ezalatt a kormányfő.

- Az LMP természetesen az áfacsalások ügyében támadott, Vágó Gábor arról érdeklődött, Orbán milyen vizsgálatot akar.

- Az ökopárt persze "zöldügyekben" sem volt tétlen: a paksi atomerőmű tervezett bővítését ellenző LMP nevében Szél Bernadett egyebek közt arról kérdezte a kormányfőt, hogy miért akarják eladósítani az államot Oroszország felé, hiszen egy orosz cég építi majd valószínűleg az új erőmű-blokkot. Orbán szerint egy 2009-es parlamenti határozat hatalmazta fel a kormányt a bővítésre.

Zárószavazások

- Az ötödször módosított alaptörvényhez kapcsolódó salátatörvényről szavazott a Ház (bővebben 12. oldalon). Kiváncsian várjuk a hatodikat.

- A Fidesz, a KDNP, a Jobbik és az LMP támogatásával - az MSZP-frakció tartózkodása mellett - fogadta el az Országgyűlés a Vatikáni Szerződés módosításáról szóló törvényjavaslatot, amelyet Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke terjesztett a Ház elé. A változtatások nem módosítanak az állam és az egyház viszonyán, amelyet az 1997-ben még Horn Gyula miniszterelnök által aláírt egyezmény rendezett. A módosítás fő vonása, hogy drasztikusan megemeli az egyházaknak - elsősorban a katolikus egyháznak - külöböző jogcímeken járó állami támogatás összegét. A költségvetés a jövőben minden elismert felekezet számára kiegészíti az állampolgárok egyszázalékos SZJA-felajánlásának összegét, ha az nem éri el az állam teljes SZJA-bevételének egy százalékát. A módosítás kizárólag a katolikusoknak járó éves ingatlanjáradékot emeli több, mint ötmilliárd forinttal, amelyet a rendszerváltás előtt elkobzott egyházi ingatlanvagyon után kapnak. A jogszabály rögzíti a katolikus felsőoktatási és kulturális intézményeknek járó támogatás összegét is.