IMF-kritika hazánknak

A kiemelten sérülékeny országok közé sorolta hazánkat az IMF európai részlegének vezetője: ennek oka elsősorban a magas finanszírozási igény. A közép-kelet-európai régióra lassú növekedés elébe néz, a bővülés mindössze fele a válság előtti szintnek.

A piaci reakciók alapján a legsérülékenyebb országok Törökország, Ukrajna és Szerbia, de magas finanszírozási igénye miatt Magyarország is ide tartozik - mondta a Reutersnek nyilatkozva Aasim Husain, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) európai igazgatóhelyettese.

Az IMF arra számít, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed likviditásbővítő programjának szűkítése, a tapering (melyet a szaksajtó csak tapírként emleget) hozamemelkedést, illetve -ingadozást okoz majd a feltörekvő országok kötvénypiacain. Idén 3,5 milliárd euró lejáró adósságot kell megújítania Magyarországnak, szemben a tavalyi 4 milliárddal - közölte tegnap egy konferencián Töröcskei István, az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója. Töröcskei szerint a válság utáni időszakban a nemzetközi befektetők fő szempontként elsősorban az adott ország gazdasági fundamentumait nézik, ha ezek jók, befektetnek, ha nem, akkor nem. Töröcskei István szerint ezért Magyarországot nem érinti negatívan az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed likviditásnövelő lépéseinek visszafogása.

Elsősorban a fejlett piacokra lesz nagyobb hatással a tapír, de ez átgyűrűzik a magyar piacra is, ezért a hosszú futamidejű kötvények hozamainak emelkedésére számítunk - mondta el lapunknak Gabler Gergely. Az Erste Bank elemzője azonban rámutatott: amíg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) csökkenti a jegybanki alapkamatot, addig a rövid hozamok is csökkennek. Ez azonban azt eredményezi, hogy annyira meredekké válik a hozamgörbe, hogy év végén már várhatóan emelnie kell a kamatot a jegybanknak - véli az elemző. Gabler Gergely ugyanakkor nem tartja kizártnak, hogy az Európai Központi Bank (EKB) valamilyen formában - kötvény- vagy eszközvásárlási programmal - belép a Fed helyére, ha úgy látja, hogy az olasz és a spanyol kötvényhozamok fenntarthatatlan szintre emelkednek.

Jelenleg az államadósság a bruttó hazai össztermék (GDP) 79 százalékán áll, ezt tovább kell csökkenteni, ebben segít a gazdasági növekedés beindulása - közölte Töröcskei István. A kormány az idei évben két százalékos GDP bővüléssel számol, ez az idei egy százalék körüli növekedésnél és a 2012-es 1,7 százalékos recessziónál valóban nagyobb. A kelet-európai térségben azonban hazánkban a legnagyobb a negatív kibocsátási rés: eszerint a növekedés 3,5 százalékkal marad el a hosszú távon lehetségestől - mutatnak rá tegnapi elemzésükban a Capital Economics közgazdászai. Az IMF a feltörekvő régióban 2,5 százalékos átlagos növekedéssel számol idén, ez gyorsulás a tavalyi 1,75 százalékos bővüléshez képest. Ugyanakkor ez még jócskán elmarad a válság előtti 5 százalékos növekedéstől, és a volt szocialista országok vélt felzárkózási ütemétől.

A hosszú távú hozamok emelkedését hozhatja a "tapír"

Hazánk GDP növekedése 3,5 százalékkal marad el a hosszú távon lehetségestől

Továbbra is nagy teher a feltörekvő országok számára a hitelleépítés, és a bedőlt hitelek magas aránya - állapította meg az IMF európai igazgatóhelyettese. A nemzetközi szervezet szerint azonban idén tetőzhet a behajthatatlan hitelek aránya, feltéve, hogy folytatódik a GDP növekedése. Az UniCredit tegnap ismertetett adatai szerint a 90 napnál régebb óta nem teljesítő hitelek aránya Magyarországon 20,5 százalékról várhatóan 19,5 százalékra csökkenhet idén. A bankcsoport előrejelzése szerint 2014-ben Kelet-Közép-Európában 2,0 százalékra gyorsul az átlagos gazdasági növekedés, és folytatódik a vállalati hitelek 2013 közepén megindult lassú növekedése. Ahogy fokozatosan helyreáll a nyugat-európai gazdasági növekedés, úgy növekszik az ipari termelés Kelet-Közép-Európában, bár vannak eltérések a régió egyes országai között - mondta Gianni Franco Papa, a római székhelyű bankcsoport Kelet-Közép-Európáért felelős vezetője.

Van más kiút a Raiffeisen számára?

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) felkészült arra, hogy nagyobb részesedést vásárol a Kelet-Európából kivonuló bankokban - mondta a Reutersnek adott interjúban Erik Berglöf. Az EBRD főközgazdásza szerint ez a veszély elsősorban Magyarország és Szlovénia esetében áll fenn, nálunk a finanszírozás mértéke a GDP 7 százalékával esett vissza. A visszavonulás egyik oka, hogy a bankok igyekeznek megszépíteni a mérlegüket az Európai Központi Bank (EKB) eszközminőségi ellenőrzése előtt.

A válság előtti években a hitelezés felfutásával a kelet-európai leánybankok erős függésbe kerültek nyugat-európai anyabankjuktól, ezt a függést kezdték el az utóbbi két évben lazítani. Az átlagos hitel-betét arány 135 százalékról 115 százalékra csökkent Kelet-Európában. Aggodalomra ad okot, hogy a hitelállomány nem növekszik a térségben, a magánszektorba történő hitelkihelyezések továbbra is lényegében stagnálnak, sőt Magyarországon csökkentek is - derül ki az IMF, a Világbank, az EBRD közös jelentéséből. A dokumentum megállapította, hogy hazánkban a hitelkereslet 2012 második felében más elérte a válság előtti szintet, a hitelkínálat folyamatosan romlott, és 2013 első negyedévében 300 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2008 őszén.

Ismeretes: a múlt héten az állam a Széchenyi Bankon keresztül felajánlotta a Raiffeisennek, hogy egy euróért megvásárolja. A Raiffeisen Bank International azonban közölte, ilyen feltételekkel nem válik meg magyar leányától. A részben állami tulajdonban lévő pénzintézet ezzel átvett volna minden kintlévőséget, tartozást, bedőlt hitelt, vagyis az osztrák anyavállalat fájdalommentesen vonulhatott ki a magyar piacról. Úgy tűnik azonban, hogy az EBRD más lehetőséget is kínál a régióból kivonuló pénzintézeteknek.