Villámcsődület a Budakeszi Vadasparkban

Publikálás dátuma
2014.02.06. 11:19

A flashmob, más néven villámcsődület, egy előre eltervezett, megszervezett csoportosulás. A résztvevők egy nyilvános helyen, előre megbeszélt jelre, egyszerre valami szokatlan, meghökkentő tevékenységbe kezdenek. Mikor máskor lehetne meghívni a Budakeszi Vadaspark rajongóit egy ilyen összejövetelre, mint a szerelmesek napja alkalmából? A szervezők reményei szerint a a park főbejáratánál február 8-án kapunyitáskor jelentőségteljes tömeg gyűlik majd össze, akikkel együtt örvendezhetnek egymásnak.

Ezen a napon várnak minden olyan érdeklődőt, aki a „szeretet nevében” hajlandó egy kis bolondozásra és szeretne ellátogatni a Budakeszi Vadasparkba is, ugyanis minden résztvevő – a megmozdulás után – ingyen léphet be a parkba. Az egész megmozdulás élőben figyelhető a webkamerán keresztül.

Aki szeretne részt venni a bolondos akcióban 2014. február 8-án, szombaton, jöjjön el 9:00 órakor a Budakeszi Vadaspark főbejáratához.

A következő instrukciókat kötelező betartani:
- a résztvevők hozzanak magukkal egy piros sapkát/kendőt/kalapot/stb., szigorúan elrejtve (zsebben, táskában)
- adott jelre a hangosbemondóban visszaszámolunk tíztől…
- mire egyhez érünk, mindenki helyezze a fejére a piros fejfedőjét, majd emelje az ég felé, szívecskét formázó kezeit!

Szerző

Gazdagodó madárvilág Európa Amazonasa mentén

Publikálás dátuma
2014.02.03. 15:17
Fotó: Faith Péter
Összesen közel 3000 km-en zajlottak megfigyelések a Duna, a Dráva és Mura folyók mentén civil szervezetek önkénteseinek bevonásával és madarászok részvételével január közepén. A megfigyelők a hagyományosan tél közepén tartott nemzetközi vízimadár-számlálás keretében, valamint az első, egész Dunára kiterjedő, téli rétisas szinkronszámlálás során vették számba az egyedeket. 

Az összeírás jelentős eredménnyel zárult: a szakemberek 100.000 vízimadarat számoltak össze a leendő, öt országon átívelő Mura-Dráva-Duna Bioszféra Rezervátum által felölelt területeken. A megfigyelések eredménye fontos érv lesz a természetvédelem bástyáinak megerősítése során. A folyók állapotát jelenleg főként a Duna horvát szakaszán fenyegetik folyószabályozással járó emberi beavatkozások.

 

A madárszámlálás során megfigyelt területek jelentős része egybeesik a jelenleg 630.000 hektár kiterjedésű Mura-Dráva-Duna Bioszféra Rezervátum területével. A 2012-ben kijelölt horvát és magyar területekhez már Szerbia is jelezte csatlakozási szándékát, és több mint 170.000 hektárnyi területtel nyújtotta be nevezését az UNESCO-hoz, a bioszféra rezervátumok hálózatának fenntartójához.

 

A Mura-Dráva-Duna Bioszféra Rezervátum a leendő legnagyobb európai vizesélőhely, melynek különleges szimbólumai a vízimadarak. A megfigyelt egyedek között olyan fajok is felbukkantak, mint az északi búvár, a nagy kárókatona, a nyári lúd, a nagy lilik és a nagy kócsag. A legkiemelkedőbb figyelem viszont a réti sasokra vetült, mert ez a faj Európában a magyar-horvát-szerb határvidék térségében él egységnyi területen a legnagyobb számban. Ez a Duna-Dráva Nemzeti Park, a horvátországi Kopácsi-rét Természeti Park és a szerbiai Gornje Podunavlje Természetvédelmi Területet magába foglaló térség a Mura-Dráva-Duna Bioszféra Rezervátum egyik jelentős magterülete. A madárszámlálás során összesen 230 rétisas egyedet figyeltek meg itt. „Mi sem bizonyítja jobban ezen vizesélőhelyek kiemelkedő jelentőségét, minthogy ezek a területek nem csupán a legjobb élőhelyet jelentik a rétisasok szaporodására, hanem a telelő madárállomány számára is nagy jelentőséggel bírnak.”- hangsúlyozta Gruber Tamás a WWF Magyarország vizesélőhely-védelmi programvezetője.

 

A legutóbbi vízimadár-számlálás után egyértelműen látszik, hogy a határon átnyúló természetvédelemnek kiemelkedő figyelemmel kell erre a térségre összpontosítania. Erre különösen időszerű most felhívni a figyelmet, hiszen február 2-a, a nemzetközi jelentőségű vizesélőhelyekről szóló Ramsari Egyezmény aláírása óta a Vizesélőhelyek Világnapja. „A figyelemre méltó adatok a továbbiakban fontos érvek lesznek a hatékonyabb természetvédelmi munka érdekében zajló együttműködés során. Erre kétségkívül szükség van, mert ezeket a kiemelkedő értékeket jelenleg a Duna horvát-szerb szakaszán fenyegetik a Duna természetes folyását átalakító beavatkozások.” – tette hozzá Gruber Tamás.

 

A rétisasok nagy és összefüggő ártéri területeket igényelnek, ahol hatalmas és őshonos fákban gazdag erdők találhatók. Itt zavaratlanul költhetnek, valamint a táplálkozásukhoz elegendő zsákmányt találhatnak. A nagy kiterjedésű védett területek fontos szerepet játszanak a rétisasok és valamennyi vízi madár megőrzésében, hiszen e területeken nagyon kicsi az emberi tevékenység okozta háborgatás. Ezért létfontosságú a határokon átnyúló természetvédelmi erőfeszítések megléte a rétisas populáció, valamint olyan, veszélyeztetett madarak érdekében, melyek szintén e területeket használják költésre, pihenésre és táplálkozásra.

 

A kiemelkedően gazdag madárvilág jogos büszkesége az „Európa Amazonasa” névvel is illetett területnek, és ezek a fajok a folyók menti árterek természeti kincseinek szimbólumai. A Szerbiában kijelölt területek UNESCO bioszféra rezervátumhoz benyújtott nevezését várhatóan 2014 júniusában fogadják el. Ezt követően várhatóan Szlovénia és Ausztria nyújtja be a terület-kijelölést, és ezzel megalakulhat a világ első ötoldalú bioszféra rezervátuma mintegy 800.000 hektár kiterjedéssel.

Szerző
Témák
madárvilág

Bori és Zizi, a két jó barátnő

Publikálás dátuma
2014.01.31. 14:32

Biztos mindenkinek van elképzelése, hogy mekkora lehet egy néhány napos őzike. Na, azt a gondolatbeli méretet el kell osztani hárommal és akkor kapjuk meg egy valódi őzgida méreteit. A dobozban fekvő Borikát megpillantva kolléganőnk el sem hitte, hogy valódi őzikét lát. Hogy azok a ceruzavékonyságú lábak nem törnek össze pusztán attól, hogy megérinti őket. A kétmaréknyi életke csukott szemmel, megadóan tűrte, hogy csak úgy történjenek vele a dolgok. 

Szerencsére jó kezekbe került, szerető gondoskodással, bár sokszor kialvatlanul, karikás szemekkel végezve a napi teendőket, de sikeresen felnevelte őt a „pótmamija”. Borika, három hónaposan költözött be a Budakeszi Vadaspark kifutójába. Zizikét szintén emberek neveltek fel, családtagként szerették őt. Legjobb barátja a család kutyája lett, és bizony néha Zizike is kutyaként viselkedett. Természetesen a karácsonyfa alatt őt is várta ajándék. Egy idő után Zizi családja meghozta a fájó, de nagyon is érthető döntést: Zizikének a fajtársai között, az erdőben lenne a legjobb, így került ő is a Budakeszi Vadasparkba.

A „rangidős” Borika először fenntartásokkal fogadta az új jövevényt. Amikor finoman összeorroztak, látszódott, hogy nem lesz semmi probléma. Volt azért egy kis hullámvölgy a kapcsolatukban, amikor is Borika felismerte, hogy kisebb Zizinél, ezért amint közelített felé Zizi, ő menekült előle a kifutó másik felébe. Valószínűleg aztán megbeszélték a dolgokat, egy finom mag-vacsora alatt patát nyújtottak egymásnak, azóta viszont elválaszthatatlanok

Szerző