Veszélyes a liberalizmus

Az állam és a piac viszonyán mintegy 200 éve vitatkoznak a közgazdászok: ezt a vitát mutatja be a most megjelent könyv két meghatározó közgazdász életútján és elméletein keresztül. Az egyik John Maynard Keynes, a jóléti állam atyja, a másik Friederich August Hayek, a szabad piac prófétája.

 A könyv szerzője Nicholas Wapshott amerikai újságíró, ebből kifolyólag a téma feldolgozásának módja sem szigorúan közgazdasági, érdeklődők számára is izgalmas olvasmány. A téma aktualitását természetesen a 2008-as globális válság és annak kezelése adja. A könyv magyar fordításának megjelenése alkalmából tartott könyvbemutatón Mihályi Péter, a Budapesti Corvinus Egyetem és Pogátsa Zoltán, a Nyugat-Magyarországi egyetem oktatója is hangsúlyozta: a közgazdászképzésben is megkerülhetetlen lesz Wapshott írása.

A Napvilág Kiadó által megjelentetett, Keynes és Hayek: Az összecsapás, amely meghatározta a modern közgazdaságtant a nagy válságtól a nagy recesszióig című kötetet Felcsuti Péter, a Raiffeisen Bank korábbi vezérigazgatója fordította magyarra. Ő maga Keynes mellett tette le a voksát. A válságkezelés kifejezetten állami feladat, és a felzárkózás ütemének meghatározásában is megkerülhetetlen tényező az állam - mondta el a szerdai könyvbemutatón Felcsuti Péter. A bankszakember ugyanakkor hozzátette: Magyarországon inkább Hayek felé húz a közgondolkodás.

Pogátsa Zoltán hozzátette: a hayeki liberális gazdasági modell is vezethet diktatúrához, nemcsak a túlzott állami beavatkozás. Ha túlságosan a verseny irányába toljuk el a gazdaságot, akkor koncentrálódik a gazdasági erő, és a nagyra nőtt, monopol vagy oligopol helyzetű vállalatok képessé válnak arra, hogy megvegyék az államot - magyarázta Pogátsa.

A nyugat-magyarországi Egyetem docense szerint a Hayeken felnőtt generációk nem elég érzékenyek arra, hogy ez az út is vezethet diktatúrához. Pogátsa a legnagyobb problémát abban látja, hogy a hayeki világ problémáit a keynesi eszközökkel próbáljuk meg kezelni. Mihályi Péter ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a világot irányító politikusok meglehetősen szelektíven teszik magukévá a gazdasági ideológiákat.

Szerző
2014.03.06 06:29

Na most akkor ki a keresztény? - megy az államalapítási adok-kapok

Publikálás dátuma
2018.08.20 09:45

Fotó: AFP/hemis/ HAUSER Patrice
Folyamatosan frissülő cikkünkben az augusztus 20.-ai politikusi megnyilvánulások legvelősebb gondolatait szemlézzük.

Magyar szív, nyugati lelkiismeret

Áder János köztársasági elnök mérsékelten ügyelt a kormányzati kommunikációra, és nyomatékosította, hogy az államalapító király felerészben európai, pontosabban nyugat-európai volt. Íme: "Hazánk Szent Istvántól "magyar szívet és európai lelkiismeretet kapott", első királyunk tudta, hogy a béke megtartásának feltétele a nyugati civilizáció megőrzésében rejlik. Benne összetartozott a hazafiság és az európaiság, "magyar öntudata sosem kelt harcra európai szellemével" - fogalmazott az államfő, emlékeztetve: az államalapító az istenhite mellett az ahhoz tartozó nyugati keresztény műveltséget is vallotta, ahogy az európai népek egymásra utaltságát, a kölcsönös tisztelet erejét is.  

Szent István útját járja az MSZP

Tóth Bertalan, az MSZP elnöke Szent István intelmeit citálja, miszerint egy király legfőbb erénye az alázat, és nem a gőg vagy a gyűlölség. Az áthallás után egyből a lényeg: a keresztény kormány megbélyegző matricákat ragaszt civil szervezetek irodáira, rendőröket küld a hajléktalanokra, rendőrökkel lakoltat ki családokat, hatszázezer fiatalt üldözött el külföldre és több tízezer családot taszított adós rabszolgaságba. Az MSZP azonban Szent István keresztény útját járja, úgyhogy küzd a bajok orvoslásáért. 
2018.08.20 09:45
Frissítve: 2018.08.20 09:45

Kövér László: a genderizmus náci tudomámyra hasonlít, a médiába be kell avatkozni

Publikálás dátuma
2018.08.20 09:28
Kövér László, az Országgyűlés elnöke
Fotó: / Vajda József
Valósággal sziporkázott az Echo TV-ben a fideszes szellemi erőtér központja: Kövér László házelnök náci időket emlegette a genderizmus kapcsán, a médiára szerinte törvényalkotással kell hatni, az irodalomban pedig elkél a politikai támogatás.
A nácik kedvelt "tudományához" hasonlította a genderizmust Kövér László. A házelnök Botond Bálint publicista írását idézve azt mondta, a társadalmi nemek kutatásával foglalkozó tudományág- amit nem mellesleg évek óta minisztériumi engedéllyel tanítanak az ELTE-n és a CEU-n is – semmivel sem jobb, mint a fajnemesítést célzó eugenetika - idézi szavait az atv.hu.
A házelnök a morál szempontjából érdekesnek tartja, hogy akik közpénzből tartják fenn intézményüket, úgy gondolják, senkinek nem kell elszámolniuk arról, hogy a forrást mire használták, ostobaságra, esetleg egyenesen "társadalomellenes" kísérletekre vagy arra, amire kapták. Az autonómia nem jelent társadalmon kívüliséget az akadémikusoknak vagy oktatóknak; ha olyan „szélsőségről” van szó, mint a gendertudományok beiktatása a hivatalos oktatás keretei közé, ott „fel kell lépni” - tette hozzá Kövér, ezzel  felelősségre vonva saját kormányát is.
Kövér augusztus 20. alkalmából adott interjújában arról is beszélt, hogy az akadémikusok sorában ott vannak azok, akiket erre tudományos tevékenységük nem jogosítana fel, de úgy döntött a politika 1990 előtt, hogy nekik be kell kerülniük.

Be kell avatkozni a felsőoktatásba, a médiába

A kulturális önrendelkezéssel kapcsolatos korábbi nyilatkozatáról is kérdezték Kövér Lászlót, aki előbb tisztázni próbálta a fogalmat:a kulturális önrendelkezés szerinte az, hogy egy közösség maga határozza meg, milyen értékrendet szeretne követendőként állítani a későbbi generációknak, és ebbe a tömegtájékoztatás éppúgy beletartozik, mint a köz- és felsőoktatás. Hozzátette, mindezekbe a területeknél szerinte szükség van a törvényalkotási beavatkozásra is. Hogy ezen konkrétan mit értett, nem egyértelmű, a kereskedelmi televíziózásról azonban mélységes megvetéssel beszélt, szerinte az elmúlt több mint húsz évben korlátlanul öntötték a nézők nyakába a mocskot a kereskedelmi tévék.
Az irodalommal kapcsolatos kérdésre úgy válaszolt: "nem mi tiltottunk be műveket, írókat", hanem azok a kommunisták, akik 1948 után a kezükbe ragadták a hatalmat és ők tartották fenn '90 után azt a kánont, amelyből kirekesztődtek bizonyos, valaha elismerést kivívott írók. 
Ha már a múltidézésnél tartunk, jó észben tartani, hogy Kövér László 1986-ban az MSZMP Központi Bizottság Társadalomtudományi Intézetének ifjúságkutató részlegén dolgozott, hogy aztán egy évig Soros-MTA ösztöndíjjal kutassa a közép-európai társadalmi mozgalmakat.
A házelnök életrajza itt érhető el. Kövér szerint egyébként „a gondolkodásunkban megfér Parti Nagy Lajos és Esterházy Péter is”, van, aki nagy költőnek, írónak tartja őket, van, aki nem. A házelnök úgy fogalmazott: az teremti meg annak a lehetőségét, hogy bárki a létező értékek alapján válogathasson a könyvespolcáról, hogy "újrarendezik az asztalt". Szerinte ugyanakkor nem lehet külső beavatkozás, politikai erőfeszítés nélkül megteremteni az esélyegyenlőséget.
2018.08.20 09:28
Frissítve: 2018.08.20 09:46