Elszabadult a pokol a Majdanon

Az erőszak lett a kijevi demonstráció elsődleges meghatározója, a békés tüntetők helyét szombat óta mindinkább a kemény mag veszi át. Az ellenzék fizetett provokátorokról beszél, a másik oldal viszont a szélsőséges ellenzéki párt, a Svoboda támogatóinak felülkerekedését emlegetik. 

A szembenállás azóta durvult el, hogy a múlt héten a parlament olyan jogszabályokat fogadott el, amelyek sértik a gyülekezési jogot. Többek között megtiltották a kormányépületek blokádját, valamint azt, hogy a demonstrációkon maszkot és sisakot lehessen hordani (ezt különben eddig is csak a Svoboda keménymagja tette), engedélyhez kötötték a konvojokban való autós közlekedést, amelyekkel a kormányzati szereplők mozgását akadályozták a tüntetők és a vezetők otthonaihoz szálltak ki.

Hétfőn Viktor Janukovics elnök bejelentette, kész tárgyalni az ellenzék vezetőivel. Az összecsapásokba torkolló tüntetések azonban tegnap is folytatódtak, miközben Vitalij Klicsko UDAR elnök az államfői hivatalban tárgyalt. Az ellenzék gyakorlatilag elveszítette az utca fölötti uralmat, sem Klicsko, sem a Batykivscsina (Timosenko pártja) vezetői nem tudják már kontrollálni az eseményeket.

A helyzet súlyosságát mutatja, hogy a Majdan orvosi szolgálata szerint az utóbbi 24 órában másfélezren fordultak orvosi segítségért a helyszínen illetve a mentőkhöz, zömében kisebb sérülésekkel. A tüntetők félnek állami kórházakba menni, mert attól tartanak, hogy ott a titkosszolgálatok ügynökei kiszűrik őket.

Hivatalos szervek pedig arról számoltak be, hogy több mint száz rendőr súlyos sérülést, sokan fejsérülést szenvedtek. A rendőrség ötven tüntetőt vett őrizetbe, legtöbbjük a Jobb szektor nevű radikális mozgalom képviselője.

Az ukrajnai helyzet már az ENSZ-ben is aggodalmakat kelt. Ban Ki Mun, a világszervezet főtitkára konstruktív párbeszédre szólította fel a feleket. Felhívásában kiemelte, hogy mindenkinek higgadtságot kell tanúsítania, kerülni az erőszakot és védelmezni békés úton a demokratikus elveket. Ukrajna lakóinak egyetértésre kell jutniuk az ország további fejlődése útját tekintve - jelentette ki Ban Ki Mun.

Szerző

Emberi jogok: kevés az orbáni "kozmetikázás"

Publikálás dátuma
2014.01.22. 06:12
A HRW jelentése szerint a romák továbbra is megkülönböztetésnek és zaklatásnak vannak kitéve Magyarországon. Fotó: Bielik István
Folytatódott a jogállamiság fenyegetése és az emberi jogok védelmének gyengülése 2013-ban Magyarországon - állapítja meg idei világjelentésében a Human Rights Watch (HRW). A nemzetközi emberi jogi szervezet úgy látja, az Orbán-kormány csak "kozmetikai" változtatásokat hajtott végre a nemzetközi szervezetek nyomására, valójában pedig sem az ENSZ, sem az EU követelményeinek nem tesz eleget.

Megismételte a korábbi, lesújtó kritikákat a HRW 2014-es világjelentésének Magyarországról szóló fejezete. A legelismertebb nemzetközi jogvédő szervezet úgy látja, hogy az Orbán-kormány által újabb bevezetett törvényi változások továbbra is fenyegetik a jogállamiságot és gyengítik az emberi jogok védelmét. Az alaptörvény 2013 márciusában végrehajtott módosítása ugyanis még inkább aláásta az igazságszolgáltatás függetlenségét, és ismét jelentős jogköröktől fosztotta meg az Alkotmánybíróságot, miközben számos, korábban alkotmányellenesnek bizonyult rendelkezést az alaptörvény szintjére emelt - emlékeztettek.

Annak ellenére, hogy apróbb módosításokat hajtott végre a kormányoldal a médiatörvényen, a médiatanács továbbra sem független. A HRW szakértői úgy vélik, változatlanul túlzott mértékűek az újságírókat fenyegető büntetések, ráadásul homályos a tartalomszolgáltatási szabályozás is. Felidézték, a Klubrádió csak négy bírósági döntéssel tudta megújítani sugárzási engedélyét. A jelentés szerint a kormány a nemzetközi bírálatok hatására múlt szeptemberben csak "kozmetikai változtatásokat" hajtott végre az alaptörvényen, ezek pedig nem vetettek véget egyes vallási csoportok diszkriminációjának, és csak részben kezelték a politikai hirdetések korlátozásának problémáját, miközben a nemzetközi szervezetek további, lényeges kritikáit teljesen figyelmen kívül hagyták.

90 országot figyelnek
A HRW egy nonprofit, nem kormányzati emberi jogi szervezet, amely több mint 280 munkatársat foglalkoztat szerte a világon. A csapat emberi jogi szakemberekből áll, beleértve a különböző hátterű és nemzetiségű ország-szakértőket, ügyvédeket, újságírókat és tudósokat. A jogvédő szervezetet 1978-ban alapították, azóta pedig pontos, tényfeltáró, pártatlan jelentéseiről lett ismert. Évente a HRW több mint 100 jelentést és tájékoztatót tesz közzé az emberi jogi helyzet alakulásáról, melyet 90 országban figyel.

A HRW jelentése szerint a romák továbbra is megkülönböztetésnek és zaklatásnak vannak kitéve Magyarországon, amire - bár az MTI ezt elfelejtette megemlíteni tudósításában - példákat is hoztak. Így beszámoltak arról, hogy Ózd polgármestere leállíttatta az állami vízellátást a város északi részén, így a helyi romatelepen élő mintegy ötszáz család víz nélkül maradt a legnagyobb nyári hőségben.

A HRW szerint hazánkban változatlanul gond az antiszemitizmus, sőt, más gyűlöleti formák is erősödnek, amire példa lehet, hogy a törvényhozó szeptemberben a hajléktalanságot kriminalizáló jogszabályt fogadott el. A családon belüli erőszak büntetésének júliusi változtatásával kapcsolatban pedig megjegyezték, hogy az csak az erőszak megismétlődése esetén nyújt védelmet, és kizárja a védelmi körből azokat a nőket, akik nem élnek együtt bántalmazó társukkal, és nincs vele közös gyermekük.

Felidézték azt is, az ENSZ fogyatékkal élők jogaival foglalkozó testülete szeptemberben felszólította Magyarországot a gondnokság alá helyezett állampolgárok választójogát korlátozó rendelkezések visszavonására, ám erre a kabinet nem reagált. Arra is emlékeztettek: a kormány július 1-jétől újra bevezette a menedékjogot kérelmezők őrizetbe vételét, mely szintén aggályokat váltott ki.

Nem először szólnak

A 2010-et követő magyarországi események már nem először váltották ki a HRW nemtetszését, amit a kormányoldal eleinte félreértésként kívánt beállítani, majd heves sértődöttséggel reagált a kritikákra.

2011 nyarán az alaptörvénnyel kapcsolatos tanulmányában a HRW már közölte: Magyarországnak még a hatályba lépés előtt összhangba kellene hozni új alkotmányát a nemzetközi szervezetek ajánlásaival.

Ezt követően a jogvédők többször aggodalmukat fejezték ki a magyarországi eseményekkel kapcsolatban. Tavaly januárban például egy blogbejegyzésében Lydia Gall, a HRW Kelet-Európa- és Balkán-szakértője úgy fogalmazott: "a Magyarországot szorongató gyűlölet elmélyült, amióta a jelenlegi kormány 2010-ben hivatalba lépett és fokozatosan jobbra tolódott".

Múlt májusban pedig megjelent a HRW "Téves úton az emberi jogok terén: Az új alaptörvény és egyéb jogszabály-módosítások hatásának elemzése Magyarországon" című jelentés is, amely Európára fenyegető példaként írt az orbáni Magyarországról.

Szerző

Küszöbön a járvány

Publikálás dátuma
2014.01.22. 06:11
A jogosultak számára korlátozott számban még van az ingyenes oltóanyagból FOTÓ: EUROPRESS/THINKSTOCK
Három hét múlva érheti el Magyarországot az Európa számos országában már megjelent influenzajárvány, így éppenmost esedékes beadatni a védőoltást, hiszen a védettség 10-14 nap alatt alakul ki. A háziorvosoknál még korlátozott számban rendelkezésre áll az ingyenes oltóanyag az arra jogosultak számára, az oltópontokon és a patikákban pedig megvásárolható többféle szezonális influenza elleni vakcina.

Magyarországon az elmúlt héten 77 százalékkal emelkedett az influenzaszerű megbetegedések száma, de az Országos Epidemiológiai Központhoz közösségi vagy helyi járványról még nem érkezett jelentés. Járványról akkor beszélünk, ha a hetente orvoshoz forduló betegek száma eléri a 15 ezret. A legfrissebb (2014. 2. heti) jelentés szerint január 6. és 12. között mintegy tízezren fordultak orvoshoz influenzaszerű tünetekkel.

Ha a panaszosok száma a következő hetekben emelkedik, február közepére kitörhet az országos járvány. Ócsai Lajos, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal járványügyi főosztályának vezető főorvosa néhány napja a köztévében arról beszélt, hogy az Európa szélén megjelenő járványok általában három hét alatt érnek Magyarországra, ez azonban az időjárás hatására felgyorsulhat, hiszen a vírus a nedves időben lassabban pusztul, terjedésének pedig az enyhe hőmérséklet nagymértékben kedvez.

Mindezek figyelembevételével, valamint azzal a ténnyel számolva, hogy az immunitás 10-14 nap alatt alakul ki, a védőoltás beadása most kifejezetten ajánlott. Egyes szakértők szerint már egy héttel az oltás után is érezhető a védelem: ha ekkor kapjuk el a betegséget, enyhébb tünetekre számíthatunk.

Az influenza vírusa egyébként rendkívül változékony, időről időre módosul. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a hozzá beérkező jelentések alapján minden évben ajánlást dolgoz ki az influenza elleni vakcina összetételére. Fontos kiemelni, hogy a változékonyság miatt az oltást évről-évre meg kell ismételni: az előző évi védőoltás nem ad védelmet a következő szezonra.

Az oltóanyag azon influenzatörzsek okozta megbetegedésektől véd, amelyek antigénszerkezete ugyanolyan vagy hasonló, mint a vakcinába beépített prototípus törzseké. Egyéb kórokozók által kiváltott influenzaszerű megbetegedések ellen azonban nem nyújt védelmet. Fontos tudni, hogy egyetlen védőoltás – így a szezonális influenza elleni vakcina – sem garantál 100 százalékos védettséget. A három komponensből álló oltóanyaggal végzett oltás - mint az idei is - több influenzavírus ellen nyújt védelmet.

A 2013-14-es szezonra 1,3 millió térítésmentes oltóanyag állt rendelkezésre. A november óta tartó oltási szezonban eddig ennek már több mint a felét felhasználták a háziorvosok az úgynevezett rizikó csoportba tartozók védelme érdekében. Így az ingyenes oltóanyag még korlátozott számban rendelkezésre áll:
- az öt éven aluli kisgyerekek
- a hat hónaposnál idősebb krónikus betegségben szenvedők
- a krónikus légzőszervi betegséggel küszködők
- a szív- és érrendszeri betegek
- a krónikus máj- és vesebetegek
- az anyagcsere- vagy immunhiányos betegségben szenvedők
- a várandós, vagy gyermekvállalást tervező nők
- az egészségügyi dolgozók
- az ápolást, gondozást nyújtó intézmények dolgozói és ápoltjai
- a 65 éven felüliek
számára.

Ebben a szezonban is többféle szezonális influenza elleni vakcina kapható gyógyszertári forgalomban, így az oltóanyag azok számára is elérhető, akik nem jogosultak térítésmentes oltásra. A szert a háziorvos írhatja és adhatja be a pácienseknek. Az oltóanyag 1500-3400 forintos áron szerezhető be.

A 2011-ben indított influenza oltópont-hálózatnál azonban azonnal, utánjárás nélkül megszerezhető a védőoltás. Az ÁNTSZ által jóváhagyott működési engedéllyel rendelkező oltópontok jelenleg országszerte több orvosi rendelőben működnek, ezek többségében időpont-egyeztetés nélkül, helyi készletből történik a vakcina beadása. Ez azoknak nyújthat megoldást, akik nem jogosultak az állami térítésmentes oltásra és csak akkor keresik fel a háziorvosukat, amikor már megbetegedtek.

Az oltópontokon így kikerülhető az időigényes procedúra, amelynek során a páciensnek előbb az előzetesen felírt recept alapján a patikában kell az oltóanyagot beszereznie, majd az újabb sorban állás után beadatnia a körzeti orvossal. Fontos tudni, hogy az oltóanyagon kívül fizetni kell magáért a beadásért is. A higanymentes, mikrotűs oltásnak köszönhetően a hagyományos tű okozta fájdalommal sem kell törődnie. A vakcina és a beavatkozás ára sima tűvel 3000 Ft, mikrotűvel 4000 Ft. Az oltópont keresőn (http://oltopont.hu/oltopontok) mindenki megtalálhatja a lakóhelyéhez legközelebbi oltópontot.

Felmerülhet a kérdés, hogy a patikákban miért nem lehet oltópontokat kialakítani. A szakkamara múlt évben már tett erre javaslatot. Mivel a patikák többségében a technikai feltételek adottak, csupán egy jogszabálymódosításra várnak, s ha ez megtörténik lehetőség nyílik a gyógyszertárakban is a vakcina beadására. Ehhez a gyógyszerészeknek egy rövid tanfolyamon kell majd részt venniük.

Szerző