Orbán április 6-ra nyergeltetett

Publikálás dátuma
2014.02.16. 22:20
Fotó: K2 Press/Népszava
Moszkvát már nem, csak Brüsszelt említette az elnyomás, illetve a hazánkat fenyegető támadások központjaként Orbán Viktor a Millenárison tartott évértékelő beszédében. Tegnap délután tartotta tizenhatodik évértékelő beszédét a Fidesz elnöke. Orbán ezúttal alig fél órán át beszélt, szavai pedig a jól megszokott arányban oszlottak meg a politikai ellenfeleinek címzett sértések, s kormányzása vélt eredményei között.

Legőszintébb mondata talán az volt: "A minden nagyon szép világa még várat magára Magyarországon". Pedig Orbán mindezt úgy értette, sok a jó hír. Szerinte több mint egy évtizede nem produkált olyan jó eredményeket a magyar gazdaság, mint ma, negyven év után először csökken a rezsi, nő a foglalkoztatottság és a minimálbér, évtizedek óta nem volt ilyen alacsony az infláció, bővül a gazdaság, a kormány megvédi, sőt növeli a nyugdíjak értékét, és évek óta 3 százalék alatti a költségvetés hiánya.

Új történelemképe szerint 2010-ben rendszerváltás történt. "Leváltottuk azt a rendszert, melyet korábban sikertelenül próbáltunk megjavítani." A magyarokat új nemzeti és politikai közösséggé kellett szervezni, ezért volt szükség új alaptörvényre (amelyet Orbán a plágiumbotrányába belebukott Schmitt Pál volt államfőnek köszönt meg), az ország szuverenitását helyre kellett állítani, rendet kellett teremteni, és új, igazságosabb közteherviselést biztosító megállapodást kellett kötni az emberekkel.
A kormányfő a megelőző nyolc évet érintő kritikáit ezúttal azzal egészítette ki, hogy az előző kormányok együttműködtek az Európai Unióval, a Nyugattal. Ezzel szemben mára, mint mondta "újra van önérzetünk, nem vagyunk már szolgák".

Nehezen érthető mondatok
- "A vendég csigapástétomot rendel, de a pincér bevallja, hogy tettek bele egy kis disznót is. Nem is kicsit, valójában fele disznó, fele csiga. Na, csak ezt ne, ezt még egyszer ne."
-"Ne mondd a szökőkútnak, hogy nem iszol a vizéből. Még a végén a kínainak lesz igaza, aki azt mondja, hogy mindegy, hogy fekete vagy fehér a macska, csak fogja meg az egeret."
- "Azzal, hogy megváltoztattuk a jelenünket, megváltoztattuk a jövőnket is, más jövőnk lesz, mint amit a londoni vagy a brüsszeli jósdák papjai jövendöltek nekünk, már ha a szavazók is így akarják."


Azt is mondta: "azzal, hogy megváltoztattuk a jelenünket, megváltoztattuk a jövőnket is, más jövőnk lesz, mint amit a londoni vagy a brüsszeli jósdák papjai jövendöltek nekünk, már ha a szavazók is így akarják". Szerinte "2010-ben azt kellett eldönteni, hová állunk a ringben, és mi a piros-fehér-zöld sarkot választottuk. Azóta több menetet is megnyertünk, de a küzdelemnek nincs vége" - tette hozzá. "Ne hagyjuk, hogy elvegyék a rezsicsökkentést, a gyermekek után járó adókedvezményt, a bérek növekedését, a gyed extrát, az időskor biztonságát" - sorolta, nem fejtve ki, kitől félti mindezt.

Vélt támadóiról szólva Orbán úgy fogalmazott: "nincs pezsdítőbb annál, mint amikor rálőnek az emberre, de nem találják el - mondta a jó öreg Winston". A kormányfő szerint az a kérdés, hogy erős ország leszünk, vagy gyenge, aki mindig összehúzza az irháját. "Két választásunk van. A jövőépítés vagy a posztkommunista restauráció. (...) Mutassuk meg áprilisban, hogy erősek és egységesek vagyunk. Mutassuk meg: nem gazsulálunk senkinek, mutassuk meg, hogy a magunk útját fogjuk járni". Orbán szerint ugyanis, "ha nem mi irányítjuk a saját életünket, valaki más fogja".

Beszédét azzal zárta: "fújjátok meg a kürtöket és nyergeljetek, mert holnap reggel indulunk! Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok!".

Tarlós István, Navracsics Tibor és Pintér Sándor is lelkesen hallgatta Orbánt. Fotó: K2 Press/Népszava

Tarlós István, Navracsics Tibor és Pintér Sándor is lelkesen hallgatta Orbánt. Fotó: K2 Press/Népszava

Hazug és gyáva beszéd volt

Hazug és gyáva beszéd volt, amelyből csak a valóság és az emberek mai gondjai hiányoztak - reagált a kormányfő szavaira Mesterházy Attila.

Az Összefogás miniszterelnök-jelöltje szerint Orbán "álomország jelenéről és délibábos jövőjéről beszélt", szavaiból pedig kiderülhetett: fogalma sincs arról az országról, amelyet kormányoz, vagy nem mer szembenézni a valósággal, hiszen hallgatott arról, hogy az elmúlt négy évben tíz magyarból nyolcnak csökkent az életszínvonala.

Felidézte: a szegénység nemcsak bővül, hanem mélyül is, s különösen rémisztő a gyermekszegénység terjedése. Az MSZP elnöke szerint nem véletlen, hogy "a miniszterelnök beszéde Teng Hsziao-ping-től és másoktól vett idézetekkel volt tele ahelyett, hogy a magyar családok napi gondjairól beszélt volna. Ezeket a gondokat ő nem, hogy megoldotta volna, hanem kormányzásával tragikus mértékben súlyosbította".

Két ponton Mesterházy is egyetértett a Fidesz elnökével: "ez az ország tényleg nem olyan, mint amilyen négy évvel ezelőtt volt, és az is igaz, hogy április 6-án múlt és jövő közül kell választani, azaz a Horthy-korszak restaurációja, vagy az európai, szabad, modern és igazságos Magyar Köztársaság között".

Az LMP szerint Orbán Viktor miniszterelnök vasárnapi évértékelő beszéde elszámolásnak "rettenetesen kevés", kampánybeszédként pedig arról tanúskodik, hogy a kormányfő egy "párhuzamos valóságban él" - fogalmazott Schiffer András.

Kövessen minket a Facebookon és a Twitteren is!

Szerző

Varga: a gazdaság nem indokol ekkora forintgyengülést

Publikálás dátuma
2014.02.16. 21:39
Varga: "A magyar gazdaság nem küzd strukturális problémákkal." Fotó: Tóth Gergő/Népszava
A nemzetközi hatások alól Magyarország sem tudja kivonni magát, ugyanakkor a magyar gazdaság nem küzd olyan egyensúlyi problémákkal, amelyek ilyen mértékű forintgyengülést indokoltak volna - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter vasárnap az ATV Szabad szemmel című műsorában azzal kapcsolatban, hogy néhány hete 300 forint felett van az euró árfolyama.

A tárcavezető kifejtette: Magyarországot nem lehet összevetni egyes feltörekvő országokkal, például Törökországgal vagy Dél-Afrikával, mivel ezen országokban jelentős külkereskedelmi mérleg-hiány van. Ezzel szemben Magyarországon 2013-ban jelentős külkereskedelmi többlet alakult ki, ezenkívül a magyar gazdaság - ellentétben például Törökországgal - nem küzd strukturális problémákkal.

A deficit 3 százalék alatt van, az államadósság mértéke csökken, többletes a külkereskedelmi és a folyó fizetési mérleg - hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter.

Orbán Viktor miniszterelnöknek a gazdasági növekedés alakulásáról szóló, néhány nappal ezelőtti nyilatkozatával összefüggésben Varga Mihály teljesen elképzelhetőnek nevezte, hogy 2016-ra 4 százalékra gyorsulhat a magyar gazdasági növekedés. Hozzátette: sok múlik azon, mi történik a külpiacokon, főleg Németországban. A német gazdaság is meglepő adatot produkált tavaly, év végén, így van remény arra, hogy a "német lokomotív tovább fogja húzni a közép-kelet-európai térséget". Úgy vélte, hogy ezenkívül beérhetnek és segíthetik a gazdasági növekedést azok a változások is, amelyeket a kormány az adó- és járulék-, valamint az önkormányzati rendszerben elkezdett, illetve a munkaerőpiac rugalmasabbá tétele érdekében végrehajtott.

A paksi bővítéssel kapcsolatban elmondta, hogy a beruházások a magyar állam vagyonát gyarapítják, a kivitelezési szakasz 8000-9000 embernek "ad majd többletmunkát". Számítások szerint az ehhez kapcsolódó hitelfelvétel az államadósságot körülbelül egy százalékponttal növelheti átmenetileg a tízéves periódusban, "de ez nem veszélyezteti azt a célt, hogy a következő években a magyar államadósság mértéke csökkenjen" - tette hozzá.

Varga Mihály jelezte, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium által megtárgyalt, a paksi bővítéssel kapcsolatos hitelszerződést a jövő heti kormányülésen hagyhatja jóvá a kabinet, a következő lépés pedig az lesz, hogy ennek be kell kerülnie a parlament elé. "Ha ez indokolja egy rendkívüli ülés összehívását, akkor én ezt mindenképpen támogatni fogom" - mondta a miniszter.

Arra a kérdésre, hogy nem "szaladhatnak-e el" a bővítés költségei, Varga Mihály elmondta: csak olyan végrehajtott beruházást vagy szállítást lehet kifizetni, amit a magyar fél jóváhagyott, vagyis a magyar államnak erős kontrollszerepe lesz.

Hangsúlyozta: az elkészült hatástanulmányok azt prognosztizálták, hogy a paksi beruházás meg fog térülni.

Kövessen minket a Facebookon és a Twitteren is!

Szerző

Varga: a gazdaság nem indokol ekkora forintgyengülést

Publikálás dátuma
2014.02.16. 21:39
Varga: "A magyar gazdaság nem küzd strukturális problémákkal." Fotó: Tóth Gergő/Népszava
A nemzetközi hatások alól Magyarország sem tudja kivonni magát, ugyanakkor a magyar gazdaság nem küzd olyan egyensúlyi problémákkal, amelyek ilyen mértékű forintgyengülést indokoltak volna - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter vasárnap az ATV Szabad szemmel című műsorában azzal kapcsolatban, hogy néhány hete 300 forint felett van az euró árfolyama.

A tárcavezető kifejtette: Magyarországot nem lehet összevetni egyes feltörekvő országokkal, például Törökországgal vagy Dél-Afrikával, mivel ezen országokban jelentős külkereskedelmi mérleg-hiány van. Ezzel szemben Magyarországon 2013-ban jelentős külkereskedelmi többlet alakult ki, ezenkívül a magyar gazdaság - ellentétben például Törökországgal - nem küzd strukturális problémákkal.

A deficit 3 százalék alatt van, az államadósság mértéke csökken, többletes a külkereskedelmi és a folyó fizetési mérleg - hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter.

Orbán Viktor miniszterelnöknek a gazdasági növekedés alakulásáról szóló, néhány nappal ezelőtti nyilatkozatával összefüggésben Varga Mihály teljesen elképzelhetőnek nevezte, hogy 2016-ra 4 százalékra gyorsulhat a magyar gazdasági növekedés. Hozzátette: sok múlik azon, mi történik a külpiacokon, főleg Németországban. A német gazdaság is meglepő adatot produkált tavaly, év végén, így van remény arra, hogy a "német lokomotív tovább fogja húzni a közép-kelet-európai térséget". Úgy vélte, hogy ezenkívül beérhetnek és segíthetik a gazdasági növekedést azok a változások is, amelyeket a kormány az adó- és járulék-, valamint az önkormányzati rendszerben elkezdett, illetve a munkaerőpiac rugalmasabbá tétele érdekében végrehajtott.

A paksi bővítéssel kapcsolatban elmondta, hogy a beruházások a magyar állam vagyonát gyarapítják, a kivitelezési szakasz 8000-9000 embernek "ad majd többletmunkát". Számítások szerint az ehhez kapcsolódó hitelfelvétel az államadósságot körülbelül egy százalékponttal növelheti átmenetileg a tízéves periódusban, "de ez nem veszélyezteti azt a célt, hogy a következő években a magyar államadósság mértéke csökkenjen" - tette hozzá.

Varga Mihály jelezte, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium által megtárgyalt, a paksi bővítéssel kapcsolatos hitelszerződést a jövő heti kormányülésen hagyhatja jóvá a kabinet, a következő lépés pedig az lesz, hogy ennek be kell kerülnie a parlament elé. "Ha ez indokolja egy rendkívüli ülés összehívását, akkor én ezt mindenképpen támogatni fogom" - mondta a miniszter.

Arra a kérdésre, hogy nem "szaladhatnak-e el" a bővítés költségei, Varga Mihály elmondta: csak olyan végrehajtott beruházást vagy szállítást lehet kifizetni, amit a magyar fél jóváhagyott, vagyis a magyar államnak erős kontrollszerepe lesz.

Hangsúlyozta: az elkészült hatástanulmányok azt prognosztizálták, hogy a paksi beruházás meg fog térülni.

Kövessen minket a Facebookon és a Twitteren is!

Szerző