Orbánt is elszámoltatnák

Vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményez Orbán Viktorral szemben a DK elnöke. Gyurcsány Ferenc szerint a miniszterelnök számadással tartozik arról, miből futotta 24 év alatt több mint háromszázmilliós magánvagyonra. Rubovszky György, a mentelmi bizottság elnöke levélben arra kérte az MSZP-t, juttassák el a testülethez Simon Gábornak a pártnál leadott vagyonnyilatkozatát. Ám ezt csütörtökön az ügyészség már lefoglalta.

Vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményez Orbán Viktorral szemben Gyurcsány Ferenc és négy párttársa. A Demokratikus Koalíció (DK) elnöke szerint a miniszterelnök politikusi tevékenységéből származó bevételei nincsenek arányban az ő és családja elmúlt 24 évben felhalmozott vagyonával.

Orbán felnőtt életének legnagyobb részét politikusként töltötte, vállalkozás nincs a nevén, mint ahogy "érdemi írói munkássága" sincs - fogalmazott a volt kormányfő, aki szerint a Fidesz elnöke "idegen pénzekből gazdagodott" és "korrupt politikussá vált". A DK elnöke szerint Orbán számadással tartozik, hogy miből futotta 24 év alatt több mint háromszázmilliós magánvagyonra, nem is beszélve azokról a vagyonelemekről, amelyek "minden feltételezés szerint" nem saját nevén vannak.

Gyurcsány szerint önmagában az is elegendő alap a vizsgálat elindításához, hogy a kormányfő tavaly lakóházat vett Felcsúton, amelyet nem tüntetett fel vagyonnyilatkozatában. Gyurcsány a magyar politika egyik legkorruptabb emberének nevezte Orbánt, aki egy civil szervezet mögé bújva többszáz milliós kampányt szervez az ellenzék lejáratásra. Meg kell tudni, hogy a Civil Összefogás Fórumnak miből telik többszáz millió forintos kampányra. "Ez a pénz piszkos pénz", amelynek forrását minden bizonnyal a Fideszhez köthető politikai körökben, magában a pártban, annak alapítványában, esetleg a Fidesz "tisztességtelen akaratával" meggazdagodott vállalkozásoknál kell keresni - tette hozzá a DK elnöke.

Hoppál Péter a Simon Gábor ügyről való figyelemelterelés "olcsó, vacak és szánalmas" kísérletének tartja a DK kezdeményezését. A Fidesz szóvivője felidézte, hogy körülbelül tíz évvel ezelőtt, a szocialista többségű parlament idején vizsgálták Orbán vagyoni helyzetét, és semmiféle elmarasztalás nem történt. Hozzátette, a Fidesznek és a párt elnökének nincs takargatnivalója.

Az Országgyűlés mentelmi bizottságának KDNP-s elnöke tegnap levélben fordul Mesterházy Attila MSZP-elnökhöz, kérve, hogy juttassa el a testületnek azt a vagyonnyilatkozatot, amelyet Simon a pártnál adott le, mert látni szeretnék, hogy az mennyire van összhangban a parlamentnél leadott bevallással. Rubovszky György hétfőn felveszi a kapcsolatot a testület tagjaival, illetve első lépésként megkeresi a legfőbb ügyészt, hogy igyekezzen segíteni a bizottságot további eljárása során.

A Ház csütörtökön, a ciklus utolsó ülésnapján sürgösséggel elfogadta azt a határozatot, amelynek alapján a kétharmad a büntető eljárással párhuzamosan vizsgálni fogja a mandátumáról már lemondott képviselő ügyét. A szocialisták válaszukban arra figyelmeztettek, hogy az ügyészség munkatársai csütörtökön már elvitték a Rubovszky által kért bevallást, amit a bizottság elnökének tudnia kell. Rubovszky azt is elmondta: nem érkezett még meg hozzájuk a DK beadványa, de ha megkapja, megvizsgálja a kezdeményezést.

Korábban jöttek elő a 240 millióval?

Információink szerint a jobboldali sajtónak már hónapokkal ezelőtt, tavaly novemberben a birtokába kerülhettek a Simon Gábor ügy dokumentumai, miközben november 14-én rendelt el nyomozást az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség (KNyF). Úgy tudjuk, a Magyar Nemzet tovább tartogatta volna a "politikai ütőkártyát", és csak a kamapányhajrában, márciusban tervezték nyilvánosságra hozni Simon 240 milliójának sztoriját. Akkor ugyanis ez még nagyobb kárt okozott volna az ellenzéki Összefogásnak, hiszen már összegyűjtötték volna a Simon indulásához szükséges számú ajánlást, és az utolsó pillanatban kellett volna jelöltet cserélni egy, a becslések szerint a baloldal által az első tíz, leginkább "nyerhető" egyéni körzetben.

Az előre hozott leleplezés viszont segített elterelni a közvélemény figyelmét az Orbán-Putyin találkozón vázolt paksi bővítési megállapodásról. A mintegy 3000 milliárdos üzletről szóló "biankó" felhatalmazást így a múlt héten a Simon-botrány árnyékában szavazhatta meg - ugyancsak a tervezettnél korábban - az Országgyűlés Fidesz-KDNP-s többsége.

Azt pedig, hogy miként kerületek folyamatban lévő nyomozás adatai, illetve ezzel kapcsolatos dokumentumok a Magyar Nemzethez, továbbra sem tudni. A KNyF lapunk kérdésére a múlt héten közölte, hogy "a sajtóban az elmúlt napokban megjelent eddigi információkat nem az ügyészség adta ki". Mindezt állításuk szerint az időközben lefolytatott belső vizsgálat is megerősítette. Közlésük szerint a vizsgálat azt is feltárta, hogy nem csak az ügyészség rendelkezett az üggyel kapcsolatos információval, "mivel a KNYF a nyomozás során számos szervhez fordult adatkéréssel." A KNYF-től tegnap megkérdeztük: ettől függetlenül nem indít senki "hivatalból" eljárást az adatszivárgás miatt, illetve a nyilvánvaló banktitoksértés miatt? Az ügyészség hétfőre ígért választ.

A kérdés azért lényeges, mert az elmúlt években ügyészi szervektől több esetben kerültek ki nyomozati iratok, vádemelés előtt álló "elszámoltatási" ügyekről lényegi információk - nem egyszer a KNyF által végzett vagy felügyelt nyomozásoknál. Legtöbbször még olyan belső vizsgálat sem indult, mint a mostani, a felelősséget elhárító ellenőrzés.

Legutóbb a Fidesz által reklámozott ELÉG című Facebook-oldal jelentette meg a bajai videófelvétel ügyében indult nyomozás egyik tanúvallomását, amelyet a pestisracok.hu nevű jobboldali portál is közzétett. Az utóbbi oldalt működtető cég egyik tulajdonosa Huth Gergely, a Magyar Hírlap volt újságírója és a Hír Tv korábbi műsorvezetője, akinek a Fidesz-frakció milliókat fizetett kommunikációs tanácsadásért.

Amikor 2010 őszén a Magyar Nemzet cikksorozatot indított az erzsébetvárosi ingatlanügy - a Hunvald-ügy - nyomozati aktái alapján, a nyomozást végző KNyF egyszerűen csakannyit közölt: nem ők adták ki az iratokat. Korábban a hatóságok szintén tagadták, hogy tőlük került volna ki a brókerügyben kihallgatott Kulcsár Attila vallomása, melyet másnap olvasni lehetett a Magyar Nemzetben. Később a Zuschlag-üggyel összefüggésben jelentettek meg egy vallomást.

A Magyar Nemzet közölte először, hogy gyanúsítottként hallgatják ki az UD Zrt.-ügyben Szilvásy Györgyöt, aki még meg sem kapta az idézést. A jobboldali sajtó ugyancsak "előre tudta", mikor hallgatják ki a moszkvai ingatlanügyben Göncz Kinga volt külügyminisztert. A Borovszky-ügy "szivárgása" miatt belső vizsgálat is indult: Borovszky Tímea - az oktatási tárca volt főosztályvezetője - gyanúsítotti kihallgatási jegyzőkönyve szinte azonnal kikerült az ügyészségtől. A jegyzőkönyv útját egy iratgyűjtő mappáig tudták követni, ahonnan "ismeretlen okból" eltűnt az irat, majd a kuruc.info tette közzé. Felelős nem volt.