Rónay Tamás;
Publicisztika;Görögország;kártérítés;fasizmus;
2014-02-28 06:31:00
Berlin sem tagadja, s ezt már Konrad Adenauer 1949-től 1963-ig hivatalban lévő kormánya is elismerte, hogy a náci Németország 1941 áprilisban minden ok nélkül támadta meg a görögöket, s a következő négy évben brutális rezsimet vezettek be. Arányait tekintve Görögországnak okozták a legnagyobb kárt a világháború folyamán Lengyelország, a Szovjetunió és az egykori Jugoszlávia után.
Athén a világháborút követően irreálisan magas kártérítést követelt: az összes német kártérítés felét akarták megszerezni. A nagyhatalmak azonban eleve nemet mondtak a görögök túlzó igényeire. A párizsi békekonferencián, 1946-ban, Görögországnak a németek által fizetendő összes kártérítés 4,5 százalékát szavazták meg, amelyet további 2,7 százalékkal toldottak meg. A németek a kárt készpénz mellett gépekben is megfizethették. Ez utóbbiak értéke akkori áron 25 millió dollár volt, ez ma körülbelül 2 milliárd eurónak felel meg.
Csakhogy a gépeket sosem kapta meg Görögország. A szállítmány harmadát 1950-ben indították útnak hajón Görögországba, ám sosem érkezett meg a görög kikötőkbe. A másik kétharmad a hamburgi kikötőben rozsdásodott, mígnem eladták a briteknek. Máig nem tudni, hol veszett el a szállítmány, feltehetően kétes hátterű üzletemberek "privatizálták". Nem kizárható azonban az sem, hogy akkoriban a görög kikötők nem is voltak fogadóképesek. A világháború után ugyanis Görögországban polgárháború tört ki, amely 1949-ben a kommunisták vereségével zárult. A konfliktusban összesen 40-160 ezer ember vesztette életét.
A németek ezután további jelentős összegeket juttattak Athénnak. 1953-ban 200 millió márkányi befektetési hitelt nyújtottak, 1960-ban pedig 115 millió márkát utaltak át a görögök számára. Manapság azonban a populista pártok nem érik be ennyivel. Azzal érvelnek, hogy a világháború idején a görög nemzeti bank 476 millió birodalmi márkát folyósított Németországnak. Kamatokkal együtt ez körülbelül 70 milliárd eurónak felel meg - számolta ki a Die Welt. A görög populista pártok szerint azonban még ez is túlságosan kevés. Időnként egészen vad elképzelések látnak napvilágot egyes görög szakértők és politikusok részéről arról, szerintük mekkora összeggel is tartoznak a németek.
Manolisz Glazosz volt radikális baloldali képviselő állt elő a legnagyobb követeléssel. Alighanem azért, mert az 1922-ben született író ma is élénken emlékezik a nácik által elkövetett szörnyűségekre. A németek 1941. április 27-én vonultak be Athénba. Glazosz ekkoriban a görög Vöröskeresztnél dolgozott, s ellenálló volt. Állítólag röviddel a náci inváziót követően, 1941 májusában, egy társával felmásztak az Akropoliszra, s eltávolították a horogkeresztes zászlót. Úgy véli, hogy ezzel is sokaknak bátorságot adtak az ellenállásra. Glezosz azt állítja, távollétében halálra is ítélték, 1942. márciusában elfogták, s a börtönben megkínozták, TBC-t kapott. Néhány hónappal később azonban kiengedték. 1943-ban azonban az olaszok, 1944 februárjában pedig kollaboráns görögök ismét rács mögé juttatták.
Glezosz ma, kilencven év felett is aktív politikai tevékenységet fejt ki. Különösen a német kárpótlás ügye foglalkoztatja. Azt a követelését azonban, amely szerint kamatokkal együtt 1000 milliárd euróval tartozik Németország Athénnak, még radikális baloldali társai is túlzónak tartják. Ők "csak" körülbelül 300 milliárd eurót követelnek Berlintől.
A számháború még sokáig folytatódhat, kérdés azonban, hogy a kormány elő mer-e állni követeléssel. Jogilag teljesen megalapozatlannak tűnik bármiféle igény. 1990-ben ugyanis Athén elismerte, hogy nincs több követelése a németekkel szemben. Másrészt a jelenlegi kormányzat éppen jó kapcsolatokra törekszik a hitelezőkkel, beleértve Németországot is.
Egy ilyen igény bejelentése azonban beláthatatlan következményekkel járhat, s Antonisz Szamarasz kormánya eláshatja magát Brüsszel előtt, elveszítheti az EU bizalmát is. Nem is szólva arról, hogy a hitelező trojka, az Európai Unió, az Európai Központi Bank (EKB), valamint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) eddig összesen 240 milliárd eurónyi mentőcsomagot szavazott meg az országnak. Ennek nagy részét Berlin állja.
Athén egyébként egy éve már megpendítette, arra készül, hogy bejelenti kártérítési igényét Németországnak. Akkor a görög pénzügyminisztérium állított össze jelentést az ügyben. Ebben hat évtizedre visszanyúlóan gyűjtötték össze a kártérítésre vonatkozó dokumentumokat. Az anyagot jogi tanácsadóknak küldték tovább.
Az ellenzéki baloldali radikális Szirizának és más populista pártoknak nincs veszítenivalója. Ezért folyamatosan napirenden tartják a német kártérítés ügyét, rendre azt hangoztatva, hogy ha megkapnák az igényelt összeget, akkor Görögország kikerülne az adósságcsapdából. A kormányt is nagy nyomás alá helyezik ennek kapcsán.
Ha a görög kormány mégis előállna újabb igényekkel Berlinnel szemben, nem nehéz kitalálni, mit válaszol a német kormány. Angela Merkel ráadásul már korábban is jelezte, nem hajlandó vitát nyitni a témában, mert minden jóvátételt megfizettek. Tavaly pedig úgy foglalt állást, ha az athéni kormány mégis kártérítést követelne, az igencsak beárnyékolná a két ország viszonyát.