Két éve állt le a Malév

 Két évvel ezelőtt, 2012. február 3-án reggel 6 órakor állt le 66 év működés után a Malév. A nemzeti légitársaság utolsó járata, az MA745-ös Helsinkiből háromnegyed tízkor landolt Budapesten. A cég felszámolása azóta sem fejeződött be, új légitársaság pedig nem indult helyette, bár erre voltak próbálkozások.

A leállás közvetlen előzménye az volt, hogy 2012. január 9-én az Európai Bizottság a Malév számára nyújtott állami támogatás visszafizettetésére szólította fel Magyarországot. Az Európai Unió brüsszeli végrehajtó testülete megállapította, hogy a nemzeti légitársaság számára 2007 és 2010 között a privatizációval és a visszaállamosítással összefüggésben nyújtott finanszírozás jogellenes állami támogatásnak minősül, mivel a Malév nem volt képes ilyen finanszírozáshoz jutni a piacról a magyar hatóságok által nyújtott feltételek mellett.

A kormány többször jelezte: elkötelezett a nemzeti légitársaság mellett, majd miután a légicég finanszírozása ellehetetlenült, a kormány a légitársaságot stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek minősítette. A csődtörvény szerint a kormányrendelet kihirdetésétől kezdve a hitelezők csődeljárást nem kezdeményezhettek a Malév ellen.

Február 2-án, egy nappal a leállás előtt, a Fővárosi Bíróság rendkívüli moratóriumról és rendkívüli vagyonfelügyelő kirendeléséről döntött. Másnap reggel 6 órakor sajtóközleményben jelentette be a Malév, hogy a kár minimalizálása érdekében leállt a légitársaság. Limburger Lóránt vezérigazgató azt mondta, a szolgáltató partnerek egyik napról a másikra elkezdték előre kérni az általuk nyújtott szolgáltatások kifizetését. Ez olyan mértékben gyorsította fel a pénzkiáramlást, hogy tarthatatlanná vált a légitársaság helyzete.

A Malév utolsó járata az MA745-ös járatszámú Helsinki-Budapest útvonalat repülő Boeing 737-es volt. A közelkörzeti légiirányítástól a landolás előtt a pilóta "az utolsó Malév járat" nevében megköszönte a több évtizednyi közös munkát.
A flotta gerincét adó 18 darab Boeing 737 Next Generation gépből 14-et, a "fekete sereget" még aznap este Shannonba, a gépek tulajdonosának, a International Lease Finance Corporation (ILFC) európai bázisára repülték. Budapestről a HA-LOB lajstromú 737-7Q8-as szállt fel utolsóként február 17-én; ez a gép volt 2003-ban az első Next Generation Boeing, amely Budapestre érkezett.

A Malév leállása előtt egy másik típus, a Bombardier Q400 Dash 8-as is része volt a flottának, négy szolgált belőlük. A repülők közül kettő február 10-én repült Torp-Sandefjordba, egy akkor még Innsbruckban volt javításon. A leállás előtt szolgálatban lévő flotta utolsó gépét, amely szintén egy Q400-as volt, Leposa Attila és Leposa Edina - apa és lánya - repülte Torpba.

Mára egyetlen Malév-festésű gép maradt a repülőtéren: a Malév Express színeiben repülő CRJ200-as, amelyre folyamatosan próbálnak vevőt találni. Novemberig egy másik típus, a hosszú távú járatokat teljesítő Boeing 767-200-as is az előtéren volt, de új tulajdonosa kiszereltette belőle az összes értékesíthető műszert, majd hajtóművek, orrkúp és függőleges vezérsík nélkül tavaly novemberben átvontatták az irányító torony mögötti füves területre; a tűzoltók használják majd mentési gyakorlatokra.

Bár Orbán Viktor miniszterelnök február 3-án azt mondta, nem lehetetlen az újraindulás, azóta nem jött létre újabb nemzeti légitársaság, noha civil kezdeményezések voltak erre. Sólyam Hungarian Airways néven indított légitársaságot Vágó József két üzlettársával, Lucsik Jánossal és Hurtyák Róberttel együtt. Bár a tervekben szélestörzsű gépek is szerepeltek, a légitársaság soha nem szállított utasokat. Budapestre érkezett egy általuk bérelt Boeing 737-500-as augusztus 18-án a Sólyom színeiben, de nem sokkal később a gép visszarepült Írországba. Vágó József októberben is azt nyilatkozta, hogy még abban az évben felszállnak, de nem sikerült tőkeerős befektetőt találni, így azóta sem indult el a társaság egyetlen gépe sem.

A leállást követően a kormány vizsgálóbizottságot hozott létre, amely a Malév privatizálását, majd visszaállamosítását vizsgálta. A 2002-2010 közötti időszakot vizsgáló testület megállapításai között egyebek mellett az is szerepel, hogy az "előnytelen privatizáció, a csalárd módon megkötött finanszírozási szerződések és a három éven keresztül folytatott rablógazdálkodás pénzügyileg teljesen tönkretette a Malévot, önálló működését pedig gyakorlatilag ellehetetlenítette".

A Nemzetgazdasági Minisztérium korábbi közlése szerint a légitársaság a központi költségvetés bevételeihez közvetlen és közvetett módon évi mintegy 70 milliárd forinttal járult hozzá. Döntő részben külföldről származó árbevételei miatt az ország egyik legjelentősebb exportőre, a Budapest Airport forgalmának 40 százalékát biztosította. A Malév közel 3 millió utast szállított évente 23 ezer járatpáron és 45 városba repült közvetlenül.

A Fővárosi Törvényszék 2013. decemberében meghosszabbította a Malév felszámolásának határidejét 2013. december 31-ről 2014. június 30-ra. A legutóbbi tendereknél mind a balatonlellei üdülőingatlanra, mind az egyebekre kiírt pályázatok eredménytelenül zárultak, így ezeket újra meghirdetik. Decemberig több mint ezren a volt munkavállalók közül még mindig nem kapták meg az elbocsátásuk után járó végkielégítésüket.

Szerző

GKI: a gazdasági folyamatok javulása átmeneti és látszólagos

A GKI Gazdaságkutató Zrt. a magyar gazdasági folyamatok javulását átmenetinek és viszonylagosnak tartja, és úgy véli, hogy a "választási gazdaságpolitika" csak rövid távon élénkítő hatású, a tőkevonzó képesség helyreállítása híján azonban nem teremti meg a növekedés tartós alapjait.

Legfrissebb prognózisában a GKI továbbra is 1,3 százalékos növekedéssel számol az idén a tavalyi 1 százalékos bővülést követően, 2014-es inflációs előrejelzését azonban csökkentette a kutatóintézet, a decemberben várt 2,1 százalékról 1,5 százalékra mérsékelte.

A GKI az MTI-hez eljuttatott közleményében kifejti: a vásárlóerő növekedése csak késleltetve hat a fogyasztásra, amelynek tavalyi stagnálását idén várhatóan átmenetileg 1,5 százalék körüli növekedés követi. Tartós forintgyengülés esetén azonban ennyi sem lesz - teszik hozzá.
A fogyasztás növekedése a javuló külső konjunktúra mellett segítheti a belföldre termelő és szolgáltató cégek értékesítését. A pótlásnál markánsabb üzleti beruházások azonban az MNB növekedési hitelprogramja ellenére sem várhatók, a jogbiztonság és a piac hiánya miatt - fogalmaz a GKI.

Tavaly az első háromnegyedévben 1,1 milliárd euró működőtőke távozott az országból, változatlan gazdaságpolitika esetén az idén sem várható érdemi változás - közölte a gazdaságkutató.
A GKI szerint a beruházások tavaly az uniós forrásokból finanszírozott, főleg infrastrukturális fejlesztések révén emelkedtek 4 százalék körüli mértékben, erre az évre lassulást, 2 százalékos növekedést vár a kutatóintézet.

Az alapkamat folyamatos csökkentése kihasználta a 2013 őszéig kedvező nemzetközi pénzügyi helyzetet, s olcsóbbá tette az államháztartás finanszírozását. Ugyanakkor a magyar kamatfelár még a románnál és bolgárnál is magasabb, a CDS felár pedig a régióban csak a szlovénnél és a horvátnál alacsonyabb, s felette van a kormányváltás előtti szintnek is - hangsúlyozza a GKI.
"Az alacsony kamat növeli a forint árfolyam-ingadozását, miközben gyengülése a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetésének felelőtlen magatartása miatt a régióban ismét a legjelentősebb. A múlt heti látványos árfolyamzuhanás ismét megkérdőjelezte a monetáris politika hitelességét" - írta a GKI.

Az előrejelzés szerint a külső egyensúly 2014-ben is kedvező lesz, az uniós források növekvő beáramlása azonban már csak ellensúlyozni tudja a külkereskedelmi egyensúly romlását. Ez utóbbi részben a magyar export- és versenyképesség romlásának, részben a belföldi kereslet emelkedésének a következménye.
Az autóiparon kívül szinte nincs más dinamikus, fejlesztésre is hajlandó ágazat, a belföldi kereslet emelkedésének szépséghibája pedig az, hogy a fogyasztás, nem a beruházás élénkülésének lesz a következménye, ami egyelőre nem alapoz meg tartós és élénkebb növekedést - írja a GKI.

Szerző

Gyengén kezdi a hetet a forint

Publikálás dátuma
2014.02.03. 08:21
FOTÓ: Tótg Gergő, Népszava
 Péntek esti árfolyamánál gyengébben állt a forint hétfőn kora reggel, de erősödött valamelyest két éves mélypontjához képest.

Reggel hét órakor az eurót 312,61 forinton jegyezték a bankközi deviza kereskedelemben, erősebben a péntek esti 311,61 forintnál. Pénteken a forint mélypontja 314,21 volt, két éve a leggyengébb az euróhoz képest.
A dollár jegyzése a péntek esti 230,73 forintról 231,78-ra, a svájci franké 254,95 forintról 255,72 forintra, a japán jené pedig 2,2567 forintról 2,2679 forintra emelkedett hétfő reggelre.
Az euró árfolyama továbbra is 10 hetes mélypont közelében tartózkodik, a péntek esti 1,3499 dollár után jegyzése hétfőn reggel 1,3487 dolláron állt.
A lengyel zloty 0,01, a cseh korona 0,05, a román lej 0,09, a török líra pedig 0,08 százalékkal gyengült hétfőn reggel az euróval szemben.
Hétfőn a januári német, euróövezeti és amerikai feldolgozóipari beszerzésimenedzser-indexek alakulása befolyásolhatja a devizaárfolyamokat.

Szerző
Témák
forint árfolyam