Ferencváros;Művészetek Palotája;Budapesti Fesztiválzenekar;Bach-maraton;

2014-02-04 06:50:00

Bach mágiája

Folyamatosan messziről is kivehető embercsoportokat lehetett látni vasárnap a Ferencvárosban a Művészetek Palotája közelében. Csak jöttek és jöttek. Érkeztek reggel, délben, kora este, késő este.

Ezúttal azonban nem tüntetésre, vagy más rendezvényre igyekeztek, hanem fogózkodjon meg mindenki, komolyzenei koncertekre, vagyis a Budapesti Fesztiválzenekar által szervezett Bach-maratonra. Jó, nem annyira újdonság ez, hiszen már a hetedik ilyen sorozatot tartották vasárnap és a korábbiakra is óriási volt az érdeklődés.

Én azért még mindig elcsodálkozom, hogy családok, illetve a legkülönbözőbb generációk tagjai, a kicsi gyerektől, a kilencvenévesig a hétvégéjüket egy zeneszerző életművével, vagy annak különböző darabjaival szeretnék elölteni.

Mondhatjuk azt is, hogy Fischer Iván, a Budapesti Fesztiválzenekar zeneigazgatója és világhírű karmestere ezt jól kitalálta. A dirigens egyébként maga állította össze az egész napos sorozat programját. A Bach-maratonon tizenegy hangversenyt kínáltak. Kuriózumok is akadtak bőven.

Aki például arra volt kíváncsi, hogy Bach muzsikája modern, vagy historikus hangszeren szólal meg hitelesebben, netán vonzóbban, az meghallgathatta a Brandenburgi verseny III., II. és I. tételét modern hangszereken a Budapesti Vonósok előadásában, majd egy órával később a zenemű V., VI és IV tételét az Aura Musicale tagjai historikus hangszereken interpretálták.

Tényleg különleges csemege volt ez így egymás után. Számomra a historikus hangszerek megszólaltatása jelentett maradandóbb élményt, de ez a vita nyilván zenei berkekben tovább tart, hogy melyik előadásmódot preferáljuk. Fischer Iván a műsor összeállításánál ebben bölcsen nem foglalt állást, hanem mindkettőnek utat engedett.

A különlegességek közé tartozott még a világhírű belga Kuijken család délutáni koncertje Berthold Kuijken barokk fuvolán, Sigiswald Kuijken barokk hegedűn, Wieland Kuijken viola da gambán és Benjamin Alard csembalón játszott egészen elbűvölően.

A záró koncertet a Budapesti Fesztiválzenekar adta Bach d-moll kettősversenyét és a szerző Magnificat című nagyszabású kompozícióját szólaltatták meg neves szólisták és a Szent Efrém Kórus közreműködésével. Fischer Iván a végén a közönséget is megénekeltette, az egyik korál előadásába kapcsolódhattunk be. Nem kérdéses, jöhet jövőre a következő maraton.