Zavaros másodfokú ítélet

Publikálás dátuma
2014.01.04 06:08
Molnár Gyulát épp a 2010-es önkormányzati választás előtt gyanúsították meg. Most a közügyektől való eltiltás is fenyegeti FOTÓ:
Szubjektív feltételezésektől és tárgyi tévedésektől hemzseg a Fővárosi Ítélőtáblának a Molnár-Lakos perben hozott elmarasztaló ítélete - állapítható meg a két hónap után írásba foglalt másodfokú, de nem jogerős ítéletet elemezve. Az elsőfokú, felmentő ítéletet letöltendő, illetve felfüggesztett börtönbüntetésre változtató verdiktben az ítélőtábla például tényként kezelte egy, a kérdéses ingatlanügylet idején már rég nem az önkormányzatnál dolgozó tanú vallomását, amit egyébként a vádlottak a szembesítésen cáfoltak.

Minden cselekmény önmagában törvényes és jogszerű volt, ám ezen lépések összessége mégis jogsértő, ráadásul van egy tanú, aki - bár ott sem volt - állít valamit, és nincs alapos ok ezt kétségbe vonni. Nagyjából erre a két életszerűtlen, logikátlan és jogilag is aggályos állításra alapozta a Fővárosi Ítélőtábla ítéletét, mellyel tavaly október végén letöltendő, illetve felfüggesztett börtönbüntetésre, valamint több milliós pénzbírságra ítélte az MSZP-s Molnár Gyula volt újbudai polgármestert és egykori SZDSZ-es helyettesét, akiket egy évvel korábban még bűncselekmény hiányában felmentettek első fokon a hivatali visszaélés vádja alól. Az ítélőtábla verdiktjének írásba foglalása szokatlanul hosszú ideig, csaknem két hónapig tartott - a vádlottak karácsony előtt kapták meg a 34 oldalas dokumentumot.

Az ítélet nyolc hónap letöltendő börtönbüntetést szabott ki Molnárra, míg Lakos hat hónapot - két évre felfüggesztve -, valamint 3 millió forint pénzbüntetést kapott. Ráadásul Molnár esetében a mellékbüntetés - két évre szóló közügyektől eltiltás - akár főbüntetésként is értelmezhető: ez azt jelenti, hogy - ha az ítélet jogerőssé válik - nem vehet részt az őszi önkormányzati választáson, holott éppen a nem jogerős felmentő ítélet után jelentette be, hogy újraindul a XI. kerület polgármesteri posztjáért, és azóta pártja hivatalosan is bejelentette jelölését. Érdekesség, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség Molnárékat 2010 őszén, az önkormányzati választás előtti napokban gyanúsította meg.

Az elmarasztaló ítélet azért is volt váratlan, mert az elsőfokú eljárásban az ügyészség tanúja sem támasztotta alá a vádiratot, sőt a vádhatóság is elismerte, hogy az ingatlanértékesítéssel nem történt károkozás. Emlékezetes: egy helyi fideszes képviselő feljelentésére az ügyészség azzal vádolta a kerületi vezetőket, hogy 2006-ban pályáztatás nélkül próbáltak egy magáncégnek átjátszani egy telket, de kiderült: az ingatlan értékesítése a képviselő-testület által jóváhagyott, törvényes folyamat volt. Azóta semmi nem változott, csak egyetlen új, ám az ügyre rálátással nem bíró tanút hallgatott meg a bíróság, majd tavaly október végén 180 fokos fordulattal már a vádlottak bűnösségét állapította meg a Nehrer Péter vezette táblabírósági tanács.
A lapunk birtokába jutott írásba foglalt ítélet nem csak az elsőfokú eljárás szabályosságát vizsgálta, hanem az abban megsimert, változatlan tényeket kiegészített az új tanú vallomásának tényként kezelt elemeivel, majd mindebből új következtetést vont le, ráadásul az ítélet szövege hemzseg a szubjektív feltételezésektől és tárgyi tévedésektől. Ezt az ítéletet mindössze két tárgyalási nap, és egy olyan tanú meghallgatása után hozták, akit Molnár még 2003-ban elbocsátott - tehát nem ismerhette a 2006-os értékesítés körülményeit.

Az ítélőtábla indoklása gyakran emlegeti "Leisztinger Tamást, a milliárdos vállalkozót", holott vele csak az említett tanú hozakodott elő. Az ő konkrét bizonyítékkal alá nem támasztott vélekedését - miszerint a telekügylettel a Leisztingerrel jó kapcsolatot ápoló Molnár neki akart kedvezni - az ítélőtáblai tanács tényként kezelte, mondván: Molnár és Lakos "nem tudtak felhozni olyan okot, mely miatt a tanúvallomásban elmondottakat valótlanságnak kellene tekinteni." E szokatlan logika alapján úgy tűnik, a tanú bármit állíthat, azt a bíróság kétkedés és a körülmények vizsgálata nélkül tényként veszi, illetve a vádlottra hagyja, hogy bizonyítsa saját ártatlanságát.

Jogilag különlegesnek mondható az ítélet azon része is, amely azt latolgatja: ha a vádlottak elkövették volna, amit a vádirat felvetett, de végül nem nyert bizonyítást, akkor még a hivatali visszaélésnél súlyosabban minősülő hűtlen kezelést sem lehetett volna kizárni. Ezen kívül az ítélet a tényleges jogszabályi környezetet is több ponton figyelmen kívül hagyja: nem érzékeli a jelek szerint a különbséget aközött, hogy a képviselő-testületet a polgármester képviseli, vagy hogy helyette jár el. Furcsa az ítélet azon állítása is, hogy az ingatlanügyletben érintett terület nem szerepelt a rendezési tervekben, továbbá az ítélet alapvetően abból indult ki, hogy egy önkormányzati cégvezető feltétlen engedelmességgel tartozik a polgármesternek, akinek érdekében még utasítás hiányában is eljár, még akkor is, ha felette a polgármester nem is rendelkezik munkáltatói jogokkal.

Kövér és a CÖF elégedetlen

Némi önkritikával - a politikai elit és a törvényhozás mellett - azokat az alkotmánybírákat, brüsszeli eurokratákat és az igazságszolgáltatás azon szereplőit is felelőssé tette egy minapi nyilatkozatában Kövér László fideszes házelnök az elszámoltatás "közös kudarcáért", akik "nem csak politikától, hanem még a jogtól és az igazságtól is függetlenek érzik magukat". Néhány héttel korábban pedig az Orbán-kormány elszámoltatási tempójával elégedetlen Civil Összefogás Fórum és a mögötte álló szerveződés, a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány kért "több és gyorsabb" elszámoltatást "a civil társadalom nevében". Az Orbán Viktort és politikáját EU-ellenes felhangú békemeneteken dicsőítő "civil-", de a Fidesz pártalapítványától több tízmilliós támogatáshoz jutott alapítvány "a nemzeti vagyon esetleges korábbi elherdálása kapcsán az elkövetők és cinkosaik lehető leghamarabbi felelősségre vonását" követelte.

Megsértődött az ítélőtábla

Kihúzta a gyufát tavaly a sajtó a Fővárosi Ítélőtáblánál, amely sértődött közleményben adott hangot nemtetszésének, amiért a Molnár-Lakos perről olyan, "a másodfokú döntést elhamarkodottan minősítő" véleményeket közöltek, melyek "rontják a bíróságok működésébe vetett közbizalmat". Az ítélőtábla figyelmezettet: a nem jogerős ítélet írásba foglalt indokolása még nem ismert, holott "az értékítélet megalkotásakor nem hátrány ennek alapos ismerete". Vagyis elvárták volna, hogy a sajtó addig ne kommentáljon, értékeljen egy ítéletet, amíg az nincs leírva. Mivel ez jelen esetben csaknem két hónapot vett igénybe, nyilvánvaló képtelenség, amit a bíróság elvár. Ráadásul logikátlan is, hiszen ez alapján a tábla nem támadhatta volna a sajtót "elhamarkodott minősítéssel", hiszen ez az állítás az ítélet írásba foglalásáig a részükről szintén elhamarkodott minősítés lenne.

Szerző

Telitalálat az ötös lottón: valaki csaknem 4,2 milliárddal lett gazdagabb

Publikálás dátuma
2019.04.20 19:49
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A mostani összeg a játék történetének harmadik legnagyobb főnyereménye. Mutatjuk a nyerőszámokat.
Telitalálatos szelvényre bukkantak az ötös lottó 16. heti számsorsolásán, a nyertes 4 milliárd 194 millió 319 ezer 530 forinttal gazdagodott – közölte a Szerencsejáték Zrt. szombaton. A nyerőszámok: 14 (tizennégy), 21 (huszonegy), 53 (ötvenhárom), 60 (hatvan), 90 (kilencven). Nyeremények: 5 találatos szelvény 1 darab volt; nyereménye 4.194.319.530 forint; 4 találatos szelvény 50 darab, nyereményük egyenként 1.732.680 forint; 3 találatos szelvény 4097 darab, nyereményük egyenként 22.555 forint; 2 találatos szelvény 123.044 darab, nyereményük egyenként 1645 forint. A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a mostani összeg a játék történetének harmadik legnagyobb főnyereménye: 2003-ban egy ötös lottózó 5,092 milliárd forintot vihetett haza, majd 2015-ben egy másik szerencsés 5,049 milliárdot. A 2003-as győztes szelvényt az eddigi leghosszabb halmozódás előzte meg: 38 héten keresztül nem volt telitalálat. A Szerencsejáték Zrt. közleményében emlékeztetett arra, hogy korábban az ötös lottó heti számhúzásait havi rendszerességgel tárgynyeremény-sorsolás kísérte. Az 1957-től a hatvanas évek végéig tartó időszakban a legnagyobb értékű nyereménynek az öröklakás számított. Akkor összesen 505 lakást és 224 családi házat, üdülőt sorsoltak ki. Magyarország „legszerencsésebb nyaralótelepe” 1963-ban Balatonalmádiban volt, ahol minden tulajdonos a lottón nyerte az ingatlanát. A győztesek nem egyszer azt pingálták az üdülő táblájára: „nyer-telek”.
Szerző
Frissítve: 2019.04.20 20:37

Agymosó reklámokkal népszerűsítik az Origót a TV2-n

Publikálás dátuma
2019.04.20 16:03
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Más hirdetésekben bukkan fel a kormánypárti portált népszerűsítő képsor, a szintén a kabinethez közel álló hírcsatorna reklámjaiban.
Kevesebb mint egy másodpercig látható az Origo hirdetése az TV2 reklámblokkjaiban, ráadásul az is más hirdetésekbe ágyazva – szúrta ki a 444.hu egyik olvasója. Az ügy miatt a Momentum a Nemzetközi Média és Hírközlési Hatósághoz (NMHH) fordult, mivel úgy gondolják, hogy a tizedmásodpercekben mérhető reklám manipulatívan hathat a nézőkre.
A reklámtörvény valóban tiltja a tudatosan nem észlelhető reklámokat, a 2008. évi XLVIII. törvényben így definiálják: „olyan reklám, amelynek közzétételekor – az időtartam rövidsége vagy más ok következtében – a reklám címzettjére lélektani értelemben a tudatos észleléshez szükséges ingerküszöbnél kisebb erősségű látvány, hang- vagy egyéb hatás keltette inger hat”. 
Kérdés, hogy az NMHH, ami egyszer már jóváhagyta a TV2 hasonló – az MVM paksi atomerőművet propagáló - villantós reklámját, mit tesz ebben az esetben. A médiahatóság korábbi érvelése az volt, hogy a nézők tudatosan észlelték az MVM reklámszpotját, és jelentették be, tehát nem lehet szó tudat alatti észlelésről. Csakhogy a reklámtörvény a lélektani értelemben vett észlelést említi, ami nem csupán a villanás felismerését jelenti, de az is, ahogyan reagálunk a reklámra, ahogyan viszonyulunk hozzá. Egy 15-30 perces reklámról el tudjuk dönteni, hogy tetszik vagy sem, érdekes vagy érdektelen számunkra, de egy mosóporhirdetés közben felvillantott logóhoz, szlogenhez nem lehet ugyanígy viszonyulni.
A sors fintora, hogy 2014-ben az akkor még nem kormányhoz közeli Origo Tech rovata fejtette ki részletesen, mit lehet és érdemes elrejteni egy videó 25. képkockájában
Frissítve: 2019.04.20 16:12