Segélykérés a nevelőktől

Publikálás dátuma
2014.02.07 06:08
A gyermekek nevelési díját és ellátmányát a jelenlegi kormány nem emelte FOTÓ: EUROPRESS/THINKSTOCK
Már a miniszterelnöknek is levelet írt egy nevelőszülő, aki egyre nagyobb fejetlenségről számolt be. Lapunknak többen is arról számoltak be, sok család tízezrekkel kevesebb bért kapott februárban, mert a családi adókedvezmény igénybevételéhez szükséges nyomtatvány állítólag nem érkezett meg időben a Magyar Államkincstárhoz. Másoktól a gyest vonták meg.

Óriási káoszról számoltak be lapunknak a nevelőszülők, akik körében egyre növekszik az elégedetlenség. Mint közölték, tízezrekkel kevesebb munkabér érkezett több család számlájára, elmondásuk szerint amikor ennek okáról érdeklődtek, azt a választ kapták, hogy nem ért be időben a családi adókedvezményről szóló papírjuk a Magyar Államkincstárhoz.

Ám ennek elküldése nem a nevelőszülők, hanem a működtetők feladata lett volna. Van, aki más választ kapott: nem megfelelő az adóhatóság "családi adókedvezményes papírja", olyan plusz adatokra lenne szükség, amely nem szerepel a formanyomtatványon. Állítólag azt ígérték nekik, hogy a különbözetet jövőre visszaigényelhetik. Ugyanakkor a nevelőszülők megjegyezték, egy-egy megyében az államkincstár "segítőkész" volt, és kifizette a különbözetet. Hasonló helyzet alakult ki a gyet, a gyed és a gyes ügyében is. Egyes megyékben megérkezett a nevelőszülőknek ez az összeg, máshol január elsején leállították a kifizetését.

Ám a nevelőszülők leginkább Kothenz János nyilatkozatán háborodtak fel. A Szeged-Csanádi Egyházmegye gyermek- és ifjúságvédelmi főigazgatója a köztévé Családbarát című műsorában a nevelőszülőket érintő, 2014-től érvényes változásokról beszélt. Egyebek mellett úgy fogalmazott: a nevelőszülők egzisztenciálisan jobb helyzetbe kerültek, és az is pozitív változás, hogy a kormány bevezette a speciális "foglalkozás-szerű" jogviszonyt. Munkájuk szolgálati időnek számít, és "végre nem jelképes 15 ezer forintért, plusz az ellátmányért" dolgoznak. Egy gyermek után 100 ezer, három-négy gyermek után több, mint 300 ezer forintot kapnak - mondta.

Állításait nyílt levélben, és internetes hozzászólásokban cáfolták meg a nevelőszülők. "A nevelőszülők fizetése egy gyermek után bruttó 50 750 forint, három után pedig bruttó 91 350 forint. Ez az adóalap, ebből vonják a különböző járulékokat, ez után fogunk nyugdíjat kapni. A gyerekekre járó nevelési díjat, ellátmányt, családi pótlékot a nevelőszülő a gyermekek ellátására kapja és fordítja, nem a saját jövedelme. Kérjük a két összeget nem összevonni" - fogalmaztak.

Egy másik levél viszont Orbán Viktor miniszterelnök Facebook oldalára került ki. Ebből kiderült: a levél írójának az új törvény rendelkezése szerint számolva a havi bére - három, különleges ellátási szükségletű gyermek után - iskolai tanévben 81 200 forint, iskolai szünetekben pedig 106 575 forint az eddigi 135 000 helyett. Majd úgy folytatja, a vonatkozó rendelkezések elvben 2016. december 31-ig garantálják, hogy a mosatninál nem járhat rosszabbul. Közben tudja, hogy jobban sem jár, három évig ugyanis az árak emelkednek, a fizetése pedig nem.

"A nevelőszülők évek óta súlyos anyagi gondokkal küzdve végzik munkájukat 0-24 órában, hétfőtől vasárnapig. A gyermekek nevelési díja és ellátmánya 2008 óta változatlan. Ma, 2014-ben a 2008-ban megállapított díjakkal gazdálkodunk. Sokan közülünk eladósodtak" - fogalmazott az Orbánnak küldött nyílt levélben. Azt is írta: már elvették tőlük a nevelőszülők közalkalmazotti státuszát, a 13. havi bért, az étkezési utalványt, az üdülési csekket, és a negyedévenkénti ruhapénzt.

"Azt hittük, már nincs mit elvenni tőlünk". A Munka Törvénykönyve szerint alapbérként legalább a kötelező legkisebb munkabér járna a nevelőszülőknek, de rájuk ez nem vonatkozik, mert nem munkaviszonyuk, hanem foglalkoztatási jogviszonyuk van. A nagycsaládosok kedvezményeit nem vehetik igénybe. Miközben 24 órás szolgálatot végeznek, nem jár érte pótlék. "Tisztelt Miniszterelnök úr, köszönöm, hogy elolvasta levelemet. Remélem, hogy Ön, mint sok gyermekes apuka átérzi a nevelőszülők gondjait és a jövőben lehetősége szerint igyekszik helyzetünkön javítani" - zárul a levél.

A XV. kerületi gyerekek a Fidesz miatt nem mehetnek nyári táborba

Publikálás dátuma
2019.04.25 21:03
Illusztráció
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A kerületi Fidesz-frakció helyi szövetségeseivel eddig ötször kaszálta el a költségvetés megalkotását. Ezzel ugrik az állami támogatás is, amiből a táborokat finanszírozták.
A „dögöljön meg a szomszéd tehene is” - magyaros virtusának újabb példáját szolgáltatta a XV kerületi Fidesz, ami többszöri szabotálással akadályozta meg, hogy a kerület 2,5 milliárdos állami forráshoz jusson. Ennek – egyéb következményei mellett – az lett az eredménye, hogy idén az állami a keretből finanszírozott nyári táborokat sem tudják megtartani – írja a 444.hu. A portálnak egy olvasó írt az ügyben, és kiderült, hogy állításai megalapozottak. A az önkormányzat Balatonvilágoson és Bernecebarátiban tart fent nyári tábort, ahol szülőknek néhány ezer forintba kerül a 7 nap. A rászoruló gyerekek, akiknek az iskolai étkezése 50 vagy 100%-ban támogatott, a táborban is ingyen étkeznek, csak a busz költségét kell kifizetniük. 
A lap hozzáteszi, a közgyűlés fideszes képviselői négy független szövetségesükkel karöltve sorozatban egy csomószor leszavazták a költségvetést, valószínűleg azért, hogy ezzel büntessék a kerületet, amiért az időközi polgámester-választáson egy ellenzékire szavazott. A 444.hu kérdésreaz önkormányzatnál megerősítették, hogy 
„igen, valóban veszélybe került a nyári táborok lebonyolítása (Bernecebarátiban, valamint Siófok/Balatonvilágoson) azzal, hogy a képviselő-testület – a teljes Fidesz-frakció nem szavazatával, valamint négy független képviselő tartózkodásával – eddig ötször utasította el a XV. kerület költségvetési rendeletének megalkotását.”
A táboroztatást ez konkrétan azért érinti, mert „elfogadott költségvetés hiányában a kerület éves szinten 2,5 milliárd forint állami támogatástól esik el, saját forrásaiból gazdálkodik – ez azt jelenti, hogy csak a kötelező önkormányzati feladatok ellátására jut pénz, az önként vállalt feladatokra nem.” Az olvasó azt is megírta, hogy az érintett szülők tudomása szerint a költségvetés körüli tusakodás miatt már a táborok tavaszi felújítása is elmaradt. A hírportál szerint ez is igaznak bizonyult, a dolognak ráadásul további jelentősége is van. Az önkormányzat szerint ugyanis éppen ez az egyik oka annak, hogy valószínűleg akkor sem tudnák már megtartani a táborokat, ha hirtelen kerülne pénz a megrendezésükre. A szükséges felújítás híján ugyanis szerintük nem lehetséges az ÁNTSZ-engedély megszerzése.
A két helyszínen tavaly összesen közel 1500 gyerek nyaralt: Bernecebarátiban 1041-en, míg Siófok/Balatonvilágoson 440-en.

Milliárdos befektetéssel alapították meg a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézetet

Publikálás dátuma
2019.04.25 20:35
Mádl Ferenc, néhai köztársasági elnök
Fotó: Népszava
Bár a név erre utal, a szervezetnek nem az lesz a feladata, hogy a volt köztársasági elnököt hasonlítsa össze saját magával. Az intézet kiépítése és működtetése is komoly összegeket emészt fel.
A jogalkotói munka segítése lesz a fő feladata a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézetnek, amely a kormány döntése alapján június 1-jén kezdi meg működését - közölte az intézmény létrehozását kezdeményező igazságügyi miniszter csütörtökön az MTI-vel.    Trócsányi László szerint egyes szabályozások elkészítésekor az igazságügyi tárcának és a kormánynak szüksége van arra a tudásra, hogy milyen jogi megoldásokat alkalmaznak más országok.    A Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet az Igazságügyi Minisztérium háttérintézményeként, központi hivatalaként működik - közölte a Trócsányi, magyarázatként hozzátéve: több országban, így Svájcban, Görögországban vagy Lengyelországban is működik hasonló intézmény a kormány alatt. Az intézet harminc munkatársa elsősorban a jogalkotói munkát segítő alkalmazott kutatásokat végez, de távlati feladataik közé tartozik majd a jogszabályok utólagos hatásvizsgálata is. A kutatók főként a visegrádi országok és más uniós tagállamok jogrendjét tanulmányozzák majd. A cél egy olyan nemzetközi hálózat létrehozása is, amely folyamatosan nyomon követi az egyes országok jogalkotását - ebben az intézet partnere lesz az Európai Közjogi Szervezet (European Public Law Organisation, az EPLO) -, így ezeket figyelembe lehet venni a magyar döntések során - fejtegette Trócsányi László. Az új intézet szorosan együttműködik majd a felsőoktatási intézményekkel, elsősorban azokkal, amelyeken összehasonlító jogi kutatások folynak. Az intézet elnöki feladatait Martonyi János professzor (korábbi külügyminiszter) vállalta el, az operatív vezetésre Raisz Anikó egyetemi docens kap megbízást - mondta Trócsányi László.     Az intézet azért Mádl Ferenc egykori köztársasági elnökről kapta a nevét, mert Mádl e jogterület hazai úttörője volt, az elsők egyikeként hívta fel a figyelmet az összehasonlító jog fontosságára. Bár Trócsányi és a távirati iroda nem tért ki rá, a  csütörtöki Magyar Közlönyből azért kiderül, hogy a kormány 2020-ig legalább 1,35 milliárd forintot biztosít az intézet felállítására, és utána is évente több mint számillióba kerül majd a működtetése.