Kína;kereskedelem;tárgyalás;Orbán Viktor;

2014-02-11 20:14:00

Az egyiknek sikerül...

Kevés jelentős eredményre számíthat Magyarország Orbán Viktor szerdán kezdődő hivatalos pekingi tárgyalásain. Ellenben a kínaik két, több száz milliárd forintos vasútépítési gigaüzletet is elnyerhetnek, bár a részleteket homály fedi.

Sok találgatás kíséri Orbán Viktor szerdán kezdődő pekingi tárgyalásait, vajon mi valósul meg azokból az időről-időre felbukkanó tervekből, amelyek évek óta az asztalfiókok mélyén pihennek. Sűrű titkolózás övezi azt, hogy a több mint 100 üzletember által kísért kormányfő miben is állapodhat meg. A távol-keleti óriásbirodalom tavaly megválasztott vezetői megbocsájtották, hogy tavaly júniusban a magyar kormányfő az utolsó pillanatban mondta le a már alaposan előkészített útját a kínai fővárosba. A gazdasági kérdések közül az idegenforgalmi együttműködés fejlesztése, a mezőgazdasági exportunk növelése szerepelhet eredménnyel a napirenden, emellett vasútépítési üzleteket nyerhetnek a kínaiak.

A kormányfők megbeszélését megelőzően ugyancsak Pekingben ülésezett kedden a kínai-magyar gazdasági vegyes bizottság, amelynek magyar társelnöke, Szijjártó Péter szerint - a tavalyi 10 százalékos bővülés után - tovább folytatódhat a Kínába irányuló magyar export növekedése. A tanácskozáson elhangzott, hogy a közép- és kelet-európai térségben Kína számára Magyarország az elsőszámú befektetési célpont, a második legnagyobb importforrás és a harmadik legjelentősebb kereskedelmi partner - erről beszélt a magyar államtitkár, a kétoldalú kapcsolatokért felelős kormánybiztos. Megemlítette a nemzeti bankok és az Eximbankok közötti együttműködést.

A Kínába irányuló magyar export tavaly 10 százalékkal nőtt, a további növekedés forrása pedig Szíjjártó szerint a mezőgazdasági kivitel lehet, ugyanis a kínai kormány jelzése alapján célegyenesbe ért a magyar sertés-, kacsa-, liba- és nyúlexportengedélyek kiadása. Megkezdte működését Pekingben a magyar-kínai kereskedőház is. (Ez az a kereskedőház, amelyet Orbán Viktornak tavaly júniusban kellett volna felavatnia, de akkor lemondta az útját, és Szíjjártó Péternek novemberben azért kellett kiutaznia, hogy a szalagot átvágja.)

Mindkét kormány prioritásként kezeli a Budapest-Belgrád gyorsvasutat és a Budapestet elkerülő tehervasútvonalat. A szerb fővárosba irányuló vasútvonal érdekes módon Li Ko Csiang kormányfő tavaly novemberi bukaresti látogatásán került szóba, amikor a kelet-közép-európai vezetők a kínai miniszterelnökkel tárgyaltak. A beruházás leginkább Szerbiának érdeke. A most Belgrád felé haladó, a határt Kelebiánál átlépő sínpár személyszállítási szempontból az ország legkevésbé kihasznált vasúti fővonala, így valamivel racionálisabb lenne Szegedet is útba ejteni - a dél-alföldi város politikusai lobbiznak is ezért. Persze nincs még döntés arról, hogy a kétvágányú, villamosított pálya a jelenlegi valamelyik vonal (kelebiai, szegedi) felújításával vagy teljesen új nyomvonalon, illetve részben így, részben úgy épülne, sőt még a nyomvonalvariánsokat számba vevő megvalósíthatósági tanulmány sem készült el.

E szempontból jobban áll a V0, itt már 937 millió forintból elkészült a megvalósíthatósági tanulmány, amely egy 113 kilométeres, elvileg 360 milliárd forintba kerülő új vasútvonalat választott ki legjobb változatként, hogy összekösse a bécsi vasutat a Cegléd-szolnoki (és a szegedi) vonallal. A Budapestet elkerülő vasútra azonban jelenleg és a közeljövőben nincs szükség, fehéren-feketén kimutatható, hogy a tehervonatok elférnek a magyar vasútvonalakon, új kapacitásokat csak akkor kellene kiépíteni, ha többszörösére növekedne az igény a teherszállításra.

Az viszont világos, hogy Kínának miért érdeke a vasútvonalak építése, az ilyen infrastruktúra-beruházásoknál az a gyakorlat, hogy kínai építőipari cégek jutnak megrendeléshez. A százmilliárdos építkezéseket fedező hiteleket viszont végső soron a magyar adófizetőknek kell majd visszafizetniük. A kormányközeli Magyar Nemzet a múlt héten azt írta, a V0-megállapodás egyetlen nyitott pontja még, hogy Budapest nem adta meg az állami garanciát a hitelre.

Kérdés persze, hogy a közvélemény egyáltalán értesülhet-e majd a részletekről, a pénzügyi konstrukciókról. Az előjelek azt mutatják, hogy ugyanúgy nem, ahogy a paksi atomerőműbővítésről Moszkvában megszületett januári paktum esetében sem. Újhelyi István, a parlament szocialista alelnöke, aki maga is sokat forgolódik a kínai-magyar gazdasági kapcsolatok ügyében, mindenesetre hiába kért tájékoztatást a részletekről, noha maga is fontosnak tartja, hogy Magyarország a haszonélvezője legyen a kínai gazdasági növekedésnek - mondta lapunknak.

A vegyes bizottság ülésén szóba került a két ország közötti közvetlen légi járat újraindítása. Van esély arra, hogy a távol-keleti ország közép-kelet-európai idegenforgalmi központját Budapestre telepítik.

Orbánt nemcsak Li Ko Csiang, hanem az új kínai vezetőgarnitúra feje, Hszi Csin-ping pártfőtitkár-államfő is fogadja. A magyar–kínai üzleti fórumon is beszédet mond a magyar kormányfő. A minden eddiginél népesebb, száz főt meghaladó létszámú üzletember-küldöttségben megtalálható Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Pető Ernő a Magyar-Kínai Kereskedelmi Kamara elnöke, Dávid Ilona, a MÁV elnök-vezérigazgatója és Matolcsy György jegybankelnök is. Az üzletemberek között az agrárszféra, az élelmiszeripar, az IT, a turizmus, a gép- és járműipar, az építőipar és a vízgazdálkodás képviselői is ott vannak.
Orbán a kínai társadalomtudományi akadémián is előadást tart, és részt vesz a magyar kulturális intézet évadnyitóján, ahol a Kínában tanuló magyar diákokkal találkozik.