Hatvanéves a diafilmgyártás

Publikálás dátuma
2014.02.06 19:04
Forrás: Facebook
Fotó: /
Hatvan éve alapították a Magyar Diafilmgyártó Vállalatot, az évfordulót a jogutód Diafilmgyártó Kft. vetítésekkel, kiállítással ünnepli az egész évben.

Lendvai Gabriella, a Libri-csoporthoz tartozó Diafilmgyártó Kft. ügyvezető igazgatója az MTI-nek elmondta, hogy csütörtökön az évforduló alkalmából ritkaságokat vetítenek a budapesti Tranzit Art Caféban, ahol este olyan felnőtteknek szóló diafilmek lesznek láthatóak, mint a rádiót népszerűsítő Nagyvilág a kis lakásban (1951), a szövetkezetesítés mellett agitáló Bodri (1955) vagy az 1954-es Aranyfalu, amely a szocialista fejlődést propagálta.

Az évfordulóra nyílt meg a Klebelsberg Kultúrkúriában a 60 év, 60 diakép, 60 grafikus című kiállítás is. A február 16-ig látható tárlat egyszerre tisztelgés és emlékezés: a meséket készítő grafikusok - például Gyulai Líviusz, Marék Veronika, Sajdik Ferenc és Zórád Árpád - munkáiból ad válogatást.

Az igazgató szólt arról is, hogy a diafilmgyártás ma a reneszánszát éli, cégük kínálatában jelenleg 250 alkotás érhető el, évente 3-4 filmmel bővül a repertoár. Részben a régi filmek újrakiadásával, részben pedig még feldolgozatlan népmesékkel és kortárs meseírók műveivel gazdagítják a kínálatot. Ma már elérhetők diafilmen Bartos Erika, Esze Dóra, Döbrentey Ildikó, Berg Judit, Lackfi János, Finy Petra és Hohol Ancsa művei is. Igyekeznek fiatal művészeknek lehetőséget adni a bemutatkozásra, így például a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem diákjai dolgoznak a rajzokon.

Lendvai Gabriella elmondta, hogy ma a legnépszerűbb művekből - Hófehérke, Hamupipőke, Bogyó és Babóca, Öreg néne őzikéje - évente átlagosan 1600 darab fogy, a teljes kínálatból körülbelül 90 ezer példány talál gazdára. Szerinte a reneszánsz fő mozgatórugója a nosztalgia, valamint az, hogy kevés a kifejezetten kisgyerekeknek szóló mozgóképes tartalom. Adiafilmezés a tévével szemben meghitt, családi tevékenység, amelynek egyik nagy előnye, hogy a szülő hangján szólalnak meg a mesék - tette hozzá.

Felidézte, hogy a hazai kereskedelemben az 1940-es években jelentek meg az első tekercsfilmes diavetítők. Magyarországon a nagy sorozatban megjelenő diakópiákat a Magyar Fotó Állami Vállalat Dia-osztálya készítette, majd 1954-ben megalapították a Magyar Diafilmgyártó Vállalatot. Az ismeretterjesztő, népművelő, agitációs filmek mellett 1953-ban kezdődött a mesediafilmek nagyarányú gyártása. A műfaj izgalmas kísérlete volt az úgynevezett Diahíradó, amelynek célja a gyors tájékoztatás volt, jelentős részük sporthíreket dolgozott fel, például az 1953-as angol-magyar futballmérkőzést. 

1954-től mintegy 6000 kiadvány készült, amelyből közel ezer mesefeldolgozás, a többség ismeretterjesztő, politikai, agitációs mű volt. Mint megjegyezte, ma főleg a mesefilmek jelentik a diafilmeket. A magyar rajzfilm nagyjai nemcsak a nevüket adták a diaváltozatokhoz, hanem sokszor maguk is rajzoltak olyan képsorozatokat, amelyek csak diaváltozatban jelentek meg. Ilyen például Macskássy Gyula és Dargay Attila Jancsi és Juliskája vagy Richly Zsolt Harcsabajusz kapitánya. Kiadták az ifjúsági regények diafilmváltozatait is, az 1970-es évektől pedig nagyobb hangsúlyt kapott az esztétikai nevelés, a hagyományos tempera és akvarell képek mellett megjelentek más technikák, például kollázsok, textilképek, bábfigurák is.

Az évfordulót ritkaságok vetítésével ünneplik az év során, a filmtekercsek többsége Bíró Ferenc gyűjteményében maradt fenn. A filmek eredeti rajzait pedig az Országos Széchényi Könyvtár őrzi - mutatott rá.

A következő vetítés a Tranzit Art Caféban március 6-án lesz, amelyen olyan alkotások lesznek láthatóak, mint 5-8 éveseknek készült, 1975-ös Képek Lenin életéből című diafilm, emellett vetítik a 4. Magyar Képzőművészeti Kiállítás (1954), A szovjet festőművészet (1950) és a Zánkai emlékek (1981) című filmeket is.

Az Örökmozgó Filmmúzeumban minden hónapban mesefilmeket vetítenek: február 15-én az 1950-es, 1960-as évekből, március 22-én az 1964-1974, április 12-én 1974-84, május 10-én pedig 1984-94 között készült diafilmek kerülnek a vászonra.

Lendvai Gabriella szólt arról is, hogy Alkoss te is címmel pályázatot hirdetnek gyermekeknek három korosztályban (meseírás, meserajzolás, illetve árnyjátékkészítés). A beküldési határidő április 20., az eredményhirdetést május 10-én tartják az Örökmozgóban. 

A jubileumi év záróeseménye november 6-án lesz, a rendezvényen a 2004 és 2014 között készült alkotásokat vetítik. Terveik szerint ekkor tartják majd a Nagy dianapot is, amelynek keretében szeretnék elérni, hogy az ország legtöbb intézményében, iskolákban, múzeumokban, könyvtárakban vetítsenek diafilmeket. Ehhez kedvezményes vetítőgép-vásárlást kínálnak az érintetteknek.

A programokról a www.diafilm.hu oldalon lehet tájékozódni.

Szerző
2014.02.06 19:04

Kétezer emberről mondták már ki az ítéletet: életük végéig Erdogan börtöneiben maradnak

Publikálás dátuma
2018.12.18 14:38

Fotó: AFP/ Arif Hudaverdi Yaman
A több százezer őrizetbe vétel nyomán már 3 ezernél több börtönbüntetést szabtak ki a 2016-os puccsra hivatkozva.
Eddig 1934 embert ítéltek életfogytiglani börtönbüntetésre Törökországban a 2016. július 15-i puccskísérlettel kapcsolatban - jelentette kedden az Anadolu török állami hírügynökség. Összefoglalójuk szerint a hatalomátvételi kísérlettel összefüggésben eddig 3057 ember kapott börtönbüntetést a puccskísérlet miatt: 
  • 1934 ember büntetése életfogytiglan;
  • közül 956-an súlyosbított életfogytiglanit kaptak;
  • további 1123 embert pedig 1 év 2 hónaptól 20 évig terjedő börtönbüntetésekre ítéltek.
A puccskísérlet miatt eddig 289 bírósági per indult, ebből keddig 239-et tudtak lezárni a török hatóságok. A súlyosbított életfogytiglanit kapott több volt tábornok, tiszt és altiszt, de rengeteg civil aktivistát, jogvédőt, újságírót és tanárt is börtönbe zártak, akár évtizedekre.
A hatósági fellépés 2016 júliusa óta szakadatlan. A fegyveres erőknél mintegy 15 ezer embert menesztettek tisztségéből, összesen pedig csaknem 220 ezer embert, köztük bírákat, ügyészeket, tanárokat, orvosokat, üzletembereket, újságírókat vettek őrizetbe, összeesküvéssel vagy terrorizmussal gyanúsítva őket.

A kivégzés helyén áll a súlyosbított életfogytiglan

A török kormányzat a halálbüntetést 2004-ben az európai uniós csatlakozás vágyával törölte az alkotmányból. Helyette vezették be a súlyosbított életfogytiglani szabadságvesztést. Ez gyakorlatilag tényleges életfogytig tartó börtönbüntetést jelent, azonban az elítélt magaviseletétől függően legkorábban 30 év után feltételesen szabadlábra kerülhet. Ez a hagyományos életfogytiglani szabadságvesztés esetén 24 év.
Amennyiben a bíróság az adott vádlottat kétszeresen vagy többszörösen súlyosbított életfogytiglanival sújtja, ez az időtartam 60 évre nő. Ezt a büntetést terrorizmusért, gyilkosságért, nemi erőszakért vagy lázadásért lehet kapni. Az elítéltnek magánzárkába kell kerülnie, és legfeljebb két rabtársával naponta egyetlen órát találkozhat.

2018.12.18 14:38

Feléledt a külföldi sajtó a magyar tüntetések láttán

Publikálás dátuma
2018.12.18 12:43

Fotó: / Draskovics Ádám
A tüntetések már nem a rabszolgatörvény, hanem az elmúlt nyolc év politikája ellen folynak - említik meg több helyütt is.
Bár a magyarországi tüntetések kezdetén a külföldi sajtó még keveset foglalkozott az itthoni történésekkel, most már napról napra mind nagyobb teret szentel a magyarországi tüntetéseknek. A német nyelvű sajtótermékek különösen sokat foglalkoznak az elmúlt napok történéseivel. A német Märkische Allgemeine Zeitung megállapítja, napok óta tízezrek vonulnak az utcára Magyarországon, hogy a jobboldali nacionalista Orbán Viktor politikája ellen tüntessenek. Az Európai Unió eddig nem bántotta a magyar kormányfőt a jogsértések miatt, de véget kell venni ennek a gyakorlatnak. A Timot Szent-Ivanyi által jegyzett cikk megállapítja, „végre felébredtek a magyarok”. Sokáig az a benyomásunk lehetett, hogy az egykor oly büszke nemzetet Orbán Viktor és a Fidesz a mészárszékre küldik, ahol a demokráciát kedvük szerint „filézik”. Most azonban a rabszolgatörvény miatt sokan mentek az utcára. A szerző megállapítja, mindaz, ami az elmúlt években Magyarországon lejátszódott, ékes példája annak, hogyan alakítják át a demokráciát autokrata rezsimmé. A német ARD televízió azt emelte ki, hogy a tüntetéseket már nem csak a vitatott törvények ellen tartják, hanem az emberek az eltelt nyolc év miatt mozdultak meg – idézte az ARD tudósítója, Clemens Verenkotte az egyik tüntetőt. A televízió emlékeztet arra, hogy még a Fidesz szavazói sem értenek egyet a rabszolgatörvénnyel. Megemlítik azt is, hogy a Fidesz szóvivője szerint Soros György gyakorolt befolyást a tüntetőkre. A Die Welt megállapítja, első ízben zárt össze az ellenzék.  
Olyan képeket láthattunk Budapestről, mintha forradalom tört volna ki.
A lap címében is megállapítja, a kormány megdöntését célzó felhívás megbukott – „egyelőre”. Az osztrák liberális lap, a Der Standard tényszerűen számol be a tüntetésekről. A lap szerint a megmozdulásoknak nincs vezetője. Utal arra, hogy a korábbi Orbán-ellenes tüntetések egy idő után elvesztették lendületüket. A szintén bécsi Die Presse az osztrák APA hírügynökség hírét idézve szintén azt emelte ki, hogy egységessé vált az ellenzék. A The New York Times címében azt emelte ki, hogy legalább négy parlamenti képviselőt inzultáltak, egyiküket pedig – Varju Lászlót - kórházba kellett szállítani. A lap kitér arra, hogy Orbán Viktor kormányfő 2010 óta fokozatosan építette le a demokratikus alapintézményeket, csökkentette a bírói függetlenséget, átvette az ellenőrzést az állami és a magánkézben lévő média jelentős része felett, átírta a választási törvényt, amivel a Fidesz járt jól. Mindeddig azonban nem volt példa arra, hogy a kormánypárt erőszakot alkalmazzon ellenfeleivel szemben. A brit Guardian videoriportot is közölt a budapesti eseményekről. A francia Le Monde hosszú cikkben számolt be a tüntetésekről megjegyezvén, hogy a rabszolgatörvény elfogadása miatt vonultak az emberek az utcára. A lap egy fiatal lányt idézett az AFP hírügynökség által, aki megjegyezte: a közszolgálati televíziónak nem a kormány szócsövének kellene lennie, mert a magyarok adóforintjaiból finanszírozzák. A Le Monde szintén megállapította, hogy Orbán Viktor hatalomra kerülése óta hogyan építette le a demokráciát. A lap kitért a CEU elűzésére is. A prágai állami televízió helyszíni tudósításban számolt be a budapesti eseményekről, rámutatva a magyar országgyűlési képviselőkkel szembeni erőszakos fellépésre.
2018.12.18 12:43