Fiatalok és az egészség

Csak egészség legyen – ezt a kívánságot elsősorban az idősebb korosztálytól halljuk. Pedig a fiatalok számára is sokat jelent az egészség. A pályakezdők jóléti index mérésében megkérdezett 19-29 éves városi fiatalok elégedettségére a családi kapcsolatok után második helyen az egészség van a legnagyobb hatással. Az anyagi biztonság, a munka, sőt a szórakozás is csak ezután következik a sorban. Az egészség fontosságát érzik a fiatalok, de keveset tesznek tudatosan azért, hogy ezt meg is őrizzék.

Egészségesek a fiatalok, legalábbis magukat ennek tartják, a megkérdezettek közel 80 százaléka így nyilatkozott. A fiatalok 22 százalékának van olyan betegsége vagy fogyatékossága, ami hatással van az életvitelére is, ezek azonban döntően kisebb jelentőségűek, derül ki a K&H pályakezdők jóléti indexe méréseiből.

43 százalékuk nem sportol, rendszeres mozgásról is csak 16 százalékuk számol be. A férfiak ezen a területen aktívabbak, 21 százalék sportol rendszeresen, szemben a nők 11 százalékával. A nyáron heti átlagban 5,2 óra sportolással töltött idő télre 4 órára csökken. A sport pedig jó ellensúlya lehetne a stressznek, ami bevallásuk szerint 91 százalékuk életében valamilyen mértékben jelen van.

Az egészséges táplálkozásra buzdító felhívások nagyobb hatással lehetnek a fiatalokra, a megkérdezettek 66 százaléka próbál erre odafigyelni, bár csak 7 százalék az, aki tudatosan tesz is azért, hogy egészségesen étkezzen. A férfiak 33 százaléka ismeri el, hogy egyáltalán nem foglalkozik az egészséges táplálkozással, míg a nőknél ez az arány 20 százalék. A rendszeres szűrővizsgálatok fontosságával 55 százalékuk ért egyet, ezt főleg a nők veszik komolyabban, 62 százalékuk nyilatkozott így.

„A fiatal életkor természetes sajátossága, hogy a középkor és az inaktív évek elképzelhetetlenül távolinak tűnnek. Az egészséggel való törődés is gyakran a „ráér még” dobozba kerül. A gondtalan és aktív időskornak azonban előfeltétele az egészségünkkel való tudatos törődés” – véli dr. Bába Ágnes, a K&H Bank lakossági üzletágért felelős vezérigazgató-helyettese.

Sem a dohánytermékekhez való hozzájutás korlátozása, sem a megemelkedett cigarettaárak egyelőre nem vették el a fiatalok kedvét a dohányzástól. 28 százalékuk rendszeresen, 15 százalékuk alkalmanként gyújt rá, és ez az arány nem változott jelentősen az elmúlt évben.

A rendszeres és kiszámítható napirend hagyományosan nem a fiatalok sajátja, 27 százalék él inkább eszerint. Átlagosan 7,1 órát alszanak, de a téli hónapokban valamivel többen (24 százalék, szemben a korábbi 18-20 százalék közötti értékekkel) érzik úgy, hogy sokkal kevesebb idejük jut alvásra, mint amennyire szükségük lenne.

Ami az egészségükkel való elégedettséget illeti, a fiatalok 32 százaléka mondta azt, hogy inkább elégedett egészségi állapotával. A diákok és a budapestiek – 45 százalék körüli értékekkel – az átlagnál kedvezőbben nyilatkoznak ezen a téren.