Meggyőzni, nem leigázni

Publikálás dátuma
2013.12.13. 06:11
Emlékezés a Fiumei úti temetőben FOTÓ: MTI/KOVÁCS TAMÁS
Antall József miniszterelnök húsz évvel ezelőtti halálára emlékeztek tegnap országszerte. Mesterházy Attila, az MSZP elnök-frakcióvezetője szerint a néhai kormányfő azt a higgadt, hazafias, de európai politikai kultúrát képviselte, amelyből sajnos nagy hiány van a mai jobboldalon.

Éppen húsz éve, 1993. december 12-én hunyt el betegség következtében Antall József, a Magyar Köztársaság rendszerváltás utáni első miniszterelnöke. A közjogi méltóságok közül Áder János köztársasági elnök néma főhajtással és koszorúval tisztelgett a néhai kormányfő előtt a Fiumei úti temetőben, ma pedig Kövér Lászlóval, az Országgyűlés elnökével, és Orbán Viktor miniszterelnökkel együtt részt vesznek az Országház felsőházi üléstermében tartott emlékülésen. A rendezvényen jelen lesz Bernhard Vogel, a németországi Rajna-Pfalz és Türingia volt tartományi miniszterelnöke is.

Antall József politikai tevékenysége egybeforrt a demokratikus Magyarország újjászületésével, a piacgazdaság kiépülésével, a harmadik köztársaság megteremtésével - jelentette ki az évforduló alkalmából Mesterházy Attila. Az MSZP elnök-frakcióvezetője szerint a néhai miniszterelnök azt a higgadt, hazafias, de európai politikai kultúrát képviselte, amelyből sajnos nagy hiány van a mai jobboldalon. "Sokan rá hivatkozva ugyan, de örökségét nem követve szembe mennek az általa vallott és képviselt demokratikus elvekkel és értékekkel" - tette hozzá Mesterházy. A pártelnök szerint Antall József mindig eltökélten vezette Magyarországot az egyetlen vállalható, járható és fejlődéshez vezető úton - azon, amelyik Európába vezet.

Húsz éve halt meg Antall József
Ma emlékülést tart az Országgyűlés

"Ő nem uralta, hanem vezette az országot. Nem széthúzást, harcot, hanem békét, összetartozást hirdetett. Nem rombolni, hanem építeni igyekezett a demokráciát. Nem támadta, hanem tiszteletben tartotta a jogállamiság legfontosabb intézményeit. És nem leigázni, hanem meggyőzni akarta az ellenfeleit" - mondta az MSZP elnöke, aki szerint Antall tudta, hogy saját érdekénél fontosabb az ország érdeke, hogy hatalmának saját demokratikus meggyőződése és hazafias elkötelezettsége szab határt. "Minden demokrata felelőssége, hogy Magyarország ismét visszatérjen arra az európai, demokratikus és fejlődő útra, amelyre ő is vezetni akarta hazánkat. Fejet hajtok emléke előtt" - zárta sorait Mesterházy Attila.

A 20 éve elhunyt Antall József emléke előtt sorra tisztelegnek ezekben a napokban a politikai élet egykori, illetve jelenlegi szereplői. Hans-Dietrich Genscher volt német külügyminiszter például a magyar demokrácia egyik alapító atyjának, a kommunizmus utáni Magyarország kiemelkedő személyiségének nevezte a volt kormányfőt. Franz Vranitzky volt osztrák kancellár pedig arról beszélt, hogy Antall József politikai értelemben és személyiségét tekintve is "korának embere" volt.

Letiltotta az MTVA az interjút

Büntető és polgári jogi "következményeket" von maga után az MTVA szerint az, hogy az Index "jogtalanul, engedély nélkül", a szerzői jogokat tudatosan megsértve használta a közmédia felvételeit, amikor "Antall József interjújának teljes felvételét" sugározta - közölte a médiaalap. Az Index az évfordulóra készült cikkéhez két felvételt szeretett volna elkérni az MTVA-tól, az egyik a pizsamás interjú, amelyet a volt miniszterelnök betegen, egy kórházi ágyon adott, a másik egy letiltott beszéd 1990 szeptemberéből.

Mindkettő az MTVA tulajdona, mert annak jogelődje, az MTV készítette ezeket. A médiaalap azonban több napon keresztül nem válaszolt a hírportál megkeresésére, végül - indoklás nélkül - megtagadták a felvételek kiadását. Ezért az Index az említett két felvétel - bárki által elérhető - YouTube-videó verzióját mellékelte a cikkhez, amelyeket megjelenése után a közmédia letiltott.

Sólyommal szembe megy a Békemenet

"Megütközéssel" értesült a Civil Összefogás Fórum arról, hogy "Sólyom László egykori köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság volt elnöke legutóbb több alkalommal kétségbe vonta Magyarország alaptörvényének legitimitását". Azt ugyan a kormánypárti békemeneteket szervező "civilek" a közleményben nem részletezték, hogy a volt államfő pontosan melyik kijelentésére gondolnak, de szerintük "a legutóbbi" megnyilvánulás elfogadhatatlan, mert "sérti az alaptörvényt a nemzet szimbólumának tekintő milliók érzéseit".

Kedden akadémiai székfoglalójában Sólyom arról beszélt, hogy az Orbán-kabinet 2010-ben az állami pénzügyek teljes területén kizárta az Alkotmánybíróság (Ab) illetékességét, majd rendszert csinált belőle, hogy az alkotmányellenesség miatt megsemmisített rendelkezéseket visszaépítette az alaptörvénybe. Másnap pedig az ELTE jogi karán arról beszélt, hogy más országokban a válság ellenére sem kezdték visszabontani a jogállamot.

A CÖF szerint viszont elsődleges felelőssége van Sólyomnak és az első Ab-nek abban, hogy a rendszerváltás hajnalán nem történt meg a "történelmi igazságtétel", és "a sztálini alkotmány mellett kardoskodók" a rendszerváltást követő 20 esztendő valódi haszonélvezői. Felszólították a volt államfőt, hogy "tanúsítson nagyobb önmérsékletet, amikor az alaptörvényről beszél, és személyes sérelmeit hátrahagyva viselkedjen volt államfőhöz méltóan".

Szerző

Sólyommal szembe megy a Békemenet

"Megütközéssel" értesült a Civil Összefogás Fórum arról, hogy "Sólyom László egykori köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság volt elnöke legutóbb több alkalommal kétségbe vonta Magyarország alaptörvényének legitimitását". Azt ugyan a kormánypárti békemeneteket szervező "civilek" a közleményben nem részletezték, hogy a volt államfő pontosan melyik kijelentésére gondolnak, de szerintük "a legutóbbi" megnyilvánulás elfogadhatatlan, mert "sérti az alaptörvényt a nemzet szimbólumának tekintő milliók érzéseit".

Kedden akadémiai székfoglalójában Sólyom arról beszélt, hogy az Orbán-kabinet 2010-ben az állami pénzügyek teljes területén kizárta az Alkotmánybíróság (Ab) illetékességét, majd rendszert csinált belőle, hogy az alkotmányellenesség miatt megsemmisített rendelkezéseket visszaépítette az alaptörvénybe. Másnap pedig az ELTE jogi karán arról beszélt, hogy más országokban a válság ellenére sem kezdték visszabontani a jogállamot.

A CÖF szerint viszont elsődleges felelőssége van Sólyomnak és az első Ab-nek abban, hogy a rendszerváltás hajnalán nem történt meg a "történelmi igazságtétel", és "a sztálini alkotmány mellett kardoskodók" a rendszerváltást követő 20 esztendő valódi haszonélvezői. Felszólították a volt államfőt, hogy "tanúsítson nagyobb önmérsékletet, amikor az alaptörvényről beszél, és személyes sérelmeit hátrahagyva viselkedjen volt államfőhöz méltóan".

Szerző