Ugrás az adósságspirálba

Hiába próbálkozik a holnap a fővárosi közgyűlés elé kerülő költségvetési javaslat a nadrágszíj meghúzásával, ez sem menti meg Budapestet idén. Még ahhoz is 20 milliárd forintnyi hitelt kell felvenni, hogy egyes fontos közszolgáltatásokat legalább a 2010-es szinten biztosíthassák idén. Egyelőre hiányzik a 4-es metró üzemeltetésének fedezete és szűkösek a közösségi közlekedés forrásai is. A BKV-nak idén 9,4 milliárdnyi hitele jár le.

Két százalékos GDP-növekedéssel és 296 forintos euró-árfolyammal számol Budapest idei költségvetése - előbbi soknak, utóbbi kevésnek tűnhet, mégsem emiatt néz kockázatos év elé a főváros. Ettől függetlenül is a ciklus legfeszítettebb költségvetés-tervezete kerül holnap a fővárosi közgyűlés elé. Az önkormányzat a tavalyinál is kevesebb pénzből kénytelen gazdálkodni, ami azt is jelenti: alighogy a kormány átvállalta Budapest összesen mintegy 204 milliárd forintnyi adósságát, a város kénytelen lesz ismét hitelt felvenni.

A javaslat szerint a 2010-es 538,9 milliárd forintos főösszeggel szemben az idei büdzsé fő száma már csak 314,6 milliárdos, ami még a szűk esztendőnek számító tavalyi 331 milliárdnál is kisebb. A működési bevételek a tavalyinál 6,5 milliárddal nagyobbak, ám a kiadási oldal is magasabb 19 milliárddal. A bevételek csak azért nőnek, mert idén egyben ad 24 milliárdot az állam a fővárosi közösségi közlekedésre, szemben a tavalyi 10-zel, amit csak tűzoltásszerűen, a közszolgáltatás leállását megakadályozva toldott meg 14-gyel.

A BKV vagyonkezelője, a működési költségeket folyósító Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Zrt. 2014-re 80 milliárd forint forrásigényt jelzett, amit a főpolgármester "vezetői döntés miatti korrekció" címén 6 milliárddal csökkentett. Az így szükséges maradék csaknem 50 milliárdot saját forrásból igyekszik előteremteni a főváros, ami erőn felüli teljesítmény.

Az állami elvonások után megmaradt egyetlen érdemi saját fővárosi bevétel, a 99 milliárd forintnyi iparűzési adó fele tehát a közösségi közlekedés finanszírozására megy el. Ám ezzel még nincs vége a problémáknak: hiányzik a 4-es metró üzemeltetésének fedezete, és a BKV Zrt.-nek 2014-ben 9,4 milliárd forint összegben kell korábbi adósságait törlesztenie, amivel a jelek szerint nem számolt sem a kormány, sem a főváros. A Népszabadság erről azt írta, hogy a cég kötvénykibocsátással finanszírozná teljes, 61,7 milliárdos adósságállományát. Az állam csak a fővárosi önkormányzat adósságát vállalta át, a cégeiét nem, de jelenleg a BKV kölcsönei mögött - a fővárosi garancián kívül - állami jótállás is van.

A költségvetés tervezetéből az is kiderül, hogy a beruházási kiadások szinte kizárólag a parlamenti választásra átadni tervezett 4-es metrót érintik. A tervezet szerint a beruházás "jelenleg is folyamatban van". A dokumentum baljósan azt is megjegyzi: ez "további kockázatot jelenthet költségnövekedési oldalon." Megírtuk, a közösségi közlekedésnél jelzett indoklás nélküli "zárolás" más tételeknél is előfordul, de kisebb mértékben: a közvilágításra kért 7,7 milliárdból "csak" 340 milliót húztak le. Egyetlen terület van, ahol bővülhetnek a források idén, ez a kátyúzás, vagyis az út-és hídfenntartási tétel. A választási költségvetés gyanúját nemcsak a látványos útfenntartási kiadások növelése erősíti, hanem az is, hogy a tavalyinál jóval többet, 12,3 milliárd forintot terveztek a költségvetés általános tartalékába - ennek felhasználása pedig egyelőre nem ismert.

Az említett 99 milliárd forintnyi iparűzési adóbevétel másik felét tovább apasztják a legfontosabb közfeladatok: a közvilágítás 7,5, a köztisztaság 6, a kertészeti feladatok 2,7, a kéményseprés 1, az oktatás pedig 8 milliárdba kerül idén. Vagyis fejlesztésre, beruházásra szinte semmi nem marad. Sőt a büdzsé-javaslat az idei szűkös városüzemeltetési szintet is csak 20 milliárd forintos hitelfelvétellel látja biztosíthatónak. Ezzel együtt is köztisztasági feladatokra csak annyi jutna idén reálértéken, mint 2010-ben.

Rezsi: maguk alatt vágják...

A korábbi évek nem ritkán 15-20 milliárd forintnyi éves osztalékbevétele helyett Budapestnek az idén várhatóan be kell érnie kétmilliárd forinttal - derül ki a költségvetési javaslatból. Ezzel a főváros az egyik legnagyobb vesztese a kormány rezsiharcának, ráadásul paradox módon a kormányzati rezsibiztos Németh Szilárd fideszes fővárosi politikusként az általa is képviselt Budapesttel szemben cselekszik, amikor "rezsiharcot" vív, mivel ez felemészti a fővárosi közszolgáltató cégek profitját. Sőt, valahol akkora lyukat üt a vállalat gazdálkodásán, hogy a fővárosnak kell azt adóforintokból betömnie. Így például a szennvízszippantási cégbe 528 milliót kell tenni, míg a kéményseprős vállalkozást 1,026 milliárddal kell konszolidálni.

Megírtuk, a korábbi években a főváros összes osztalékbevételének csaknem felét, 7-8 milliárdot a Főgáz Zrt. adta, amelynél idén nulla osztalékkal számol Budapest. Ennek semmi köze nem lenne elvileg ahhoz, hogy nemrég az állami tulajdonú MVM megvásárolta a cég kisebbségi tulajdonrészét a német RWE-csoporttól, hiszen a fővárosé maradt a részvények 50 százaléka és a mendzsmentjogok. Mivel a Főgáz idén 2 milliárdos adózott eredménnyel tervezi zárni az évet, a nullás fővárosi osztalék magyarázata az lehet, hogy eredménytartalékot képeznek a pénzből, vagy a kormány "nem engedi" kivenni a fővárosnak a maga egymilliárdját.