Köztér - Jogerő

Publikálás dátuma
2014.01.23. 06:11
Fotó: Népszava

Hangosan koppanhatnak most a homlokok ott az MTVA irányítóközpontjában a mahagóni asztalokon. Nem kaptak jó híreket.

A Budai Központi Kerületi Bíróság tegnap ugyanis jogerős döntéssel a Tiszta Kezek Mozgalomnak adott igazat, amelynek tagjai immár több mint két éve folyamatosan tiltakoznak a cenzúrázó közmédia ellen.

A bíróság most hatályon kívül helyezett egy rendőrségi határozatot, amelyben fejenként 50 ezer forintos bírsággal büntették Gilicze Máriát és Nagy Navarro Balázst, amiért tavaly márciusban a Sándor-palota előtt tiltakoztak az alaptörvény negyedik módosítása ellen. Ám ezzel a bíróság szerint nemhogy jogsértést nem követtek el, de épp a rendőrség járt el törvényellenesen, a gyülekezési jogot teljesen félreértelmezve. A tüntetőket a rendőrség akkor azért állította elő, mert nem hagyták el a területet, ami szerintük akkor épp azért nem volt közterület, mert a TEK lefoglalta.

Hát persze, hogy mégis közterület volt. Akkor is, és ma is, bárki is menjen oda, sétáljon át ott akár Putyin egy 3000 milliárdos csekkel. Hadd legyen már joga bárkinek akár ott ácsorogni is. A személyes szabadság korlátozása megvan? Ha akarom, ez a rendőri cinizmus simán beleillik ebbe - miként a közterületek igény szerinti eltüntetése. Pedig az is kiderült, hogy le sem volt zárva a terület, tele volt turistával, sem kordonok, sem figyelmeztető táblák nem voltak.

A rendőrség gálánsan aládolgozott az MTVA-nak akkor is, amikor 2012 decemberében arra hivatkozva nem engedett tüntetőket a Kunigunda utcai székház elé, hogy az KRESZ szerinti közterület. Ilyen esetekben - és ezt tavaly bíróság is kimondta - egy szabálysértési eljárás éppen a gyülekezési jogot lehetetleníti el.

Szóval a magyar bíróság igenis még mindig tud meglepetést okozni. És rámutat: épp az a hatalom él vissza a gyülekezési joggal, amelyik rendre a maga kénye szerint értelmezi azt. És ez már rettenetesen unalmas.

Szerző

Fideszes akció Amerika ellen

Publikálás dátuma
2014.01.23. 06:10
Colleen Bradley Bell. Fotó: Népszava
Gulyás Gergely és a mögötte állók nevetségessé tették magukat azzal a - Magyar Nemzetben közzétett - levéllel, amelyet a kijelölt budapesti amerikai nagykövetnek írt a fideszes politikus - jelentette ki lapunknak Balázs Péter. A volt külügyminiszter, korábbi uniós biztos szerint a magyar közvélemény állítólagos felháborodását közvetítő tiltakozásnak semmi köze a külpolitikához, az szimpla belpolitika.

A fideszes képviselő, az Amerikai-Magyar Parlamenti Baráti Tagozat tagjként üzent Colleen Bradley Bellnek. A terjedelmes nyílt levélben Gulyás azt írta: jogos felháborodást keltett, hogy a nagykövetjelölt washingtoni szenátusi meghallgatásán a magyar belpolitikával kapcsolatban "tudatlanságról tett tanúbizonyságot" és pártpolitikai álláspontot képviselt, "mely a nagyköveti feladatok eredményes ellátását a világon mindenütt megnehezítené, de különösképpen Magyarországon, ahol a jobbközép kormánnyal szemben alkalmazott kettős mérce egyre erősödő ellenérzéseket vált ki".

A levélben Gulyás a Demokratikus Koalíciót "a baloldali Jobbiknak" nevezte és egyebek mellett azt írta, hogy néhány "önjelölt Magyarország-szakértő" a "legképtelenebb hazugságokkal" igyekszik félretájékoztatni az amerikai diplomáciát, illetve a nyilvánosságot.

Balázs Péter volt külügyminiszter viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy Colleen Bradley Bell semmi sértőt nem mondott Magyarországra. A kijelölt nagykövet mindössze aggodalmát fejezte ki a demokratikus fékek és ellensúlyok állapota miatt, illetve több intézmény függetlensége ügyében, ezzel a véleményével pedig nincs egyedül - fogalmazott a volt külügyminiszter, aki szerint Bell vélhetően jól felkészült a meghallgatásra, ezért több jelentést is elolvasott, közöttük a nagy tekintélyű Velencei Bizottságét. Ezekből számára kiderülhetett, hogy a szabad világ aggódik a magyar állapotokért.

Balázs Péter arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok a magyarok legfőbb katonai szövetségese, egyedül a NATO képes az országot megvédeni, ezért felesleges ezt a szövetségest piszkálni. Ráadásul a korábbi uniós biztos szerint a kijelölt nagykövet meghallgatásán elhangzottak miatt nyoma sincs közfelháborodásnak, legfeljebb a "jobbközép lelátón".

Az amerikai diplomáciával régóta hűvös Orbán Viktor és a Fidesz viszonya. Részben azért, mert a miniszterelnök soha nem volt hajlandó egyértelműen elhatárolódni a hazai szélsőjobbtól. 2001-ben is csak nemzetközi nyomásra határolódott el Csurka István MIÉP-elnöktől.

Orbán akkori washingtoni nagykövete, Jeszenszky Géza - utóbb nyilvánosságra hozott távirata - rögzítette: "a szeptember 11-i terrorcselekmények utáni Csurka-nyilatkozatokkal kapcsolatban hiányzott kormányfői megszólalás megerősítette a republikánus vezetésben azt a benyomást, hogy a magyar miniszterelnök számára a belpolitikai megfontolások és konkrétan a jövő évi választások megnyerése bír abszolút prioritással, és ennek minden mást kész alárendelni."

Az első Orbán-kormány idején Kondor Katalin akkori rádióelnök egy MDF gyűlésen sértette meg az antiszemita megnyilvánulások miatt aggódó Nancy Goodman Brinker nagykövetet, a Bush család közeli jó barátját. Kondor azt mondta: "idejön valaki, aki két hónapja sincs itt és ebben a pillanatban antiszemitizmusról brekeg".

Orbán 2011-ben két hónapot várakoztatta Eleni Tsakopoulos Kounalakis nagykövetet. Hillary Clinton korábbi amerikai külügyminiszter annak az évnek a nyarán Budapesten fogalmazta meg a magyar demokráciával kapcsolatos aggodalmait, ezt követően az USA szóbeli tiltakozó jegyzéket, démarche-ot akart küldeni nagykövete útján, ennek átadására kellett két hónapot várni.

Szerző

Fideszes akció Amerika ellen

Publikálás dátuma
2014.01.23. 06:10
Colleen Bradley Bell. Fotó: Népszava
Gulyás Gergely és a mögötte állók nevetségessé tették magukat azzal a - Magyar Nemzetben közzétett - levéllel, amelyet a kijelölt budapesti amerikai nagykövetnek írt a fideszes politikus - jelentette ki lapunknak Balázs Péter. A volt külügyminiszter, korábbi uniós biztos szerint a magyar közvélemény állítólagos felháborodását közvetítő tiltakozásnak semmi köze a külpolitikához, az szimpla belpolitika.

A fideszes képviselő, az Amerikai-Magyar Parlamenti Baráti Tagozat tagjként üzent Colleen Bradley Bellnek. A terjedelmes nyílt levélben Gulyás azt írta: jogos felháborodást keltett, hogy a nagykövetjelölt washingtoni szenátusi meghallgatásán a magyar belpolitikával kapcsolatban "tudatlanságról tett tanúbizonyságot" és pártpolitikai álláspontot képviselt, "mely a nagyköveti feladatok eredményes ellátását a világon mindenütt megnehezítené, de különösképpen Magyarországon, ahol a jobbközép kormánnyal szemben alkalmazott kettős mérce egyre erősödő ellenérzéseket vált ki".

A levélben Gulyás a Demokratikus Koalíciót "a baloldali Jobbiknak" nevezte és egyebek mellett azt írta, hogy néhány "önjelölt Magyarország-szakértő" a "legképtelenebb hazugságokkal" igyekszik félretájékoztatni az amerikai diplomáciát, illetve a nyilvánosságot.

Balázs Péter volt külügyminiszter viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy Colleen Bradley Bell semmi sértőt nem mondott Magyarországra. A kijelölt nagykövet mindössze aggodalmát fejezte ki a demokratikus fékek és ellensúlyok állapota miatt, illetve több intézmény függetlensége ügyében, ezzel a véleményével pedig nincs egyedül - fogalmazott a volt külügyminiszter, aki szerint Bell vélhetően jól felkészült a meghallgatásra, ezért több jelentést is elolvasott, közöttük a nagy tekintélyű Velencei Bizottságét. Ezekből számára kiderülhetett, hogy a szabad világ aggódik a magyar állapotokért.

Balázs Péter arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok a magyarok legfőbb katonai szövetségese, egyedül a NATO képes az országot megvédeni, ezért felesleges ezt a szövetségest piszkálni. Ráadásul a korábbi uniós biztos szerint a kijelölt nagykövet meghallgatásán elhangzottak miatt nyoma sincs közfelháborodásnak, legfeljebb a "jobbközép lelátón".

Az amerikai diplomáciával régóta hűvös Orbán Viktor és a Fidesz viszonya. Részben azért, mert a miniszterelnök soha nem volt hajlandó egyértelműen elhatárolódni a hazai szélsőjobbtól. 2001-ben is csak nemzetközi nyomásra határolódott el Csurka István MIÉP-elnöktől.

Orbán akkori washingtoni nagykövete, Jeszenszky Géza - utóbb nyilvánosságra hozott távirata - rögzítette: "a szeptember 11-i terrorcselekmények utáni Csurka-nyilatkozatokkal kapcsolatban hiányzott kormányfői megszólalás megerősítette a republikánus vezetésben azt a benyomást, hogy a magyar miniszterelnök számára a belpolitikai megfontolások és konkrétan a jövő évi választások megnyerése bír abszolút prioritással, és ennek minden mást kész alárendelni."

Az első Orbán-kormány idején Kondor Katalin akkori rádióelnök egy MDF gyűlésen sértette meg az antiszemita megnyilvánulások miatt aggódó Nancy Goodman Brinker nagykövetet, a Bush család közeli jó barátját. Kondor azt mondta: "idejön valaki, aki két hónapja sincs itt és ebben a pillanatban antiszemitizmusról brekeg".

Orbán 2011-ben két hónapot várakoztatta Eleni Tsakopoulos Kounalakis nagykövetet. Hillary Clinton korábbi amerikai külügyminiszter annak az évnek a nyarán Budapesten fogalmazta meg a magyar demokráciával kapcsolatos aggodalmait, ezt követően az USA szóbeli tiltakozó jegyzéket, démarche-ot akart küldeni nagykövete útján, ennek átadására kellett két hónapot várni.

Szerző