Maradt a bizalmatlanság

Publikálás dátuma
2013.12.04. 06:35
Az uniós zászlók a legtöbb ukrán város utcáin megjelentek FOTÓ: MTI/NEMES JÁNOS
Amint az előre látható volt, tegnap elbukott az ukrán parlamentben az Azarov-kabinet ellen benyújtott ellenzéki bizalmatlansági indítvány. Marad a kormány és maradnak a tüntetők is, akik napközben a parlamentet, estére az elnöki hivatalt vették blokád alá. Viktor Janukovics elnök nem halasztotta el hivatalos kínai látogatását. 

Nem kapta meg a szükséges többséget az ukrán parlamentben a Vitalij Klicsko vezette Udar párt által kezdeményezett bizalmatlansági indítvány. A 450-ből 186 képviselő támogatta az előterjesztést, a kormányzó Régiók Pártja egyelőre összezárt Mikola Azarov kormánya mögött, csupán egyetlen régiós képviselő szavazott ellene, a kommunisták pedig nem vettek részt a voksoláson. Az ellenzék ragaszkodott ahhoz, hogy a miniszterelnök és a kabinet tagjai személyesen jelenjenek meg a plenáris ülésen. Azarov a kormány nevében bocsánatot kért amiatt, hogy a rohamrendőrség hét végén erőszakkal verte szét az akkor még békés tüntetőket. A miniszterelnök, akinek beszédét mindvégig "Szégyen!" bekiabálásokkal zavarta az ellenzék, arra intette a képviselőket, ne ismétlődjön meg a 2004-es narancsos forradalom, amikor a tüntetések nyomására leváltották a regnáló kormányt.

Julija Timosenko pártjának jelenlegi vezetője, Arszenyij Jacenyuk szavazás előtti felszólalásában bejelentette, hogy ha elbukik a bizalmatlansági indítvány, az ellenzék Viktor Janukovics elnöktől fogja követelni a kabinet menesztését.Vitalij Klicsko azt ajánlotta Janukovicsnak, önként mondjon le. „Egyedül ez az értelmes megoldás a politikai válság közepette. Ne kövessen el ostobaságot, ne szorítsa saját magát sarokba. Ne osztozzon azoknak a diktátoroknak a sorsában, akik elmenekültek hazájukból” - figyelmeztett a nehézsúlyú ökölvívás koronázatlan királya, aki az utóbbi napokban kétségbevonhatatlanul az ellenzék első számú vezetőjévé nőtte ki magát, olyannyira, hogy a követelések között nem is jelenik meg a börtönben lévő volt kormányfő, Timosenko szabadon bocsátásának kérdése.

Napközben feszült helyzet alakult ki a parlament körül, amelyet körbezártak a tüntetők. Belügyi alakulatok állták el útjukat, de összetűzés ezúttal nem történt. Estére újra az elnöki adminisztráció épülete elé vonult a tömeg, ahol lapzártánkkor még viszonylagos béke volt. A tiltakozók jelezték, kéréseiket ezután közvetlenül Janukovicshoz intézik. Az ellenzék azt akarja, hogy az elnök rendeletben oszlassa fel a kormányt és írjon ki előrehozott parlamenti, illetve elnökválasztást. Viktor Janukovics azonban tegnap négynapos látogatásra Kínába utazott.

Lengyel szolidaritás

Lengyelországban kiemelt figyelemmel követik az ukrajnai eseményeket, vasárnap magas rangú lengyel politikusok is részt vettek és felszólaltak az ellenzéki tüntetésen. A fokozott érdeklődés annak is köszönhető, hogy a társulási megállapodás szövegét, amelyet Vilniusban kellett volna aláírni, teljes egészében a lengyel EU elnökség idején készítették el. Tegnap a lengyel törvényhozás, a szejm határozatban ítélte el a tüntetések résztvevői elleni "indokolatlan erőszakot" és aggodalmának adott hangot az ukrajnai politikai és társadalmi helyzet kiéleződése miatt. A képviselők felhívták az ukrán ellenzéket és kormányt, hogy sürgősen kezdjenek párbeszédet az európai integrációt célzó nemzeti konszenzus érdekében, szolidaritásukat fejezték ki az Európa-barát erőkkel, és biztosították őket, mindent megtesznek azért, hogy "az ajtó Európa felé továbbra is nyitva maradjon". A szejm az EU-tagországok parlamentjeitől olyan kezdeményezéseket vár, amelyek hozzájárulnak a civil társadalom erősítéséhez Ukrajnában.

Szerző

Basescu veszélyes játékba kezdett

Publikálás dátuma
2013.12.04. 06:32
Tavaly karácsonykor, a kétharmados kormány beiktatásakor még hideg béke uralkodott Traian Basescu és Victor Ponta között FORRÁS:
A mandátuma végéhez közeledő Traian Basescu román államfő önmaga újrapozicionálásába kezdett, újabb belpolitikai feszültséget gerjesztve. A pártját vesztett elnök júliusban vetette fel először, majd múlt héten megismételte Románia és Moldova egyesülését, mint román nemzeti célt, hét elején pedig megtagadta a Ponta-kabinet IMF-nek szóló szándéklevelének aláírását. Basescu két népszerű dolgot lovagolt meg, s populizmusával minden bizonnyal  szép számú támogatót állít maga mögé. Brüsszel, Moszkva és Kisinyov rosszallása is az ő malmára hajthatja a vizet.

A szociál-liberális román kormánykoalíció, az USL és a jobboldali államfő, Traian Basescu viszonya sohasem volt viharmentes, de az államfő menesztésére kiírt tavaly nyári népszavazás kudarc óta azonban egyfajta kényszer együttműködés alakult ki. A Victor Ponta miniszterelnök vezette kabinet és koalíció tudomásul vette, hogy bár pusztán technikai okokból bukott el a referendum, 2014 decemberéig társbérletben kell kormányoznia Basescuval.

Azóta kisebb-nagyobb akadozással működött a politikai társbérlet, hétfőn azonban az államfő ismét felkavarta a román belpolitikai állóvizet, azzal, hogy nem írta alá a Ponta-kabinetnek a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) intézett szándéklevelét, mert nem ért egyet az üzemanyagra pótlólagosan kivetett jövedéki adóval.

Ponta kormányfő szerint az elnök aláírása nélkül gyakorlatilag kútba esett az IMF-fel és az Európai Bizottsággal júliusban megkötött 4 milliárd eurós elővigyázatossági hitelszerződés. Azért "gyakorlatilag", mert a hitelmegállapodás ettől még érvényben marad ugyan, de az IMF igazgatótanácsa nem fogja napirendre tűzni a szándéklevél jóváhagyását. A kormány álláspontja szerint az üzemanyag jövedéki adójának literenként 7 eurócenttel történő emelése kisebb kárt okoz a lakosságnak, mint Basescu magatartása az országnak, hiszen a szándéklevél megkérdőjelezése után Románia a korábbinál jóval drágábban jut hitelekhez a nemzetközi pénzpiacokon.

A szociáldemokraták szenátusi frakcióvezetője, Ilie Sarbu felvetette, hogy az államfőt hazaárulás vádjával bíróság elé kellene állítani. Sarbu Neróhoz hasonlította Basescut, aki szerinte a római császárhoz hasonlóan megtébolyodott, és mandátuma végén „lángokban akarja látni az országot”.

Az államfőt azonban mindez nem érdekli, figyelmeztette a kormányt, hogy ha nem mond le a jövedéki adó emeléséről, nemcsak az IMF szándéklevelet, hanem a jelenleg a parlament előtt lévő 2014-es költségvetést sem írja alá. IMF-ügyben tanúsított magatartása szervesen illeszkedik abba a populista irányváltásba, amely a nyár óta egyre érezhetőbben jelen van az államfő kommunikációjában. Basescu mandátuma jövő év végén lejár, de vélhetően nem akar kimaradni a politikai életből. Korábbi pártja, a jobbközép PDL azonban nemcsak meggyengült, hanem megosztott is, a volt pártelnök államfő pedig elveszítette befolyását, miután nem kegyeltjét választották tavaly a párt élére.

Folynak találgatások arról, hogy új pártot alapít majd Basescu vagy a jelenleg a PDL-vel koalícióban parlamenti mandátumhoz jutó, a volt miniszterelnök Mihai Razvan Ungureanu ARD szövetség átvételére készül. Csak az látszik, hogy nyit a szélsőjobb és a populizmus irányába. Júliusban vetette fel először Románia és Moldova Köztársaság egyesülésének ötletét, majd múlt héten a vilniusi keleti partnerségi csúcs előtt, amelyen Moldova parafálta a társulási egyezményt az EU-val, újra megismételte, Románia következő nagy nemzeti céljának nevezve az egyesülést.

A gondolat népszerű Romániában. Az elnöki bejelentés után azonnal elkészült egy közvélemény-kutatás, amely azt mutatta, hogy a románok 76 százaléka egyetért az egyesüléssel, 63 százalék helyeselte Basescu felvetését. Az egyik legnagyobb román portál, a ziare.com viszont azt írta "Az unionista ügyben Traian Basescu veszélyes játékot űz az EU-val és Moldova Köztársasággal kapcsolatosan. A bejelentésnek, mely szerint a Moldova Köztársasággal történő egyesülésnek kellene lennie Románia harmadik nagy nemzeti tervének az az egyetlen eredménye, hogy Brüsszelben és a Pruton túl is dühöt vált ki". A szerző egyben hangsúlyozza, hogy Moldovában nagyon alacsony, mindegy 10-15 százalék az unionisták aránya, majd úgy fogalmaz: "Az utolsó dolog, amit Brüsszel most hallani szeretne, az a határok felülvizsgálásának megkezdése. Ez olyan Pandora szelencéje, amit már nem zárhatsz le, miután óvatlanul kinyitottad. Mi lenne, ha az EU mindegyik országa elkezdene elvesztett területeken, régi konfliktusokon, eltemetett történelmi frusztrációkon gondolkodni. Mindenpercessé válna az európai építmény felrobbanása".

Szerző

Polt még hosszabbíthat

Publikálás dátuma
2013.12.04. 06:06
Kocsis még BKV-vezérként – egyes szerződések ügyében csaknem öt éve nyomoznak FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Csaknem öt éve nyomoz a rendőrség néhány BKV-s szerződés ügyében, amelyben Kocsis István volt vezérigazgatót hűtlen kezeléssel gyanúsították meg tavaly nyár elején. Az eljárás legfőbb ügyészi engedéllyel a nyár közepéig meghosszabbítható. Ezzel a tavaszi választások utánra odázható el a Fidesz számára kínos helyzet, hogy esetleg vádat emelnek Kocsis ellen a BKV-nál történt hűtlen kezelések miatt, miközben ő segítette hozzá 2010-es győzeleméhez a Fideszt a ma Hagyó-ügyként ismert BKV-botrány kirobbantásával.

Polt Péter legfőbb ügyészen múlhat, hagyja-e "ráégni" a Fideszre a sokáig érinthetetlennek tűnő, állami és önkormányzati cégek sorát vezető Kocsis István ügyeit. A Magyar Villamos Művek (MVM) gazdálkodásával kapcsolatos 15 milliárdos hűtlen kezelés vádjával ugyan folyik egy eljárás Kocsis és társai ellen Kaposváron, a minap pedig újabb két MVM-es szerződés miatt emeltek vádat ellene, az még elkerülhető, hogy a később szintén Kocsis által igazgatott BKV-nál feltárt hűtlen kezelés gyanúja miatt is vádat emeljenek ellene éppen a tavaszi választások idején. Ez azért lenne kínos a Fidesznek, mert éppen Kocsis volt az, aki BKV-s elődei időszakát vizsgálva kirobbantotta a ma már csak Hagyó-ügyként ismert - jelenleg Kecskeméten, bírósági szakban lévő, de egyre gyengülő - BKV-botrányt. Az általa feltárt gyanút a politikai kommunikáció minden eszközével kihasználó Fidesz részben ennek köszönhette győzelmét a 2010. tavaszi parlamenti választáson, majd néhány hónappal később, az őszi önkormányzati voksoláson is.

A 2009 tavasza óta folyó rendőrségi nyomozás csak legfőbb ügyészi engedéllyel hosszabbítható még tovább, így Polt Péteren múlik, hogy a lezárása - és az esetleges vádemelés - a választásokra esik-e, vagy csak az utánra. A büntetőeljárási törvény szerint a nyomozás ideje alapesetben két hónap, de ez meghosszabbítható. Ha a nyomozás meghatározott személy ellen folyik, a hosszabbítás legfeljebb a gyanúsított kihallgatásától számított két évig terjedhet, a BKV-s szerződések miatt pedig Kocsist 2012. május elején hallgatták ki gyanúsítottként. Ám a törvény szerint a kétéves határidő is meghosszabbítható: a legfeljebb 90 napos további halasztásról az ügyész indítványára a legfőbb ügyész dönt.

A nyomozás részleteiről tegnap több kérdést is feltettünk a rendőrségnek, de csak annyit közöltek: még nyomoznak, egyelőre egy gyanúsított van. A nyomozás érdekeire hivatkozva arra nem válaszoltak, hogy a másfél évvel ezelőtti helyzethez képest Kocsist meggyanúsították-e újabb bűncselekményekkel. Tavaly májusban ugyanis - annak ellenére, hogy több vitatott BKV-s szerződés ügyében vizsgálódnak - csak két kontraktus miatt gyanúsították meg Kocsist hűtlen kezeléssel. Ezeket Kocsis 2008. végén, új vezérigazgatóként kötötte. Egyiket 81 ezer 900 euró - 24 millió forint - értékben az Everest Capital S. A. svájci székhelyű céggel a BKV hitelfelvételi lehetőségeinek felmérésére, a másikat 78 ezer 500 euró értékben a Dandy Trading Ltd.-vel, devizapiaci változások hatásainak elemzésére.

Noha a szerződésekről már 2009 elején írt az Index, majd nyomozás is indult, Kocsis az egyetlen fővárosi cégvezető volt, aki a 2010 őszi váltás után is megőrizhette beosztását. A BKV éléről 2011 szeptember elején, két héttel azután kellett csak távoznia, hogy a 2002-2005 között a Paksi Atomerőművet, majd az MVM-et vezető menedzsert az MVM ügyében gyanúsítottként hallgatták ki. Akkor megírtuk: fél nap kellett ahhoz, hogy a "megfelelő helyen" - a BKV-tulajdonos fővárosnál magasabb szinten - döntsenek Kocsis sorsáról, akit akkor a "közös megegyezéssel történő távozásként" szépített kirúgástól nem mentett meg, hogy kiváló baráti és üzleti viszonyt ápol az utóbbi időben vezető fideszes politikusok által nem kímélt Csányi Sándor OTP-bankvezérrel. Kocsis 1997 óta - és jelenleg is - az OTP Bank igazgatóságának tagja, éppúgy, ahogy a Csányi Pincészet Zrt.-é is.

Szerző