Összecsapások a Krím-félszigeten

Egyre feszültebb a helyzet a Krím-félszigeten. Tegnap összecsapások törtek ki Szimferopolban a tatár és az orosz ajkú lakosság között. Egyes hírek szerint néhány tüntető behatolt a parlament épületébe. Moszkva egyelőre kivár, de senki sem jósolhatja meg, mi lesz az orosz vezetés következő lépése.

Az első moszkvai döntések önmagukért beszélnek. A Kreml közvetítője eleve alá sem írta az ukrán államfő és a kijevi ellenzék Európai Uniós közvetítéssel megszületett és később felrúgott megállapodását. Hazarendelték a kijevi orosz nagykövetet, a Barack Obamával folytatott telefonbeszélgetésben pedig arra helyezte a hangsúlyt Vlagyimir Putyin, hogy a radikális ellenzék miatt rendkívül veszélyes határig jutott el az ukrajnai szembenállás.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is jelezte az EU-nak, hogy elfogadhatatlannak tartják a radikálisok magatartását. Ebből következik, hogy Moszkva egyelőre nem folyósítja azt a 15 milliárd dolláros pénzügyi segítséget, amiben Janukovics megdöntött elnökkel korábban megegyezett.

Az orosz gazdaságfejlesztési miniszter azt is kilátásba helyezte, hogy ha Kijev megköti a társulási és szabadkereskedelmi egyezményt az Európai Unióval, akkor felemelik az ukrán árukat sújtó importvámokat.

A legkeményebb hangot Dmitrij Medvegyev kormányfő ütötte meg, aki kijelentette: "Ha a Kijevben dulakodó fekete maszkos, Kalasnyikov géppisztolyokkal felszerelt embereket kormánynak lehet nevezni, akkor igen nehéz lesz ilyen kormánnyal együttműködnünk". A kormányfő szerint a gázszállítási szerződés teljesítése a későbbiekben az ukránokkal folytatandó egyeztetéstől függ.

A legnagyobb kérdés, mit lép Moszkva, ha az Ukrajnában élő oroszokat atrocitások érik. A józan ész mindenesetre azt diktálná, hogy senki ne mélyítse tovább a már eddig is meglévő szakadékot a keleti és a nyugati országrész között. Csakhogy ez már megtörtént.

Az új ukrán parlament eltörölte a 2012-ben elfogadott törvényt a kisebbségi nyelvek használatáról. Ezzel elsősorban a nagy lélekszámú orosz népességet sújtják. Az ukrajnai oroszok pedig elszakadási törekvéseiknek adtak hangot. Ennek egyik markáns megnyilvánulása, hogy a Krím-félszigetre látogató orosz képviselők küldöttségének puszta megjelenésében a helyiek már reményt látnak az Oroszországhoz való csatlakozásban.

Bár Moszkvában hangoztatják érdekeltségüket Ukrajna egyben maradására, annak lehetőségét nem zárják ki, hogy ha a Krím határozatot hoz az Oroszországhoz való csatlakozásról, akkor az Állami Dumában megvizsgálják ezt a kérdést.

Az "Igazságos Oroszország" vezetője máris javaslatot tett arra, hogy hat hónap alatt adják meg mindenkinek az orosz állampolgárságot, aki ezt Ukrajnában igényli. Tegnap a Krím-félszigeten az orosz ajkú lakosság több ezer tagja tüntetett a legfelsőbb bíróság szimferopoli épülete előtt.

„Oroszország, ments meg minket!” – hangoztatták. Később az oroszellenes tatárok is az utcára vonultak, s összecsapások törtek ki a két tábor között a parlament épületénél. Egy ember meghalt, bár állítólag infarktus végzett vele. Az Unian hírügynökség szerint néhány tatár tüntető a helyi törvényhozás épületébe is behatolt.

A feszültség óráról órára fokozódik. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter bejelentése szerint Vlagyimir Putyin államfő a harckészültség azonnali, rendkívüli ellenőrzését rendelte el két oroszországi katonai körzetben, köztük az Ukrajnával is határos Nyugati Katonai Körzetben.

Egy, a Krímben állomásozó orosz fekete- tengeri flottához közel álló forrás egy helyi televíziónak azt mondta, hogy orosz katonák érkeztek Jaltába. Az orosz média is részletesen foglalkozott a Krím-félszigeten történtekkel. A Kommerszant ugyanakkor azokra az ellentétekre hívta fel a figyelmet, amelyek az új ukrán hatalom közelébe került politikusok között feszül.