Honnan van a pénz, Viktor? - vizsgálni akarják az "Orbán-vagyon" eredetét

Publikálás dátuma
2014.02.14 13:21
Fotó: Bileik István
Fotó: /
Négy, a Demokratikus Koalícióhoz (DK) tartozó parlamenti képviselő kezdeményezi, hogy az Országgyűlés Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottsága indítson vagyonnyilatkozati eljárást Orbán Viktor miniszterelnökkel szemben – mondta pénteki, budapesti sajtótájékoztatóján Gyurcsány Ferenc, az ellenzéki párt elnöke.

Az ellenzéki párt elnöke kijelentette: azzal vádolja a kormányfőt, hogy politikai pályafutásának jelentős részében olyan jövedelmekhez jutott hozzá, amelyek túlmutatnak a vagyonnyilatkozatában megjelenő hivatalos jövedelmeken, és amelyek nélkül nem igazolható a vagyongyarapodása.

A miniszterelnök idei, illetve felesége legutóbb nyilvánosságra hozott, 2010-es vagyonnyilatkozata alapján Gyurcsány Ferenc úgy számolt, hogy kettejük "vásárolt" vagyona legalább 310-330 millió forint.  "Orbán Viktor idegen pénzekből gazdagodott, Orbán Viktor korrupt politikussá vált" - mondta Gyurcsány Ferenc, aki szerint a kormányfő számadással tartozik, hogy miből futotta 24 év alatt több mint háromszázmilliós magánvagyonra. "És akkor még nem említem" azokat a vagyonelemeket, amelyek "minden feltételezés szerint" nem saját nevén, hanem környezetében, felcsúti ismerősök, Simicska Lajoshoz köthető személyek tulajdonában vannak, de "okkal feltételezzük", hogy a tulajdonjogot Orbán Viktor javára gyakorolják - folytatta a DK elnöke.

Szavai szerint a miniszterelnök felnőtt életének legnagyobb részét politikusként töltötte, nevén vállalkozás, vállalkozásból befolyó érdemi bevétel nincs, mint ahogy "érdemi írói munkássága" sincs, politikusi tevékenységéből származó bevételei azonban nincsenek arányban az ő és családja elmúlt 24 évben felhalmozott vagyonával.

Gyurcsány Ferenc sajtótájékoztatóján kormányzati és állami szintre emelt korrupcióról beszélt, és ennek fő felelőseként a miniszterelnököt nevezte meg. "Én a magyar politika egyik legkorruptabb emberének Orbán Viktort tekintem" - jelentette ki.
Ő áll az élén annak a politikai erőnek, amelyik súlyosan sérti a demokratikus versengés alapvető szabályait és egy civil szervezet mögé bújva több száz millió forintos kampányt szervez, hogy lejárassa ellenfeleit - mondta Gyurcsány Ferenc.

Azt mondta, meg kell tudni, hogy a Civil Összefogás Fórumnak miből telik több száz millió forintos kampányra. Szerinte "ez a pénz piszkos pénz", forrását minden bizonnyal a Fideszhez köthető politikai körökben, magában a pártban, annak alapítványában, esetleg a Fidesz "tisztességtelen akaratával" meggazdagodott vállalkozásoknál kell keresni.

Orbán Viktor annak a kabinetnek a feje, amelyik a választások előtt hónapokkal sok száz millió forintos, a kormánypártok érdekeit szolgáló kampányt szervez, ami a demokratikus választási rendszer súlyos megsértése - tette hozzá a DK elnöke. 
Azt is mondta, hogy a kormányhoz tartozó politikusok és holdudvar nem egyszerűen "tisztességtelenül vállalatokat privatizál, hanem privatizálta magát a törvényhozást".

Gyurcsány Ferenc szerint Magyarország számos mély válságjelenségtől terhelt ország lett az elmúlt években, ahol a politikai osztály is súlyos és mély erkölcsi válsággal is küzd. Az "ősbűn" szerinte 1993-ban történt, a Fidesz-székház eladásakor, az értékesítésből befolyt összeg meghatározó hányada ugyanis magánkasszákba vándorolt, "jelentős részben Orbán Viktor családjához". Ez volt az a "harsona", ami arra indította a politikai pártok többségét, hogy megengedhető bűnnek tartsák, hogy közpénzből magánpénzt és pártpénzt csináljanak - ismertette álláspontját Gyurcsány Ferenc.

Azt mondta, az elmúlt években sokszor kiállt a pártokat beszövő pénzügyek átláthatóvá tételéért, ami miatt sok vitája volt, többek között saját korábbi pártjával, az MSZP-vel is. E vitában alulmaradt, ezért alapított új pártot 2012-ben, mert a DK-n belül más mércét akart érvényesíteni - mondta. Tudatta, nincs kétsége afelől, hogy például az LMP vagy az Együtt távol tudja magát tartani a nem tisztázott eredetű pénzektől, ahogy bízik abban is, hogy az MSZP Mesterházy Attila elnök vezetésével, "talán kevésbé látványosan", de képes volt hasonló változásokra.

Kérdésre közölte, nem kezdeményez vagyonosodási vizsgálatot szocialista politikusok ellen; ha további hasonló vizsgálatot indítványoznak, azoknak alanyai a Fidesz vezető politikusai lesznek, akiknek az elmúlt években sok tízmillió forintos vagyonuk lett. Egy másik kérdésre Gyurcsány Ferenc kijelentette azt is: vagyonát tisztességesen és törvényesen szerezte.

Kövessen minket a Facebookon és a Twitteren is!

Szerző
2014.02.14 13:21

Gender-ügy: Kásler inkább ógörög vagy latin nyelvre tanítana

Publikálás dátuma
2018.08.18 12:28
Kásler Miklós
Fotó: / Németh András Péter
Az emberi erőforrások minisztere az egyetemektől azt várja, hogy több, a magyarság múltjának kutatására alkalmas szakembert képezzenek, mintsem társadalmi nemek tárgyra oktassanak.
– Például az ógörög vagy a latin elengedhetetlen a történelem feldolgozásához, az ókori és középkori forrásmunkák olvasásához.
Így reagált Kásler Miklós, az  emberi erőforrások minisztere a Magyar Időknek adott interjújában arra a kérdésre: vannak-e olyan szakok, ahol sokkal több szakembert kellene képezni?
A tárcavezető szerint annak ellenére "sincs elég történészünk, régészünk, aki érdemben tanulmányozni tudná az 1844 előtti történelmünket, jogalkotásunkat, aki feldolgozná a múltunkra vonatkozó írásokat, a Vatikánban összegyűjteni a forrásanyagot...., hogy a XIX. század ­közepéig a hivatalos nyelv a latin volt hazánkban".
Nemrég derült ki, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma egy napot adott az ELTE és a Central European University (CEU) vezetésének arra, hogy – augusztusban – véleményezzék a legújabb rendelet-tervezetüket, amely a társadalmi nemek (ismertebb nevén: gender) képzés megszüntetéséről szól.
Csütörtökön közzétette a CEU vezetése azt a levelet, amit néhány nappal korábban a Magyar Rektori Konferenciának küldött a gender szak megszüntetésével kapcsolatban - írta meg a hvg.hu. A Társadalmi Nemek Tudománya képzést következetlenül, több irányból támadja a kormánykommunikáció - ezek egyike, hogy a Fidesz képzeletében létező gazdaságban ez nem egy "hasznos" tudás. Semjén Zsolt például még hétfőn nyilatkozta: "senki nem akar genderológust foglalkoztatni, következésképpen képezni sem kell".
"A társadalmilag hasznos, a gazdaság és a tudományos világ által egyaránt megbecsült tudást adó programok ellehetetlenítése károkat okozna Magyarországnak és korlátozná a tanszabadságot".
A miniszter az interjúban egybek mellett még utalt arra is, hogy változások lehetnek a Nemzeti Kulturális Alap és a Petőfi Irodalmi Múzeum, de akár egyes kórházak élén is.  A teljes cikket itt olvashatja.  
2018.08.18 12:28
Frissítve: 2018.08.18 12:29

Négy szintre jut egy körletes – Széthajtják a börtönőröket

Publikálás dátuma
2018.08.18 12:00

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Nemcsak a rabok, a börtönőrök körülményei is borzasztóak – pár nagy büntetés-végrehajtási intézményben mindenképp, állítja Harangozó Tamás. A hivatalos verzió szerint minden rendben, a szakszervezet már aggódik – és senki nem tudja, nem bénítja-e meg a börtönöket az új túlóra-szabály.
Belerokkanhatnak a börtönök abba, hogy jövő januártól nem pénz, hanem szabadság jár majd a túlórákért. Noha az országos statisztika összességében rendben lévőnek látszik, egyes intézményekben drámai a helyzet. Több forrásunk állítja: a budapesti és a nyugat-dunántúli börtönök működőképességük határán vannak – leginkább azért, mert kevés az ember, így az állomány borzasztóan leterhelt. „Van olyan, hogy egy körletes éjjel négy szintet visz, így ha valami baj történne, akkor akkor senki nem tudna segíteni, mert mert nincs ember! Megesik, hogy egy nap másfél tucat kolléga hiányzik, és a hiányt csak úgy tudják pótolni, hogy az informatikusokat, kézbesítőket állítják a folyosóra – ami nagy biztonsági kockázatot jelent” – kesereg egy inkognitóját őrző levélben a büntetés-végrehajtás egyik alkalmazottja.  „A legnagyobb intézetek vannak igazán bajban, több börtön fegyőrei már év közepére elérték azt a kötelezően elrendelhető túlóramennyiséget, amit a jogszabályok 416 órában maximálnak”, erősít rá a fenti panaszra Harangozó Tamás. Az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottságának a tagja arra figyelmeztet, hogy ha a szolgálat kiadása nehézséget okoz, akkor az úgynevezett dominó-hatással kell számolni: mindenkire egyre több munka jut, a terhelés miatt egyre kevesebben maradnak a büntetés-végrehajtás kötelékében, mivel kevés az ember, a fegyőrök egyre kevéssé tudnak biztonsági hátteret adni egymás munkájához – azaz aki, tud elmenekül. És miért is maradna, ha egy, a fogva tartottakkal dolgozó, kezdő bv-alkalmazott fizetése bruttó 228 ezer forint, míg az egyik áruházlánc mintegy 40 ezer forinttal többért (plusz egyéb juttatások!) toboroz pénztárosokat. Persze így is elműködne a rendszer, ha a fogva tartottak maguktól jól viselkednének, és takarodó után még a cellaajtót is magukra zárnák, ironizál Harangozó Tamás. Csakhogy nem ez a helyzet, így ha bármi történik (egymásnak esnek a cellatársak, megszorítják a börtönőrt, vagy csak szimplán rosszul lesz valaki), végzetesen későn érkezhet a segítség. Az MSZP-s politikus szerint mi sem bizonyítja jobban, hogy recseg a rendszer, hogy lassanként minden hétre jut valami rendkívül esemény: például szökés vagy öngyilkosság.
Jövőre pedig még rosszabb lehet a helyzet, vélekedik Harangozó Tamás, hiszen egyrészt ha nem fizetik ki a túlórapénzt, a fegyőrök elvesztik jövedelmük egy részét, másrészt ha szabad nappal kompenzálják a túlmunkát, akkor az épp beosztottakra még nagyobb nyomás nehezedik. Mindenesetre lehetne gyorsan – ha átmenetileg is – javítani a helyzeten. Harangozó úgy véli, ha a 2015-ben beígért nyolc börtönből legalább egy megépülne, az már érdemben enyhítené a nyomást a leginkább túlterhelt intézeteken. Szintén sokat segítene, ha a kormány elfelejtené a túlórára vonatkozó új szabályokat. Harmadsorban júliustól rendelkezésre áll az úgynevezett távmeghallgatás lehetősége (azaz a bíró egy szobából, kvázi konferenciabeszélgetés keretében beszélgethet a vádlottal, a rabokkal, és így tovább). Így embert, pénzt és utazást spórolnának a büntetés-végrehajtási intézetek. (Megjegyzendő: bár a rendszer egy hónapja már működőképes, lapunk információi szerint szinte nem használta senki.) És azzal is jelentős erőforrásokat takarítanának meg a büntetés-végrehajtási intézetek, ha a jövőben a rendőrség segítene előállítani a fogva tartottakat a bíróságra. A Büntetés Végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) kérdéseinkre szikáran annyit mondott: „az ország valamennyi börtönében biztosítottak a biztonságos fogva tartás személyi és technikai feltételei. A körleten szolgálatot teljesítő hivatásos állományú kollégák valamennyi jogszabályban rögzített képzési és alkalmassági feltételnek megfelelnek.” A túlórákról azonban a BVOP csak összesített adatot közölt. Így annyit elárult, hogy januártól júniusig havonta 100 és 126 ezer órányit robotoltak pluszban az állomány tagjai, arról viszont hallgatott, egy emberre mennyi munkatöbbletre jutott. – Én is ismerem a Népszavához eljuttatott levelet – mondta Kucsera Miklós. A Független Büntetés-végrehajtási Szakszervezetek Országos Szövetségének (FBVSZOSZ) a főtitkára úgy érzi, túlzás lenne azt mondani, hogy biztonsági veszélyhelyzet lenne a hazai büntetés- végrehajtásban. Azt nem vitatja, hogy a terület létszámproblémákkal küzd, ám szerinte az intézményekben dolgozók összességében el tudják látni az alapfeladatukat. Azt viszont kockázati tényezőnek tartja, hogy ehhez időnként a nem biztonsági/fogva tartási területen dolgozók (például a gazdasági tevékenységet végzők) közül is át kell vezényelni munkavállalókat. Tény, ők is a hivatásos állomány tagjai, azaz amikor felszereltek akkor erre a feladatra is kiképezték őket. Az így is előfordult – fogalmazott a szakszervezeti vezető –, hogy időnként egy-egy felügyelőre a kelleténél több, akár 200 fogvatartott jutott (ilyenkor 2-3 kolléga munkáját is ellátta), ám ettől a büntetés-végrehajtás eddig is biztonságosan tudott működni. Viszont az nem kérdés, hogy a helyzet nem biztató: a korábbi években a bv-ben nagyjából megvolt a létszámkeret, csakhogy mára a fizetések elveszítették a vonzerejüket, aminek következtében növekedhet a létszámhiány és a túlmunka. Mint ismeret, a kormányzat 2015-ben a rendvédelmi dolgozók – köztük a bv-sek – ötven százalékos bérfejlesztéséről döntött, ami Kucsera Miklós szerint fontos és jó volt, ám időközben volt többször emelték a minimálbért és a garantált bérminimumot, így a 2019-ig prognosztizált 50 százalékos emelés valójában 9-10 százalékos lett (miközben a versenypiac munkabérei is elszálltak, így a korábban eltervezett béremelés 2018-ra kipukkant). „Gyakorlatilag nem vonzó ez a pálya” -mondja a szakszervezeti vezető. „A helyzet kezelésnek a kulcs a jogalkotók kezében van: bízunk abban, hogy az észrevételeinket figyelembe veszik és az őszi parlamenti ülésszakban a kialakult helyzetet rendezik.”

Statisztikatrükkök

Ami a munkaerőhiányt illeti, a BVOP állítja: az állások 90 százaléka betöltött, a „hazai munkaerőpiaci tendenciák ismeretében” ez normális arány. Ráadásul a szervezet szerint a toborzás miatt folyamatosan új emberek érkeznek az állományba. Más forrásaink a 10 százalékos hiányt erős fenntartásokkal kezelik, mondván: lehet ez a papírforma, de két szempontot figyelembe kell venni. Egyrészt kérdés, hogy az állományban hány olyan közalkalmazott akad, aki ugyan mundért kapott, ám fegyveres kiképzésben nem részesült (és mint ilyen láthatna el fegyőri feladatokat). Másrészt úgy hírlik, a testületben magas a hosszú távon betegszabadságon lévők aránya – ők ugyanakkor az aktív állomány részének számítanak. 

2018.08.18 12:00
Frissítve: 2018.08.18 12:00