Tartósan leszakadtunk

Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 2013 negyedik negyedévében 2,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A gazdaság teljesítménye összességében tavaly 1,1 százalékkal bővült, a megtermelt GDP összességében - folyó áron - 29 114 milliárd forintot tett ki, a politikusok által kedvelt módon ez egy főre vetítve 2 millió 943 ezer forintot jelent -közölte tegnap a KSH. Kormányzati körök szerint "beindult a motor". Ám ha a régió országaihoz viszonyítjuk a hazai növekedést, akkor felzárkózásunk hosszú évekre reménytelennek tűnik.

Alig térnek el a KSH tegnapi GDP adatai az előzetesen közöltektől, bár a végleges adatokra még augusztusig várni kell. (A világ minden országában a nyár vége mindenütt a megelőző esztendő GDP-korrekcióinak időszaka.) Tavaly az utolsó negyedévben 0,5 százalékkal bővült a magyar gazdaság előző három hónaphoz képest. Ez ugyan 0,1 százalékponttal kisebb szám, mint amit a KSH a gyorsbecslésében közölt, de az összképet nem változtatja - tudtuk meg Jobbágy Sándortól.

A CIB Bank szenior elemzője utalt arra, hogy a negyedik negyedéves növekedési ütem megegyezik az előzetesen közölt 2,7 százalékkal, a részletes adatok azonban több érdekességet is tartogattak a növekedés szerkezetét illetően. Ez a bővülés kétségtelenül olyan ütemet jelez, amelyre utoljára hét esztendeje láthattunk példát. A negyedéves alapú növekedés azonban kisebb, mint amit a megelőző negyedévben láthattunk.

A termelési oldalon a negyedik negyedévben azt tapasztalhattuk, hogy az építőipar és a mezőgazdaság két számjegyű bővülést mutatott. Ebben nincs semmi meglepetés, a korábbi adatokból is arra lehetett számítani, hogy az állami megrendelések, a felpörgő uniós támogatás-kifizetések, valamint a jó terméseredmények ezekben az ágazatokban felpörgették a gazdaságot. Ugyanakkor más ágazatok is - az ugyancsak jó számokat produkáló feldolgozóipart kivéve - gyengébb teljesítményt mutattak.

Szerényen bővült tavaly az uniós gazdaság

Az euróövezetben – a második, még nem végleges becslés szerint is – 0,3 százalék volt a növekedés negyedéves összevetésben és 0,5 százalék éves összehasonlításban. Mindkét adat megfelel a piaci várakozásnak. A 28 tagú EU-ban kissé robusztusabb volt a növekedés, 0,4 százalék negyedéves bázison és 1,1 százalék éves alapon. Az euróövezet 2013 második negyedévében kijött a recesszióból, de egyelőre a kívánt mértékben nem sikerült felgyorsítani a növekedést.

A szakember azonban felhívta a figyelmet arra, hogy az óvatosság nem árt, a ma még kiemelkedőnek tűnő számok könnyen fordulhatnak még mínuszba, ha az állami "motorok" leállnak.Jobbágy Sándor az elsősorban uniós pénzekből létrejövő beruházásokról megjegyezte, hogy az idei év végi adatok mutatják majd meg, mennyire lehet tartós tendenciáról beszélni.

A gazdaság tavalyi éves átlagos 1,1 százalékos bővüléséből 0,9 százalékpontot a mezőgazdaság magyaráz, vagyis egy időjárási hatásoktól mentes évben a tavalyi teljesítmény csak 0,2 százalékos GDP-bővülésre lett volna elegendő. Jobbágy Sándor számításai szerint, ha a 2013. évi utolsó negyedévi teljesítményénél figyelembe vesszük, hogy az agrárhatás már kevésbé érvényesült, akkor e nélkül is 1,9 százalékos lett volna a a növekedés. Viszont, ha ebből a tavalyi bázishatást is kiszűrjük, akkor azt mondhatjuk, hogy tavaly az év folyamán 1,5 százalékra volt képes a magyar gazdaság.

Ez azért már nem olyan impresszív szám, egy recesszió utáni felpattanás lehetne ennél gyorsabb is - vélekedett a CIB Bank elemzője. Éppen ezért rövid távon a 2,7 százaléknál kisebb számokkal találkozhatunk. Ennek oka, hogy a növekedési számot három olyan tényező is emelte, amire hosszabb távon nem feltétlenül számíthatunk. Egyrészt a mezőgazdaság nagyon magas hozzájárulása a növekedéshez, másrészt a 2012 végi beszakadás által teremtett alacsony viszonyítási alap, valamint az állami források növekedésben játszott szerepe.

A régió hozzánk legközelebb álló országaihoz - Csehországhoz, Lengyelországhoz, Romániához és Szlovákiához - képest lemaradásunk számottevő, a válságot követő években, a recesszióval küszködő Csehországot is beleértve, mindegyik jobban teljesített. Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója arról beszélt tegnap újságíróknak, hogy a válságban elveszített GDP-t nem tudtuk visszapótolni, míg a többiek növekedtek.

Súlyosbítja a helyzetet, hogy az ukrán belpolitikai válság miatt - Horváth István szavaival - a pénzügyi fertőzés Magyarországot is eléri. A régiónk kockázati megítélése romlik: a portfólióbefektetők tőkekivonása - ennek első jelei máris látszanak - felerősödhet. A finanszírozásban oroszlánrészt vállaló régiós bankok kockázatviselő képessége (hajlandósága) romlik.

A GDP növekedése elválaszthatatlan a hitelezési aktivitás növekedésétől. A GKI blogjában Petz Raymund ügyvezető igazgató arról ír, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint a jegybank Növekedési Hitelprogramjának hatása a vállalati hitelezés egészére viszonylag csekély. A program első szakaszában inkább a pénzügyi gondok enyhítésén volt a hangsúly, semmint a fejlesztések finanszírozásának támogatásán. A GKI felmérésének eredményei a program iránti vállalati érdeklődés várható szerény növekedésére utalnak - olvasható a blogban.

Márpedig ez azt jelenti, hogy a szükséges géppótlások továbbra is elmaradnak, emögött a jogbiztonság hiánya és a bizonytalan keresletet vélik felfedezni a kutatók.