Szükségállapot Kijevben?

Értesülések szerint nem kizárt, hogy rövidesen szükségállapotot vezetnek be Ukrajnában. Ugyanakkor az ellenzék, amely szombaton elutasította az államfő rendezési javaslatát, tegnap újra tárgyalt Viktor Janukovics elnökkel. Mára nemcsak a lakosság, hanem a rendőrség is megosztottá vált, sok rendfenntartó állt át a tüntetők oldalára. A kijevi parlament ma reggel kezdődött rendkívüli ülésén lemondott MIkola Azarov kormányfő.

Lemondott az ukrán miniszterelnök

A kijevi parlament ma reggel kezdődött rendkívüli ülésén lemondott MIkola Azarov kormányfő. Azarov már a múlt hét végén felajánlotta lemondását a válság rendezése érdekében. tegnap késő este Janukovics államfő éjszakába nyúlóan tárgyalt az ellenzéki pártok vezetőivel. Arszenyiíj Jacenyjuk Batykivscsina elnök ezúttal hivatalosan és véglegesen is elutasította a neki, mint a legnagyobb ellenzéki párt vezetőjének felajánlott miniszterelnöki tisztséget, így egyelőre nem tudni ki vezeti Ukrajnát a továbbiakban.

A rendkívüli parlamenti ülés még tart.

Korábban

Tervek szerint ma összehívják az ukrán parlament, a verhovna rada rendkívüli ülését. Viktor Janukovics államfő pénteki ígérete szerint itt kerül terítékre a tüntetések eldurvulását kiváltó, a gyülekezési jogot korlátozó törvények módosítása, az amnesztia kérdése valamint a kormányátalakítás. Hogy mindebből mi valósul meg, nem tudni, hiszen a hétvégén Mikola Azarov kormányfő jelezte, a válság rendezése érdekében kész lemondani, de Arszenyij Jacenyjuk Batykivscsina elnök nem fogadta el a felajánlott kormányfői tisztséget, mint ahogy Vitalij Klicsko sem a miniszterelnök-helyettesit. Az ellenzéki pártok csapdától tartanak, úgy értékelik, a felelősség áthárításával próbálkozik az államfő. Előrehozott választást és Janukovics lemondását kérik, amire egyelőre nem mutatkozik hajlandónak a hatalom.

Az ellenzék tegnap jelezte, mégis hajlandó tárgyalni a kormányzattal. Viktor Janukovics elnök a késő délutáni órákban tárgyalóasztalhoz is ült Vitalij Klicsko ellenzéki vezetővel. A megbeszélésen a másik vezető ellenzéki politikus, Arszenij Jacenyuk volt parlamenti elnök is részt vett.

Az ellenzék szerint a kabinet szükségállapot bevezetését fontolgatja, a kormányzat azonban cáfol minden erre vonatkozó értesülést. Az igazságügyi minisztérium tüntetők általi elfoglalása után a szaktárca vezetője ugyan hangoztatta, ha nem hagyják el az épületet, szükségállapot bevezetéséért kénytelen folyamodni, a kormányszóvivő sajtótájékoztatón jelentette be: a kabinet tegnapi ülésén szóba sem került a rendkívüli állapot kérdése, és felszólított arra mindenkit, fejezzék be az ezzel kapcsolatos "spekulációkat".

Eközben folytatódnak a zavargások vidéken is. Az úgynevezett "ellenállási" parancsnokság közleményben tiltakozott amiért „különleges belügyi egységek és szervezett provokátorok segítségével erőszak alkalmazásával szétoszlatták a békés tüntetőket több keleti nagyvárosban”. A tüntetések azonban nem mindenhol voltak békések, több vidéki városban is közigazgatási épületeket rohamoztak meg és foglaltak el radikálisok. Az ellenzék kifogásolja, hogy Janukovics ígérete ellenére a rendőrség továbbra is folytatja a tömeges letartóztatásokat, megfigyelik az újságírókat és akadályozzák munkájuk végzésében.
Az Európai Unió is arra szólította fel az elnököt, tartsa tiszteletben ígéretét. Ám ezúttal az ellenzék is kapott figyelmeztetést: Klicskoéktól párbeszédet és a radikálisoktól való elhatárolódást várja el az unió.

Ukrán sajtóhírek szerint a nyugat-ukrajnai Rivnében a rendőrség a tüntetők mellé állt. A város rendőrfőnöke a demonstrálók előtt bejelentette, hogy a "rendőrség a néppel van", de több kisebb településen történt hasonló eset. A hadsereg egyelőre nem avatkozott be, a belügyminiszter szavai szerint, nem is fog. Ennek ellenére egyre több szakértő Szíria szindrómáról beszél, jelezve, az ukrajnai belső ellentét ugyanolyan mélynek és áthidalhatatlannak tűnik, mint a közel-keleti országban.
A ma Brüsszelben sorra kerülő EU-Oroszország, eredetileg két naposra tervezett csúcstalálkozót az unió kezdeményezésére egy napra rövidítették. Szakértők szerint Brüsszel így kíván tiltakozni az ellen, hogy Moszkva politikai nyomást gyakorol Ukrajnára.