Életmódváltás: elméletben már jól megy

Publikálás dátuma
2014.02.17 13:21
Fotó:thinkstock
Fotó: /
Közel 1700-an töltötték ki az elmúlt hónapokban a Majomkenyér.hu, a HáziPatika.com és a DietABC közös kérdőívét, amely képet ad arról, hogy mit is gondol az átlag magyar az életmódváltásról, és arról, hogy mindebben mekkora szerepe lehet az étkezésnek. A tanulságos felmérésből világosan kiderült, hogy miért bukunk bele oly sokszor a kísérletekbe.

A nem reprezentatív kérdőív kitöltőinek zöme nő volt (86%), csak kisebb számban nyilvánítottak véleményt a férfiak (14%). A válaszokból úgy tűnik, hogy az életmódváltáshoz szükséges irányokkal, lehetőségekkel tisztában vagyunk, csak a megvalósítás ütközik akadályokba. A válaszadók, arra a kérdésre, hogy életmódváltás, illetve fogyókúra esetén milyen élelmiszereket hagynak ki/csökkentenek az étrendjükből/étrendjükben, elsöprő többségben a szénhidrátokat (kenyér, tészta) és a cukrot (édességek, sütemények) jelölték meg (1363 és 1576 esetben pipálták ezt a lehetőséget), ezeket pedig a tejtermékek és a húsok követték, csaknem 100%-a véli úgy, hogy az életmódváltás első lépéseként a hűtőjét, kamráját kell átnéznie, és más típusú ételekből kell összeállítana a napi menüjét.

Minőség és mennyiség kérdésében ugyancsak nagy volt az egyetértés a válaszadók között: 83%-uk nyilatkozott úgy a kérdőív kitöltése során, hogy a jobb minőség és a kisebb mennyiség együttesen hozza meg az életmódváltás sikerét - már ami az étkezést illeti természetesen. 12% szerint elég a minőséget emelni csupán, míg 5% mondta azt, hogy elég a mennyiséget mérsékelni.

A majd 1700 kitöltő elméletben azt is tudja, hogy az életmódváltásnak milyen hosszan kell vagy érdemes kitartania: 58% mondja, hogy egy életre ki kellene tartania, mégis hónapokra korlátozódik a reformokkal kapcsolatos lelkesedés, és 42% vallja azt, hogy egy életre szól. Mi lehet a különbség a két tábor hozzáállásában, illetve mi az, ami miatt többen elvéreznek? 1126 olyan választ kaptunk a kérdőív erre irányuló kérdésére, ami a reformélelmiszerek drágább voltát nevezte meg fő indoknak, azaz a többség szerint leginkább financiális okoknak köszönhető, hogy az életmódváltás végül kudarcba fullad. Másik két válaszvariáció is felbukkant azonban a vezető ellenérvek között: 20-20% ikszelte azt a lehetőséget, hogy leginkább a friss alapanyagok beszerzése jelenti a nehézségeket, illetve az, hogy a megszokott ételek után sóvárog. Örvendetes, hogy a családokkal nem “takarózik” a többség: csak 11% mondta azt, hogy az életmódváltás legfőbb gátjai a közeli hozzátartozók, akik nem eszik meg az egészségesebb ételeket, amiket készít.

Egészen kiváló képet fest az információk beszerzését taglaló kérdésre adott válaszok aránya: szinte meseszerű, hogy a megkérdezettek 83%-a az orvost, dietetikust jelöli meg a leghitelesebbnek az életmódváltó tanácsok forrásaként, és csak 10% véli úgy, hogy a különféle médiumokból összeszedett tippek betartásával is eredményes lehet.

Hasonló elméleti tudatosságról tettek tanúbizonyságot a megkérdezettek, amikor a sikeres életmódváltás kulcsát kellett megnevezni: 62%-uk vallotta, hogy ehhez az alapvető táplálkozás-élettani ismeretek ugyanúgy szükségesek, mint a szemléletváltás és az egyéni, szélsőségektől mentes diéta.

S ha életmódváltás, akkor nem maradhat ki a mozgás, ám ennek mennyiségével kapcsolatban eltérőek voltak a vélemények: 49% szerint a heti 150 perc mérsékelt intenzitású testmozgással kell kombinálni az étkezési reformokat, 48% pedig a heti háromszor 30 perces séta mellett voksolt. Csupán 3% korteskedett a napi egyórás, kimerítő edzés mellett.

A végső és mindent világossá tevő kérdés természetesen mégis az volt, hogy a válaszadók próbálkoztak-e korábban az életmódváltással, és ha igen, sikerül-e azóta is ennek megfelelően élniük. Az elméleti felkészültség és a gyakorlati megvalósítás feszültsége itt ütközött ki igazán: 47% már maga mögött tud néhány életmódváltó kísérletet (ezek valószínűsíthetően nem szóltak hosszú távra), és mindössze 35% az, aki a reformokat azóta is a mindennapok részeként kezeli.

 

Értjük. Tudjuk. Csináljuk?– szakemberek és életmódváltók véleményei

„Egyre többen ismerik fel a tudatos táplálkozás és a mozgás fontosságát, ahogy azt is, hogy milyen meghatározó mind fizikailag, mind szellemileg, mind lelkiállapotunk szempontjából, hogy mit eszünk, mennyire hasznos – vagy éppen káros – ez a szervezetünknek, s milyen közérzetünk, teljesítő- és védekezőképességünk lesz így” – mondta Salgó Andrea, az adalékanyag-, tartósítószer-, színezék- és szójamentes ételeket készítő Majomkenyér.hu tulajdonosa. A Majomkenyér tavaly egy egész család életmódváltását szervezte meg, új ételekkel és sporttal. A szülők fejenként közel 20 kilót fogytak és a mai napig kitart a sok sikerélménnyel járó új élet.

„A kérőívet kitöltők jó irányt jelöltek meg, ám az élet sokszor mást igazol. Az egészségesebb életmód igénye láthatóan megvan sokakban, és tudják is, hogy kihez kellene fordulni, mégis kisebbséget alkotnak azok, akik ezt valóban meg is teszik” – fogalmazott a HáziPatika.com főszerkesztője, Pilling Róbert. A dietetikus szakember azt mondja: sokszor a katalizátorként szolgáló döntés, az első lépés megtalálása vagy éppen a kitartás hiányzik, más esetekben viszont magát a problémát sem ismerik fel. „Érdekes, hogy tapasztalataim azt mutatják, hogy a válaszokkal ellentétben az orvos vagy szakember véleménye sokkal inkább háttérbe szorul az ismerősökével vagy éppen a divatos irányzatokkal szemben – elég ha csak a káposztaleves-diétára gondolunk, amelyet minden szakértő helytelennek tart, felhívásaik ellenére mégis sokan követik”– emelte ki Pilling Róbert, hozzátéve: az emberek sokkal inkább hisznek az életmódváltást tervezők a női egészségmagazinok vagy online blogok írásainak, mint a szakértők szavának. „Dietetikusként és életmódportál-főszerkesztőként számos alkalommal láttam, hogy milyen kommentek érkeznek a szakmai alapelvekhez igazodó írásainkra – most mégis azt az eredményt kaptuk, hogy a szakértők az elsődleges információforrások. Vajon meghallgatjuk a tanácsaikat, aztán nem fogadjuk meg?” – merült fel a kérdés az életmódváltó-kérdőív kapcsán a szakemberben.

Wirth Krisztina, a DietABC tulajdonosa, belgyógyász és gluténérzékeny. A kérdőív eredményei kapcsán ő úgy fogalmazott:„A „civilizációs betegségek”kialakulásáért kb.70%-ban táplálkozási, környezeti, valamint magatartás- és életmódbeli tényezők a felelősek. Az életmódváltás nem egyszerűen egy diéta, amit ma elkezdünk és majd néhány nap, hét vagy hónap múlva magunk mögött hagyhatunk. Hosszú távú, jó esetben éltre szóló program, hiszen egészségünket minél tovább szeretnénk megőrizni. A helyesen megválasztott táplálkozás mellett legalább olyan fontos a megfelelő fizikai aktivitás is, melyekkel a krónikus megbetegedések kockázata 30-35%-al csökkenthető."

A kérdőív eredményeit bemutató sajtótájékoztatónak helyet adó Teide Café tulajdonosa, Hajdu Attila – reagálva a vendégek igényeire – néhány éve már tudatosan figyel arra, hogy adalékanyagoktól mentes, egészséges ételeket tartson. "Az elmúlt két évben vált rendszeressé, hogy egészséges ételeket keresnek a vendégek. Ezzel együtt ugyanakkor azt is látjuk, egyelőre viszonylag kevesen vannak a tudatos vásárlók, akik az adalékanyagokat, a tartósítószert szeretnék elkerülni. Jellemzőbb, hogy azért választják ezeket az ételeket, mert fogyni szeretnének. Persze ennek hozadéka, hogy így legalább ők is egészségesebben táplálkoznak" - mondta el Hajdu. A kávézóban a Majomkenyér.hu "mentes" ételeit is árulják, melyek alapanyagai háztáji gazdaságokból származnak, vegyszermentes zöldségekből készülnek, káros összetevők nélkül.

A gluténintoleranciával élő Pataki Zita már önként és kényszerből is döntött életmódváltás mellett. „Folyamatosan változunk, a sejtjeink megújulnak, az ízlésünk időről időre más. 30 éves koromig például az erőset meg sem tudtam enni, pár éve pedig kívánom. Van, amikor szükséges, van, amikor a mi tudatos döntésünk az életmódváltás. Mindkettőben volt már részem, és más-más élmény. Amikor kényszer a változtatás, akkor segítségre vágyunk, arra, hogy valaki,aki hasonló cipőben jár, elmondja  a tapasztalatait. Ha a mi tudatos döntésünk az életmódváltás, akkor egy kicsit könnyebb a helyzet, hiszen azt már mindig megelőzi egy hosszabb folyamat, bennünk érik meg maga a változásra való igény. Mégis miért bukunk bele sokszor? Ha szükséges az életmódváltás, nem bukunk bele, hiszen nagyon komoly tétje van. A tudatos döntéseknél viszont előfordulhat, hogy még nem érett meg eléggé bennünk a változtatás igénye, vagy épp nem voltunk eléggé motiválva” – mondta a rádiós műsorvezető.

A kérdőív kitöltőinek ajándékot is felajánló, növényi tejeket készítő Török Kata is a saját bőrén tapasztalta már meg az életmódváltás milyenségét. „Laktózérzékenyként nekem is szembesülnöm kellett az életmódváltás kihívásaival. A legnehezebb elkezdeni volt, de segített benne a tudat, hogy amit teszek és amit eszem, az tényleg jót tesz, és ami a legjobb volt, hogy pár héten belül ez vissza is igazolódott. A kérdőív eredményeit látva sokan állnak hasonlóan az életmód váltáshoz – őket biztatom, hogy keressék meg azt a támogató közeget, ahol az igényeiknek megfelelő alapanyagokhoz és ételekhez juthatnak, ez a legelső lépés”.

Szerző
Témák
életmód
2014.02.17 13:21

Mágikus és asszonymunkát tiltó nap a mai

Publikálás dátuma
2018.12.13 12:42
Molnár László és fia Péter, tardi hagyományőrzők Lucaszéket készítenek
Fotó: MTI/ H. Szabó Sándor
Luca napja volt a Gergely-naptár bevezetése előtt az év legrövidebb napja, amelyhez számos népszokás, hagyomány is fűződik.
A néphit szerint ezen a napon tilos az “asszonyi munka”; a mosás, vasalás, fonás, szövés, varrás, kenyérsütés. Aki a tilalmat megszegi, azt Luca nagyon keményen megbünteti. Sütni viszont lehetett, sőt molnárkalácsot szinte kötelező volt, és ilyenkor sütötték meg a szentestére szánt, lisztből és vízből készült ostyát is. A gazdasszonynak sokat kellett ülnie, hogy a kotlósa is jó ülős legyen, és babot kellett fejtenie, hogy kifejtse a tyúkból a tojást - írta a Sokszínű Vidék
Sok helyen Luca napon a búzát, kukoricát kis tálkába szórták, meleg, világos helyre tették, és karácsonyig öntözgették. A szemek „szintjét” kövekkel emelték meg. Ha magasra hajtottak ki, bő termést várhattak a következő évre. A hajtatásból azt is megjövendölték, hogy az közelgő év egyes hónapjaiban mennyi csapadékra számíthatnak a földeken, és milyen időjárás várható.
Szokás volt a termékenységvarázslás is. A legények hosszú gerendát és szalmát vittek be a házba. Ráültek a póznára, és hosszan mondogatták a kotyoló verset, néhol közben vizet öntöttek rájuk. Ezeken nem volt szabad megsértődni, de közbeszólni sem, mert az megtöri a varázslatot.
Ha a lány Luca napjától karácsonyig minden nap almába harapott, majd az utolsó falattal kiment az utcára, az első szembejövő lett a férje. Aki szép akart lenni, az Luca napján a vízbe tett almából evett, és abban a vízben mosdott meg.
A Luca-kalendárium a karácsonyig terjedő 12 nap időjárásából próbált következtetni a jövő évre. Ha például december 13-án havazott, az a jóslat szerint azt jelentette, hogy az év első hónapja havas lesz.
Luca nevét szokás a fényt jelentő latin lux szóval összefüggésbe hozni, Svédországban ilyenkor örömtüzeket gyújtottak. A téli napforduló a boszorkányok napja lett, mert a hosszú éjszaka miatt a gonosz erők ilyenkor árthatnak legtöbbet a varázslataikkal.

Luca-széke

Ezen a napon kezdték faragni az ötszög alakú Luca székét. Kilencféle fát – kökényt, borókát, jávorfát, körtét, somot, jegenyefenyőt, akácot, csert és rózsafát – használtak hozzá, és karácsonyig el kellett készülnie. A hiedelem szerint a szék készítője a december 24-én az éjféli misén ráülve megláthatta, hogy a gyülekezet tagjai közül kik a boszorkányok.
Témák
Luca-nap
2018.12.13 12:42

Zöldség- és gyümölcsevésben sereghajtók vagyunk Európában

Publikálás dátuma
2018.12.12 17:17
Illusztráció
Fotó: Pixabay/
Átlagosan csak napi 262 gramm zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak a magyarok, a legkevesebbet a kisgyermekes családok. Ezzel a mennyiséggel az Európai Unióban az utolsók között vagyunk: a WHO szerint ideális zöldség- és gyümölcsbevitel ennek közel a duplája lenne; 400 gramm.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kutatásai szerint a zöldségek és a gyümölcsök fogyasztása lényeges szerepet játszik a gyermekek fejlődésében, a betegségek megelőzésében, az egészségügyi állapot javításában és fenntartásában, azonban – a nemzetközi trendekkel párhuzamban – Magyarországon is folyamatosan csökken a fogyasztásuk. Az OTÁP felmérése szerint hazánkban a zöldségek és gyümölcsök fogyasztása 2014-re éves szinten 300 gramm alá esett. A KSH 2016-os adatai szerint a magyarok fejenként csak napi 262 gramm zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak, amellyel az Európai Unióban az utolsók között vagyunk - írta az Élelmiszer Online.
A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) 2014-es kutatása  kimutatta, hogy a 4-10 éves korú gyermekek körében évről évre egyre magasabb a túlsúly és az elhízás mértéke. A TÉT Platform 11-18 évesek körében azt találta, hogy 24 százalékuk, azaz minden negyedik tinédzser túlsúlyos vagy elhízott.

Hogyan vegyük rá a gyereket a zöldség- és gyümölcsfogyasztásra?

Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője szerint nagyon fontos, hogy már kiskorukban megszerettessük a gyermekekkel a zöldségeket és gyümölcsöket, az egészséges táplálkozást. 
„A gyümölcsök és a zöldségek alapvető táplálékaink, vitaminokat, ásványi anyagokat, élelmi rostokat tartalmaznak, amelyeknek kiemelkedő egészségmegőrző, betegség-megelőző szerepük van. Ezért fontos, hogy a gyermekek minél előbb ismerkedjenek meg velük. Vonjuk be őket az ételkészítésbe, díszítsünk, szobrászkodjunk együtt, vigyük el őket magunkkal a piacra!”
A szakértő kiemelte, célszerű, ha a szülők, nagyszülők odafigyelnek arra, hogy a gyermek mind az öt étkezése tartalmazzon zöldséget vagy gyümölcsöt, lehetőleg minél változatosabban és színesebben. Ha egy-egy új gyümölcsöt vagy zöldséget adunk, a megkedvelését segítheti, ha kitalálunk hozzá egy mesét és magyarázzuk el azt is, hol teremnek, honnan jönnek a zöldségek, gyümölcsök. Az adott évszakra jellemző gyümölcsök, zöldségek közös beszerzésekor – például piaclátogatás alkalmával – lehetőség nyílik a termények összehasonlítására is. Amikor lehet, vonjuk be a gyereket a veszélytelen, egyszerű konyhai műveletekbe. Kérjük meg például a gyereket, hogy műanyag késsel vágja fel a gyümölcsöket salátának, vagy pucoljon mandarint. Igyekezzünk minél többféle érzékszervét (látás, szaglás, tapintás, hallás) is bevonni a megismerési folyamatba. 

Játékosan könnyebb

Az Európai Friss Kalandok nevű programsorozat keretében országszerte 15 településre látogatott el Frutti és Veggi, a kampány két központi figurája, akik több mint 14 ezer kilométert utazva hozták közelebb a gyümölcsök és zöldségek szeretetét a 6-14 éves korú gyermekekhez és családjaikhoz. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és az Interfel francia zöldség-gyümölcs szakmaközi szervezet programjában roadshow-n, áruházi megjelenésekkel és a Gyerek Szigeten megrendezett Friss Zöldségek és Gyümölcsök Ünnepe révén a magyar lakosság több mint öt százalékát, félmillió embert sikerült elérni. Az Európai Friss Kalandok program már okostelefonos játék formájában is elérhető. Az alkalmazásban idén Veggivel, jövőre pedig már Fruttival és Benivel is kalandozhatnak a gyerekek: a Vegapolis mesés hőseivel különböző akadálypályákat kell teljesíteniük és értékes hozzávalókat, kincseket összegyűjteniük. Minden sikeresen teljesített pálya végén egy zöldségekkel és gyümölcsökkel kapcsolatos feladványt is meg kell fejteniük a játékosoknak. Az alkalmazásban a gyermekek könnyen elkészíthető zöldség- és gyümölcsétel recepteket is találnak.
2018.12.12 17:17
Frissítve: 2018.12.12 17:17