Elszabadult a pokol a Majdanon

Az erőszak lett a kijevi demonstráció elsődleges meghatározója, a békés tüntetők helyét szombat óta mindinkább a kemény mag veszi át. Az ellenzék fizetett provokátorokról beszél, a másik oldal viszont a szélsőséges ellenzéki párt, a Svoboda támogatóinak felülkerekedését emlegetik. 

A szembenállás azóta durvult el, hogy a múlt héten a parlament olyan jogszabályokat fogadott el, amelyek sértik a gyülekezési jogot. Többek között megtiltották a kormányépületek blokádját, valamint azt, hogy a demonstrációkon maszkot és sisakot lehessen hordani (ezt különben eddig is csak a Svoboda keménymagja tette), engedélyhez kötötték a konvojokban való autós közlekedést, amelyekkel a kormányzati szereplők mozgását akadályozták a tüntetők és a vezetők otthonaihoz szálltak ki.

Hétfőn Viktor Janukovics elnök bejelentette, kész tárgyalni az ellenzék vezetőivel. Az összecsapásokba torkolló tüntetések azonban tegnap is folytatódtak, miközben Vitalij Klicsko UDAR elnök az államfői hivatalban tárgyalt. Az ellenzék gyakorlatilag elveszítette az utca fölötti uralmat, sem Klicsko, sem a Batykivscsina (Timosenko pártja) vezetői nem tudják már kontrollálni az eseményeket.

A helyzet súlyosságát mutatja, hogy a Majdan orvosi szolgálata szerint az utóbbi 24 órában másfélezren fordultak orvosi segítségért a helyszínen illetve a mentőkhöz, zömében kisebb sérülésekkel. A tüntetők félnek állami kórházakba menni, mert attól tartanak, hogy ott a titkosszolgálatok ügynökei kiszűrik őket.

Hivatalos szervek pedig arról számoltak be, hogy több mint száz rendőr súlyos sérülést, sokan fejsérülést szenvedtek. A rendőrség ötven tüntetőt vett őrizetbe, legtöbbjük a Jobb szektor nevű radikális mozgalom képviselője.

Az ukrajnai helyzet már az ENSZ-ben is aggodalmakat kelt. Ban Ki Mun, a világszervezet főtitkára konstruktív párbeszédre szólította fel a feleket. Felhívásában kiemelte, hogy mindenkinek higgadtságot kell tanúsítania, kerülni az erőszakot és védelmezni békés úton a demokratikus elveket. Ukrajna lakóinak egyetértésre kell jutniuk az ország további fejlődése útját tekintve - jelentette ki Ban Ki Mun.

Szerző

Videóüzenetekkel tiltakoznak a szülők az állami tankönyvek ellen

Publikálás dátuma
2019.02.22 08:31
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az Emmi szerint azonban „1,5 millió tanuló érdekeit nem képviselheti 3900 e-mail cím”.
Elégedetlen az állami tankönyvek minőségével, ezért videóban tiltakozik a Szülői Hang. A szülőkből álló szervezet január óta akciózik, és arra próbálják felhívni a többi szülő figyelmét, hogy a következő tanévtől a magánkiadók könyveinek jelentős része lekerül a választható tankönyvek listájáról. Az RTL Klub híradójában elhangzott, hogy eddig majdnem 3900-an csatlakoztak a kezdeményezéshez. A céljuk az, hogy rávegyék a szülőket arra: akár saját pénzből, de a jobb tankönyveket vegyék meg.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a csatorna megkeresésére közölte, hogy szerintük a Szülői Hang véleményét nem lehet reprezentatívnak tekinteni.
„1,5 millió tanuló érdekeit nem képviselheti 3900 e-mail cím”
– fogalmaztak.
Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke azt mondta: tudomása szerint a PDSZ-szel nem folytak tárgyalások, „érdemi tárgyalások egyébként általában nem folynak érdemi kérdésekben”.

Szkopje a Gruevszki-ügyet emberi jogi kérdésnek tartja

Publikálás dátuma
2019.02.22 08:30
Szkopje számára most a legfontosabb a NATO-tagság és az uniós csatlakozás
Fotó: Anadolu Agency/ Vedat Abdul
Feltűnően barátságosan és elismerően beszélt a magyar kormányról és a kétoldalú kapcsolatokról az európai ügyekért felelős észak-macedón miniszterelnökhelyettes a brüsszeli Európai Politikai Központ nevű kutatóintézetben tartott előadásában, majd a Népszavának adott interjújában. Bujar Osmanit többek között arról kérdeztük, mennyire terhelte meg a két ország közötti kapcsolatokat a Gruevszki-ügy. Emlékezetes, hogy a korrupciós ügyek miatt börtönbüntetésre ítélt Nikola Gruevszki volt kormányfő magyar diplomáciai segítséggel szökött meg a felelősségre vonás elől, majd Magyarországon kapott menedékjogot. Észak-Macedónia kezdeményezte a kiadását, az eljárásnak azonban még nincs vége, és annak várható eredményéről Bujar Osmani nem kívánt találgatni: “A döntés az igazságszolgáltatás, és nem a politikusok dolga” — jegyezte meg. A NATO-hoz frissen csatlakozott és az európai uniós felvételi tárgyalások előtt álló álló nyugat-balkáni ország vezetése igyekszik jó viszonyt ápolni euroatlanti partnereivel. Osmani szerint 2019 “az aratás éve” lesz Észak-Macedónia számára. A tagállamoknak az idén kell ratifikálniuk az észak-atlanti szövetséghez tartozást szentesítő jegyzőkönyvet. Az EU kormányai pedig várhatóan júniusban eldöntik, mikor kezdődhetnek meg a csatlakozási tárgyalások a 2005 óta tagjelölt országgal. “Magyarország akárcsak a múltban, a jelenben is euroatlanti csatlakozásunk egyik fő támogatója. Úgy tudom, hogy a magyar parlament az elsők között szeretné jóváhagyni NATO-tagságunkat. Emellett a magyarok sürgetik, hogy minél előbb megkezdhessük a tárgyalásokat az EU-val. Nemrég állt munkába nálunk egy magyar szakértő, hogy segítse uniós felkészülésünket. Nagyon számítunk a magyarok támogatására júniusban, amikor az EU Tanácsa dönt a tárgyalások megkezdéséről. A magyar-észak-macedón viszony jóval szélesebb és mélyebb, mint egy magánszemély menedékkérelme, amit mi emberi jogi, és nem politikai kérdésnek tekintünk” — mondta lapunknak a kormányfő-helyettes. Bujar Osmani nem kívánta kommentálni sem a Gruevszki ellen folyó vizsgálatok, sem a menekülés részleteiről folyó nyomozás állását. Kérdésünkre, hogy a volt kormányfő sikeres elmenekülése mit üzen a korrupció elleni küzdő erőknek, a politikus annyit mondott: egyedi esetekből nem lehet általános következtetéseket levonni. “Meg kell vizsgálni, hogy mi történt, az érintett személy élete valóban veszélyben forgott-e (Nikola Gruevszki ezt nevezte menekülése okának — a szerk.), majd meghozni a szükséges döntéseket”. 
Frissítve: 2019.02.22 08:30