Nonszensz emlékmű

Kinek az ötletére, mennyi pénzből és pontosan milyen céllal készül emlékmű Magyarország 1944-es német megszállásának 70. évfordulójára - ezek a megválaszolatlan kérdések merülnek fel, miután a Magyar Közlönyben megjelent egy erről szóló kormányrendelet

Ebből azonban egyelőre csak az derült ki, hogy a várható beruházás "nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségű" ügy, ezért nem kell építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt beszerezni, településképi véleményezési eljárást lefolytatni. A beruházásért Fürjes Balázs - más fővárosi nagyberuházásokat is felügyelő - kormánybiztos felel, neki kell majd egyeztetni Rogán Antal fideszes belvárosi polgármesterrel.

A hivatalosan december 31-én közzétett, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által jegyzett kormányrendeletből ugyanis semmilyen további részlet nem derül ki azon kívül, hogy "a Magyarország német megszállásának emléket állító" műalkotást az V. kerületi Szabadság téren helyezik el. Vagyis néhány méterre lehet majd a Jobbik és radikális csoportok által eltávolítani kívánt szovjet hősi emlékműtől.

A terv nemcsak a helyszín, és egy emlékmű nemzetgazdasági szempontból értelmezhetetlen volta miatt keltett megdöbbenést, hanem mert eddig erről nem volt szó. Azon kívül, hogy az Orbán-kormány egyfajta történelmi-társadalmi cezúrának tekinti Magyarország 1944. március 19-i - szinte ellenállás nélkül lezajlott - megszállását. Olyannyira, hogy az alaptörvény nemzeti hitvallásnak nevezett bevezetője is kitér erre: "Hazánk 1944. március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május másodikától (...) számítjuk."

Emlékezetes lehet még e témakörben Orbán Viktor tavaly május végi, botrányt kavart kijelentése. Akkor a kormányfő a német kancellár szavaira reagálva - Angela Merkel arról beszélt, hogy nem érdemes Magyarországot EU-tagsága elvesztésével fenyegetni, vagyis "nem kell rögtön a lovasságot küldeni" - azt mondta, hogy "a németek küldtek már lovasságot Magyarországra, tankok formájában jöttek, ne küldjenek, az a kérésünk. Nem volt jó ötlet, nem vált be".

Lapunk kérdésére Ungváry Krisztián történész is utalt arra, hogy a téma az alaptörvénybe illesztés miatt lehet fontos a kormánynak, az időzítés pedig a 2014-es Holokauszt emlékévhez kapcsolódhat. Mint mondta, a cél az lehet, hogy az 1944-es év úgy jelenjen meg a köztudatban: kényszerpályára került az ország a németek megszállással, és onnantól mindenről a nácik tehetnek. Pedig történelmileg Ungváry szerint ez nonszensz és meglehetősen relatív megközelítés, hiszen Magyarország a náci Németország szövetségese volt, a parlament a megszállás után is ülésezett, az új Sztójay-kormány pedig javarészt a korábbi, Kállay Miklós vezette kabinet tagjaiból állt - tette hozzá.

Azt pedig, hogy a megszállással összefüggésben különösebb ellenállásról nem beszélhetünk, Ungváry szerint az az anekdota is bizonyítja, miszerint annak idején megkérdezték a hadműveletet vezető német tábornokot, hogy mennyi idő kell Magyarország megszállásához, mire azt mondta, 24 óra, de ha ellenállásba ütköznének, elég lesz 12 óra is, mivel ez esetben elmaradnak az üdvözlő beszédek.