Kúriai döntésre várva

Nagy az izgalom a bankok és ügyfeleik körében a Kúria jogegységi tanácsa mai ülése előtt: vajon milyen döntés születik a devizaalapú hitelek ügyében? Érvényesek-e, vagyis jogszabályba, illetve a jó erkölcsbe ütköznek-e a szerződések - ez itt a kérdés.

A jogegységi eljárást három hete kezdeményezte Wellmann György, a polgári kollégium vezetője. A november 25-én nyilvánosságra hozott jogegységi indítvány hét elvi kérdést vet fel, többek közt olyant is, hogy uzsorás, avagy színlelt, megtévesztés, tévedés folytán kötötték-e meg ezeket a szerződéseket. Az indítvány szerint a Kúriának állást kell foglalnia arról is: milyen jogi lehetőségei vannak a bíróságoknak arra, hogy orvosolják a szerződéskötés után bekövetkezett körülményváltozások hatását, illetve az érvénytelenség törvényi jogkövetkezményei - például eredeti állapot helyreállítása - közül melyiket, mikor indokolt alkalmazni. Megoldandó kérdés az is, hogy az egyes érvénytelenségi okok az egész szerződés érvénytelenségét, avagy részleges érvénytelenséget eredményeznek-e, és az utóbbinak mik a jogkövetkezményei, illetve a pénzintézeteket milyen tájékoztatási kötelezettség terhelte szerződéskötéskor, annak elmulasztása pedig milyen jogkövetkezménnyel jár, illetve, hogy a devizaalapú kölcsön egyáltalán milyen tartalmú, devizakölcsön-e vagy forint? A kollégiumvezető korábban arról számolt be, hogy november végéig több mint háromezer devizahiteles per indult országszerte, amelyből több mint száz esetben született jogerős döntés.

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, igazságügy-miniszter november 19-én a jogalkalmazókkal - a Kúria, a Magyar Nemzeti Bank, az Országos Bírósági Hivatal, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a Magyar Ügyvédi Kamara, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara és a Legfőbb Ügyészség különböző szintű képviselőivel - folytatott egyeztetés utáni sajtótájékoztatón a többi között arról beszélt, hogy alapvető kérdés a devizahiteles szerződések érvényessége, az egyoldalú kamatváltozás és az árfolyamrés egységes megítélése. Hangsúlyozta: ellentmondó az ítélkezési gyakorlat abban, hogy egy devizahiteles konstrukció mitől, milyen jogcímen, illetve mennyiben - egészében vagy bizonyos részeiben - érvénytelen, továbbá mik ennek a jogkövetkezményei. Tisztázandónak nevezte azt is, hogy az egyoldalú kamatváltozás terheit ki viselje.

Orbán Viktor miniszterelnök november 22-én reggel a Kossuth Rádióban arról beszélt: reméli, hogy az igazságszolgáltatás mielőbb állásfoglalást hoz a devizahitelek ügyében. A kormányfő azt mondta: miután a bankok a hitel nyújtásakor minden szakmai ismerettel rendelkeztek és erősebbek az adósoknál, "tudni szeretnénk, az igazságszolgáltatás szerint vajon nem a bankoknak kellene-e viselniük - mint a józan erkölcsi érzék diktálná - az árfolyamváltozásból fakadó veszteséget".
A másik kérdés, amelyben a kormány állásfoglalást vár, hogy szabad-e a bankoknak egyoldalúan, az adósnak kedvezőtlenül módosítani a kamatot. Orbán Viktor hozzáfűzte: nem befolyásolhatja a bíróságot, de bízik a gyors döntésben.
A törvény szerint a jogegységi határozat kötelező a bíróságokra. A jogegységi eljárásokban jellemzően a Kúria öttagú, illetve héttagú jogegységi tanácsai hozzák meg a döntést, ám 2012 óta bizonyos esetekben az illetékes kollégium ülése is eljárhat jogegységi tanácsként. Erre többek között a joggyakorlat továbbfejlesztése érdekében van lehetőség, ebből a célból most ül össze először jogegységi tanácsként a Kúria polgári kollégiuma, amelynek 36 tagja van: 31 kúriai bíró és az öt ítélőtábla polgári kollégiumainak vezetői.

A kollégium mint jogegységi tanács elnöke a Kúria elnöke. Határozat elfogadásához a jelenlévők kétharmadának támogatása szükséges, az ülés elnapolható.

Darák Péter múlt szombaton a Magyar Nemzetnek adott interjúban azt mondta: a mára összehívott jogegységi ülés nem jelenti azt, hogy azonnal állást foglalnak minden kérdésről. A közéleti viták kapcsán pedig rámutatott: a nyilvánosság felhívhatja az igazságszolgáltatás figyelmét bizonyos jelenségekre, de a bírót nem befolyásolhatja az ügyről való döntésben.
Wellmann György a devizahiteles perek kapcsán már november elején egy konferencián arról beszélt, hogy a jogi helyzet tiszta, legfeljebb részletekben vannak véleménykülönbségek a bírák közt, a devizahitelesek ügyét társadalmi problémaként kell kezelni, amelyet a megváltozott gazdasági környezet okozott, megoldása pedig nem a bíróságoktól várható.