Csatárcsel Orbántól

Amolyan "jobbra néz és balra passzol" csatárcselnek tűnik, amit Orbán Viktor művel a '44-es emlékmű ügyében. A jelek szerint ugyanis a tárgyalás- és kompromisszumkészséget mutató miniszterelnök csak az időt húzza. Egyrészt mentesítené a kampányt az ellene fordítható kínos témától, másrészt műszakilag amúgy is lehetetlennek tűnik az emlékmű kivitelezése az eredeti, március 19-i határidőre. Még nem tudni, hogyan reagál a Mazsihisz a kormányfő válaszára.

Valószínű, hogy a Mazsihisznek gesztusként "eladott" minapi miniszterelnöki döntés a vitatott Szabadság téri '44-es emlékmű avatásának elhalasztásáról nem a békülékenység jeleként tett engedmény, és nem is kizárólag jól felfogott fideszes politikai érdek, mint azt tippelte a közvélemény, hanem sokkal inkább kényszerhelyzet. Ismert, a szerda esti kormányülés után kiadott miniszterelnöki levél - amellyel tudatosan kivárhatta Orbán a kampány hivatalos, szombati kezdetét, hogy hivatkozhasson rá - nem adott érdemi választ egyik, a Mazsihisz által aggályosnak tartott kérdésre sem, sőt, még csak szóba sem hozta őket.

Pedig ezek miatt döntött korábban úgy a zsidó szervezet, hogy bojkottálja a holokauszt emlékév állami eseményeit. A Mazsihisz három dolgot kért: a kormány ne valósítsa meg a vitatott '44-es német megszállási emlékművet a Szabadság téren, váltsa le a Veritas Történetkutató Intézet éléről az 1941-es kamenyec-podolszki deportálást "idegenrendészeti intézkedésnek" nevező Szakály Sándort, és alapjaiban vizsgálja felül a Sorsok Háza koncepcióját. Utóbbi két kérdésre még csak nem is reagált Orbán, az emlékmű ügyében pedig aligha készül egyezségre, mikor levelével egy időben közzétették a módosított kormányhatározatot, amely csupán eltolta az avatást, legkésőbb május 31-re.

A csel az lehet, hogy Orbán - kampány és Mazsihisz-bojkott ide vagy oda - nem is tehetett mást. Mint azt a Városszíve blog írta, a tervezett szoborcsoport csaknem 20 tonnát nyomna, így nagyobb teherbírásúra kellene átépíteni a Szabadság tér alatti mélygarázs támfalát, különben a szobor súlya alatt beszakadna a födém. Mivel eddig egy kapavágás se történt a téren, és a támfal újjépítése nem egy-két napos munka, valószínű, hogy Orbán ha akarná sem tudná felavatni március 19-én az emlékművet. A tervdokumentációból kiderül, hogy a Lipót Garázs jelenlegi támfalát le kell bontani és megerősítve - 60 centivel magasabbra - újjá kell építeni, hogy elbírja a szoborkompozíciót.

Az Orbán-levélről Szentpéteri Nagy Richard egyébként lapunk kérdésére azt mondta, nem véletlenül tűnik ki belőle, hogy a miniszterelnök úgy tekint a következő hónapokra, mintha természetes lenne, hogy a választás után is ő lesz a kormányfő. A Méltányosság Politikaelemző Központ főmunkatársa szerint egyrészt Orbán minden megnyilatkozásából ez tűnik ki, másrészt a levélben jelzett húsvét utánra, de még az áprilisban kezdődő holokauszt emlékév előttre tolt egyeztetés idején, ha csak ügyvezetőként is, de valóban ő lesz a miniszterelnök. Egyébiránt az elemző is úgy vélte, csak azért lebegteti a kérdést Orbán, hogy "időt nyerjen".

Megírtuk, a kormány politikáját bírálta csütörtökön a Világ Igaza kitüntetési ceremónián az egyik posztumusz díjazott, Fekete Nagy Béla festő fia, aki nem vette át Pintér Sándor belügyminisztertől a Bátorságért érdemjelet. Ehelyett Fekete Mihály egy tiltakozó levelet olvasott fel, de szavát nem lehetett jól hallani, és végül félbe is hagyta. A köztévé csütörtök esti Híradója hosszú összeállítást közölt ugyan a díjátadóról, ám az incidenst nem említették és nem is mutatták. A botrányról elsőként beszámoló Népszava Online-on kommentben feltűnt Fekete közölte: Magyarországon terjed a rasszizmus és az antiszemitizmus, ami ellen az állam semmit nem tesz, ezért nem fogadta el a díjat.

Marad a bojkott

A Mazsihisz vezetősége egyelőre nem alakította ki álláspontját az Orbán-levélre adandó válaszról. Noha eredetileg arról szóltak a hírek, hogy pénteken összeülnek a szervezet vezetői, a találkozót - a késő esti információk szerint - mégsem tartották meg. Ettől függetlenül valószínűsíteni lehet, hogy - a korábbi nyilatkozatoknak megfelelően - a szervezet nem elégszik meg a válasszal, illetve a '44-es emlékmű avatását elhalasztó kormányhatározattal. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a Mazsihisz fenntartja, sőt esetleg újabb elemekkel egészíti ki korábban kilátásba helyezett bojkott-felhívását. Az Orbán-válasz óta eddig kizárólag ilyan nyilatkozatokat tettek a szervezet vezetői.

Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgató például azt mondta: fenntartják korábbi közgyűlési döntésüket, miszerint távol maradnak az áprilisban kezdődő holokauszt emlékév állami megemlékezéseitől.Indoklása szerint bár Orbán Viktor miniszterelnöktől nagyon udvarias levelet kaptak, arra a három kérdésre, amelyet feltettek, nem kaptak választ. Így "e pillanatban az a döntés", hogy nem vesznek részt az emlékév központi programján, a civil pályázati alaptól elnyert támogatásokat pedig visszafizetik azok, "akik akarják" - közölte. Jelezte, hogy a Mazsihisz vezetőségének majdani válaszreakcióját a közgyűlésnek kell megerősítenie, hiszen ez a testület hozta a bojkott-határozatot is. Ugyanerről beszélt még csütörtökön Heisler András Mazsihisz-elnök is, megjegyezve: "a kérdéseink nem találtak meghallgatásra".

NZZ: a jobbszélen taktikázik a kormány

A növekvő hazai és külföldi nyomás hatására a harcias Orbán Viktor az európai választások utánra halasztotta az erősen vitatott német megszállási emlékmű felállítását - állapította meg a The Wall Street Journal üzleti lap. A svájci Neue Zürcher Zeitung szerint választástaktikai oka is van a halasztásnak, nem csak a Mazsihisz bojkottja, ami "súlyos csapás a kormánynak".

A cikk megjegyzi, hogy az Orbán-kormány az utóbbi években "támogatta a történelem problémás átpolitizálását", és bírálta a kabinetet azért, mert nem az emlékmű tervét ellenzők javaslatait vette fontolóra, hanem a választás utánra halasztotta az átadást. Hiába biztosítja Orbán a Mazsihiszt a "zéró tolerancia" politikájáról, ha döntése "azt a benyomást kelti, hogy a választási küzdelem kényes szakaszában igyekszik elkerülni, hogy elijessze a jobbszélen a kormány történelemfelfogásával szimpatizáló szavazókat".

Hohmecolás Dési Jánossal

Mindent vissza? címmel március 1-én szombaton, 18:30-20:00 óra között a holokauszt emlékévvel és a Mazsihisz által aggályosnak tartott három témával - a Sorsok Házával, a Veritas Történetkutató Intézet vezetőjével és a '44-es emlékművel - foglalkozik Dési János újságíró, rádiós és televíziós műsorvezető beszélgetős estje. A Bálint Házban (1065 Budapest, Révay u. 16.) ezúttal Heisler András Mazsihisz-elnök, Verő Tamás, a Frankel Leó utcai zsinagóga rabbija és Szántó T. Gábor író, a Szombat főszerkesztője lesz a vendég.