Kúria a devizahitelekről: Nincs kibúvó - az adós viseli az árfolyamváltozás minden kockázatát

Nem ütközik jogszabályba, sem jó erkölcsbe, nem uzsorás és nem színlelt szerződés a devizaalapú kölcsönszerződés - döntött a Kúria polgári kollégiuma jogegységi határozatában hétfőn.

A Kúria Polgári Kollégiuma mint jogegységi tanács – a Kúria elnökének elnökletével -, ma koradélután meghozta jogegységi határozatát a deviza alapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatban felmerült egyes elvi kérdésekről. Ismeretes, hogy november elején a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője tájékoztatást kért a törvényszékektől és az ítélőtábláktól a deviza alapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatos perek számáról és az e perekben felmerült jogalkalmazási problémákról. A beérkezett információk elemzése, valamint egy, a Szegedi Ítélőtáblán megtartott tanácskozás tapasztalatai alapján a kollégiumvezető 7 kérdésben jogegységi eljárás lefolytatását indítványozta a joggyakorlat továbbfejlesztése érdekében.

Ezekben a nyilvánosságra is hozott kérdésekben döntött most a Kúria Polgári Kollégiuma több mint kétharmados szótöbbségével. A bíróságokra kötelező jogegységi határozat meghozatalát a rendelkezésre álló nagyon rövid idő (mindössze 3 hét) alatt rendkívül intenzív előkészítő munka előzte meg. Ennek során hivatalból kifejtette álláspontját a legfőbb ügyész és a jogegységi tanács elnöke véleményt szerzett be a Magyar Nemzeti Bank elnökétől, valamint Vékás Lajos jogász professzortól – számolt be közleményében a Kúria sajtótikársága.

Szereti vagy nem szereti?

Hogy a kormány miképp viszonyul a Kúria döntéséhez, az erősen kérdéses. Pro forma rühellnie kellene a verdiktet, hiszen szembe megy a kormányzati kommunikációval, miszerint a bankok egy erkölcstelen rossz termékkel kvázi hitelgödörbe lökték a gyanútlan polgárokat. Másrészt viszont a Kúria elintézte, hogy a kabinetnek ne kelljen szárazra fracsarnia a bankrendszert (lenullázva minden jövőbeni gazdasági növekedést), ráadásul kisebb arcvesztéssel, hiszen az igazságügyre mutogathat. Hogy a magyarázkodást elhiszik-e a választók, arról csak találgatni lehet, hiszen mindenki emlékezhet, hogy amikor az Alkotmánybíróság nem állt ki teljes mellszélességgel a kormány elképzelései mellett, pikk-pakk csonkolta a taláros testület hatáskörét.

A jogegységi határozat lényegi megállapításai – az indítvány kérdéseitől részben eltérő sorrendben – a következők:

1. A deviza alapú kölcsönszerződések olyan szerződések, amelyeknél az adós az adott időszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett devizában adósodott el, amiből következően ő viseli az árfolyamváltozás hatásait.
2. Ez a szerződéstípus önmagában az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt nem ütközik jogszabályba, nem ütközik nyilvánvalóan a jóerkölcsbe, nem uzsorás szerződés, nem irányul lehetetlen szolgáltatásra és nem színlelt szerződés.
A szerződési terheknek a szerződés megkötését követő – előre nem látható – egyoldalú eltolódása az érvénytelenség körében nem értékelhető, tekintettel arra, hogy az érvénytelenségi oknak a szerződés megkötésekor kell fennállnia.
3. A pénzügyi intézményt a jogszabály alapján terhelő tájékoztatási kötelezettségnek ki kellett terjednie az árfolyam változás lehetőségére és arra, hogy annak milyen hatása van a törlesztőrészletekre.
4. Ha a bíróság a szerződés érvénytelenségét állapítja meg, a bíróságnak elsősorban a szerződés érvényessé nyilvánítására kell törekednie, feltéve, hogy az érvénytelenség oka kiküszöbölhető.
5. Ha a bíróság a fogyasztói szerződés valamely rendelkezését érvénytelennek találja, a szerződés azonban az érvénytelen rész nélkül is teljesíthető, akkor ez azt jelenti, hogy az érvénytelennek minősített kikötés nem vált ki joghatást, a szerződés azonban egyebekben változatlan feltételekkel köti a feleket.
6. Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződési feltétel mikor felel meg az átláthatóság követelményének, a jogegységi tanács a döntését az Európai Unió Bírósága előtt C-26/13. szám alatt folyamatban levő előzetes döntéshozatali eljárásban történő határozathozatalt követően fogja meghozni.
7. A bírói szerződésmódosítás arra szolgáló jogi eszköz, hogy egy-egy konkrét szerződés esetében orvosolja a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötés után bekövetkezett körülményváltozások valamelyik fél lényeges jogos érdekét sértő hatását. Nem alkalmas jogi eszköz azonban arra, hogy társadalmi méretű gazdasági változásoknak azonos típusú szerződések nagy tömegét hasonlóan – csak az egyik fél számára hátrányosan – érintő következményeit orvosolja. Ha ezeket a hátrányos következményeket a jogalkotó bizonyos körben jogszabállyal rendezte, a jogalkotói beavatkozás e körben az egyedi bírói mérlegelést kizárja.

Fotó: Vajda József

A jogegységi határozat célja az volt, hogy a több ezer folyamatban lévő perben a joggyakorlat továbbfejlesztése útján elősegítse az ügyek egységes szempontok szerint történő elbírálását. A Kúria Polgári Kollégiumának bírái a döntés társadalmi súlyának és jelentőségének tudatában hozták meg jogegységi határozatukat. A bírák teljes mértékben átérzik a több százezer devizahiteles elnehezült helyzetét, döntésüket azonban csak a törvények alapján, a jog által biztosított lehetőségek keretei között hozhatták meg. A döntés azért volt különösen nehéz, mert a rendelkezésre álló jogi eszközök, az alkalmazható jogintézmények nem adnak megfelelő lehetőséget az ellentétes érdekek közötti mérlegelésre, a szerződéses terhek és kockázatok utólagos igazságos és méltányos megosztására. Az e perek mögött meghúzódó gazdasági és egyben társadalmi probléma káros következményeit nem lehet kizárólag jogi úton felszámolni és a megoldást nem lehet kizárólag a bíróságoktól várni. A bíróságokra kötelező jogegységi határozattal a Kúria csak jogértelmezést végezhet, jogot azonban nem alkothat – zárta a tájékoztatót a döntést felolvasó bíró.

A döntés hatására szárnyalni kezdett a BUX (nagyrészt az OTP húzta fel), illetve 300 forint alá esett az euró - a bankrendszer valószínűleg megkönnyebbülten szusszantott.

Ábra: bet.hu

Persze nem mindenkinél aratott a Kúria nyílt tapsot: épületével szemben maroknyi tüntető demonstrált, zászlókkal, transzparensekkel, hangosbeszélőn bírálták a döntést, azt skandálták: "gyilkosok, hazaárulók". A Kúria kollégiumi ülése idején az épületet jelentős rendőri erők biztosították.

A Kúria állásfoglalása után nincs ok arra, hogy a kormány tovább halogassa az érdemi lépéseket a devizahitelesek ügyében - mondta Simon Gábor, az MSZP elnökhelyettese. A politikus azt hangsúlyozta, felesleges volt a kormány elmúlt hónapokban követett időhúzó taktikája, hogy nem tett érdemi lépéseket, hanem a Kúria jogegységi állásfoglalására várt. A várakozás közepette a kormány nem volt hajlandó a leginkább rászorulókat segítő lépéseket megtenni.Mint mondta, várják a magáncsőd intézményének beterjesztését, a Nemzeti Eszközkezelő megerősítését, a bérlakásprogram elindítását.

Az Országgyűlés fogyasztóvédelmi bizottságának elnöke szerint ha ezeket a lépéseket megteszi a kormány, akkor nemcsak a magasabb jövedelmű, tehetősebb, önálló megtakarítással rendelkező devizahiteleseken, hanem legnehezebb helyzetben lévő, és az otthonuk elvesztése előtt álló vagy azt már elvesztő devizahiteleseken is segíthetnek.

Simon Gábor azt mondta, azzal egyetértenek, hogy önmagában ez nem egy jogi, hanem társadalom- és gazdaságpolitikai probléma, amit nem lehet egy jogi lépéssel megoldani. Egy komplex gazdasági, társadalompolitikai lépéssorozatra van szükség - mondta, hozzátéve, azt gondolják, hogy a kormány a felelősséget nem lökheti át a Kúria nyakába.

A legfőbb bírói fórum is a bankok oldalára állt, így értékelte Rogán Antal, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője a Kúriának a devizahitelek ügyében hozott határozatát.

"Csalódottak vagyunk, mert a legfőbb bírói testület is - a hétfői döntésével - a bankok oldalára állt" - reagált újságírók előtt Rogán Antal. A Fidesz frakcióvezetője azt is mondta ugyanakkor, hogy a mostani határozatból nem derül ki, foglalkozott-e és ha igen, milyen döntést hozott a Kúria például az egyoldalú kamatemelések vagy az árfolyamrés ügyében. Ezért ezekkel kapcsoltban továbbra is várják a legfőbb bírói testület döntését, mert a Fidesz szerint a bankok mindkettő alkalmazásával megkárosították a devizahiteleseket - jelezte.

Ha ezek az érdemi állásfoglalások megszületnek, reményeik szerint minél hamarabb, a parlament ki fogja alakítani álláspontját - közölte a politikus. "Amíg a végső jogi helyzetet nem ismerjük meg", az árfolyamgát kiszélesítése mindenkinek segítséget jelent - hívta fel a figyelmet Rogán Antal.

Arra a felvetésre, hogy az egyoldalú szerződésmódosításokkal összefüggésben a Kúria az Európai Bírósághoz fordult, a frakcióvezető azt válaszolta: "nem értem, miért kellett az Európai Bírósághoz fordulni. A Kúriát elég bölcsnek érzem ahhoz, hogy maga is meg tudja hozni a döntését". Kérdésre azt is kijelentette, fenntartják azt az álláspontjukat, amely szerint a devizahitelnek mint terméknek meg kell szűnnie.