Négymilliárdos állami támogatás 2020-ig a teniszszövetségnek

A kormány 2020-ig összesen négymilliárd forintos támogatást biztosít a Magyar Tenisz Szövetségnek (MTSZ).

Simicskó István sportért és ifjúságért felelős államtitkár a budapesti Nemzeti Edzésközpontban tartott csütörtöki sajtótájékoztatón elmondta, idén az MTSZ 202 millió forintos állami támogatásban részesült, ám fontos, hogy növekedjen az utánpótlásbázis, az ehhez szükséges programok működtetéséhez pedig jelentősebb hozzájárulás kell.
"A hozzánk érkezett labdát most visszaütöttük a szövetség térfelére" - tette hozzá az államtitkár.

Szűcs Lajos MTSZ-elnök kifejtette, a 14-17 éves tehetségeket érintő Csillagok a jövőbe, továbbá a kisebbek számára meghirdetett Play&Stay minitenisz és az Iskolatenisz programon túl a szövetség négy-öt vidéki edzésközpontot is létre kíván hozni a közeljövőben.

"Az elmúlt 25-30 évben komolyabb központi támogatás nélkül működtünk, ám az új fejlesztési koncepció révén Győrben, Székesfehérváron, Szegeden, Nyíregyházán és Pécsen is létesülhet központ" - jelentette ki az MTSZ vezetője.

Bartha Csaba, a Magyar Olimpiai Bizottság helyettes szakmai igazgatója elmondta, hogy a kiemelt edzőprogramban egy tréner révén az MTSZ is érdekelt.

Szerző

Uniós jogba ütközik a Déli Áramlat

Az Európai Bizottság szerint sértik az uniós jogot a Déli Áramlat gázvezeték építéséről szóló kétoldalú megállapodások, amelyeket Oroszország kötött hét európai országgal, köztük Magyarországgal; a brüsszeli testület szerint az egyezményeket alapjaiban újra kell tárgyalni.

Az uniós ügyekkel foglalkozó portál, az Euroactiv idézte szerdán ezzel kapcsolatosan Klaus-Dieter Borchardt, az Európai bizottság energiapiaci hivatalának igazgatóját, aki az Európai Parlamentben beszélt erről.
"A bizottság megvizsgálta ezeket a kormányközi megállapodásokat, és arra a következtetésre jutott, hogy egyike sincs összhangban az uniós joggal" - mondta Borchardt.

A brüsszeli illetékes szerint Brüsszel emiatt hozta a szóban forgó országok - Bulgária, Szerbia, Magyarország, Görögország, Szlovénia, Horvátország és Ausztria - tudomására, hogy az uniós egyezményekből vagy pedig az Energia Közösség (Energy Community) megállapodásaiból kifolyólag kötelességük kérni Oroszországtól a kétoldalú kormányközi megállapodások újratárgyalását, hogy összhangba hozhassák őket az uniós joggal.

Borchardt szerint amennyiben a tárgyalások nem vezetnek eredményre, akkor az érintett országoknak fel kell mondaniuk a kétoldalú egyezményeket. A brüsszeli illetékes szerint Günther Öttinger, az Európai Unió energiaügyi biztosa épphogy elküldte levelét Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszternek, amelyben elmagyarázta a helyzetet, és arra kérte, hogy fogadja kedvezően a megállapodások újratárgyalásának lehetőségét.

A szóban forgó országok mind tagjai az EU-nak, kivéve Szerbiát, amely azonban tagja az Energia Közösségnek. A 2006-ban létrejött, bécsi központú szervezetet azzal a céllal hozták létre, hogy hozzájáruljon a stabil szabályozási környezet megteremtéséhez a tagállamokban és szerződött országokban a befektetések vonzása, az energia integrált belső piacának megteremtése, valamint az ellátásbiztonság fokozása érdekében.

Klaus-Dieter Borchardt leszögezte, hogy a kétoldalú megállapodások alapján nem épülhet meg és nem is helyezhető üzembe a Déli Áramlat. Amennyiben az érintett országok nem tárgyalják újra az egyezményeket, az Európai Bizottságnak vannak eszközei ahhoz, hogy kötelezzék őket erre - tette hozzá.

Borchardt három kifogásolni való dolgot említett a megállapodásokkal kapcsolatosan. Először is felül kell vizsgálni az úgynevezett tulajdonosi kör "kötetlen" szabályait. Az orosz Gazprom, amely a gáz termelője és ellátója is egyben, nem birtokolhatja egy időben a termelőkapacitásokat és a tranzithálózatot. Másrészt biztosítani kell a harmadik fél számára a vezetékhez való hozzáférést hátrányok nélkül, a Gazprom pedig nem élvezhet kizárólagos jogot a gázszállításokra. Borchardt harmadrészt az mondta, hogy meg kell vizsgálni a Déli Áramlat tarifarendszerét is.

A brüsszeli illetékes nem tudta megmondani, hogy ezeket a megállapodásokat összhangba lehet-e hozni az uniós joggal vagy sem, de felhívta a figyelmet arra, hogy még abban az esetben is, ha sikeresen zárulnak le a tárgyalások, időbe telik, amíg a Déli Áramlat építése összhangba kerül az uniós joggal. Ez szerinte akár két évet is igénybe vehet.
Borchardt hozzátette, hogy az érintett országok teljes mértékben tisztában vannak a Déli Áramlattal kapcsolatos bizottsági aggályokkal. Leszögezte, hogy a gázvezeték nem fog működni az EU területén, amennyiben ez nincs összhangban az uniós energiapolitikát szabályozó joggal.

Az Euractiv szerint a brüsszeli bizottság állásfoglalása legkevesebb két tranzitországot, Bulgáriát és Szerbiát hozza kellemetlen helyzetbe: az előbbi országban tavaly áprilisban, az utóbbiban tíz nappal ezelőtt kezdődött meg ünnepélyes keretek között a gázvezeték építése, miközben tudomásuk volt róla, hogy Brüsszel törvénytelennek tartja a beruházás alapjául szolgáló kétoldalú megállapodásokat.

A Déli Áramlat nemzetközi gázvezeték a Fekete-tenger alatt, Bulgárián, Szerbián és Magyarországon keresztül szállítja majd az orosz gázt Nyugat-Európa fogyasztóinak. A befektetés összértéke több mint 16 milliárd euró. Az Ukrajna megkerülésével orosz gázt az európai piacra szállító Déli Áramlat gázvezetéket előreláthatólag 2016-ban helyezik üzembe. A gázvezeték 2018-ra éri el teljes kapacitását, akkor évi 63 milliárd köbméter földgázt lesz képes eljuttatni az európai fogyasztókhoz Bulgária, Szerbia, Magyarország, Szlovénia és Ausztria területén az olaszországi elosztó terminálhoz vezető nyomvonalon. A Gazprom a múlt kedden közölte, hogy a Déli Áramlat magyarországi szakaszának építése 2015 áprilisában kezdődik.

Szerző

Uniós jogba ütközik a Déli Áramlat

Az Európai Bizottság szerint sértik az uniós jogot a Déli Áramlat gázvezeték építéséről szóló kétoldalú megállapodások, amelyeket Oroszország kötött hét európai országgal, köztük Magyarországgal; a brüsszeli testület szerint az egyezményeket alapjaiban újra kell tárgyalni.

Az uniós ügyekkel foglalkozó portál, az Euroactiv idézte szerdán ezzel kapcsolatosan Klaus-Dieter Borchardt, az Európai bizottság energiapiaci hivatalának igazgatóját, aki az Európai Parlamentben beszélt erről.
"A bizottság megvizsgálta ezeket a kormányközi megállapodásokat, és arra a következtetésre jutott, hogy egyike sincs összhangban az uniós joggal" - mondta Borchardt.

A brüsszeli illetékes szerint Brüsszel emiatt hozta a szóban forgó országok - Bulgária, Szerbia, Magyarország, Görögország, Szlovénia, Horvátország és Ausztria - tudomására, hogy az uniós egyezményekből vagy pedig az Energia Közösség (Energy Community) megállapodásaiból kifolyólag kötelességük kérni Oroszországtól a kétoldalú kormányközi megállapodások újratárgyalását, hogy összhangba hozhassák őket az uniós joggal.

Borchardt szerint amennyiben a tárgyalások nem vezetnek eredményre, akkor az érintett országoknak fel kell mondaniuk a kétoldalú egyezményeket. A brüsszeli illetékes szerint Günther Öttinger, az Európai Unió energiaügyi biztosa épphogy elküldte levelét Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszternek, amelyben elmagyarázta a helyzetet, és arra kérte, hogy fogadja kedvezően a megállapodások újratárgyalásának lehetőségét.

A szóban forgó országok mind tagjai az EU-nak, kivéve Szerbiát, amely azonban tagja az Energia Közösségnek. A 2006-ban létrejött, bécsi központú szervezetet azzal a céllal hozták létre, hogy hozzájáruljon a stabil szabályozási környezet megteremtéséhez a tagállamokban és szerződött országokban a befektetések vonzása, az energia integrált belső piacának megteremtése, valamint az ellátásbiztonság fokozása érdekében.

Klaus-Dieter Borchardt leszögezte, hogy a kétoldalú megállapodások alapján nem épülhet meg és nem is helyezhető üzembe a Déli Áramlat. Amennyiben az érintett országok nem tárgyalják újra az egyezményeket, az Európai Bizottságnak vannak eszközei ahhoz, hogy kötelezzék őket erre - tette hozzá.

Borchardt három kifogásolni való dolgot említett a megállapodásokkal kapcsolatosan. Először is felül kell vizsgálni az úgynevezett tulajdonosi kör "kötetlen" szabályait. Az orosz Gazprom, amely a gáz termelője és ellátója is egyben, nem birtokolhatja egy időben a termelőkapacitásokat és a tranzithálózatot. Másrészt biztosítani kell a harmadik fél számára a vezetékhez való hozzáférést hátrányok nélkül, a Gazprom pedig nem élvezhet kizárólagos jogot a gázszállításokra. Borchardt harmadrészt az mondta, hogy meg kell vizsgálni a Déli Áramlat tarifarendszerét is.

A brüsszeli illetékes nem tudta megmondani, hogy ezeket a megállapodásokat összhangba lehet-e hozni az uniós joggal vagy sem, de felhívta a figyelmet arra, hogy még abban az esetben is, ha sikeresen zárulnak le a tárgyalások, időbe telik, amíg a Déli Áramlat építése összhangba kerül az uniós joggal. Ez szerinte akár két évet is igénybe vehet.
Borchardt hozzátette, hogy az érintett országok teljes mértékben tisztában vannak a Déli Áramlattal kapcsolatos bizottsági aggályokkal. Leszögezte, hogy a gázvezeték nem fog működni az EU területén, amennyiben ez nincs összhangban az uniós energiapolitikát szabályozó joggal.

Az Euractiv szerint a brüsszeli bizottság állásfoglalása legkevesebb két tranzitországot, Bulgáriát és Szerbiát hozza kellemetlen helyzetbe: az előbbi országban tavaly áprilisban, az utóbbiban tíz nappal ezelőtt kezdődött meg ünnepélyes keretek között a gázvezeték építése, miközben tudomásuk volt róla, hogy Brüsszel törvénytelennek tartja a beruházás alapjául szolgáló kétoldalú megállapodásokat.

A Déli Áramlat nemzetközi gázvezeték a Fekete-tenger alatt, Bulgárián, Szerbián és Magyarországon keresztül szállítja majd az orosz gázt Nyugat-Európa fogyasztóinak. A befektetés összértéke több mint 16 milliárd euró. Az Ukrajna megkerülésével orosz gázt az európai piacra szállító Déli Áramlat gázvezetéket előreláthatólag 2016-ban helyezik üzembe. A gázvezeték 2018-ra éri el teljes kapacitását, akkor évi 63 milliárd köbméter földgázt lesz képes eljuttatni az európai fogyasztókhoz Bulgária, Szerbia, Magyarország, Szlovénia és Ausztria területén az olaszországi elosztó terminálhoz vezető nyomvonalon. A Gazprom a múlt kedden közölte, hogy a Déli Áramlat magyarországi szakaszának építése 2015 áprilisában kezdődik.

Szerző