Veszélyes a liberalizmus

Az állam és a piac viszonyán mintegy 200 éve vitatkoznak a közgazdászok: ezt a vitát mutatja be a most megjelent könyv két meghatározó közgazdász életútján és elméletein keresztül. Az egyik John Maynard Keynes, a jóléti állam atyja, a másik Friederich August Hayek, a szabad piac prófétája.

 A könyv szerzője Nicholas Wapshott amerikai újságíró, ebből kifolyólag a téma feldolgozásának módja sem szigorúan közgazdasági, érdeklődők számára is izgalmas olvasmány. A téma aktualitását természetesen a 2008-as globális válság és annak kezelése adja. A könyv magyar fordításának megjelenése alkalmából tartott könyvbemutatón Mihályi Péter, a Budapesti Corvinus Egyetem és Pogátsa Zoltán, a Nyugat-Magyarországi egyetem oktatója is hangsúlyozta: a közgazdászképzésben is megkerülhetetlen lesz Wapshott írása.

A Napvilág Kiadó által megjelentetett, Keynes és Hayek: Az összecsapás, amely meghatározta a modern közgazdaságtant a nagy válságtól a nagy recesszióig című kötetet Felcsuti Péter, a Raiffeisen Bank korábbi vezérigazgatója fordította magyarra. Ő maga Keynes mellett tette le a voksát. A válságkezelés kifejezetten állami feladat, és a felzárkózás ütemének meghatározásában is megkerülhetetlen tényező az állam - mondta el a szerdai könyvbemutatón Felcsuti Péter. A bankszakember ugyanakkor hozzátette: Magyarországon inkább Hayek felé húz a közgondolkodás.

Pogátsa Zoltán hozzátette: a hayeki liberális gazdasági modell is vezethet diktatúrához, nemcsak a túlzott állami beavatkozás. Ha túlságosan a verseny irányába toljuk el a gazdaságot, akkor koncentrálódik a gazdasági erő, és a nagyra nőtt, monopol vagy oligopol helyzetű vállalatok képessé válnak arra, hogy megvegyék az államot - magyarázta Pogátsa.

A nyugat-magyarországi Egyetem docense szerint a Hayeken felnőtt generációk nem elég érzékenyek arra, hogy ez az út is vezethet diktatúrához. Pogátsa a legnagyobb problémát abban látja, hogy a hayeki világ problémáit a keynesi eszközökkel próbáljuk meg kezelni. Mihályi Péter ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a világot irányító politikusok meglehetősen szelektíven teszik magukévá a gazdasági ideológiákat.

Szerző

A várakozásnál pozitívabb kiskereskedelem

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán közölt első gyorsbecslése szerint az idén januárban 3,9 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakához képest.

Suppan Gergely, a TakarékBank senior elemzője szerint a várakozásnál lényegesen gyorsabban nőttek a kiskereskedelmi eladások januárban, ami jelentős gyorsulás a decemberi 1,8 százalékos növekedéshez képest. Ez a megugró reálbéreknek, valamint a meredeken emelkedő fogyasztói bizalomnak köszönhető. Tavaly a reálbérek növekedése meghaladta a 3 százalékot, míg az idén további 2,7-2,9 százalék körüli reálbér-növekedésre lehet számítani. A munkaerőpiac stabilizálódhat, a versenyszférában emelkedhet a foglalkoztatás - vélte a senior elemző. Suppán idén átlagosan 2,5-3 százalékos kiskereskedelmi forgalom-növekedést vár.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője a Népszavának szerényebb számokat említett. Idén 1,5-2 százalékos kiskereskedelmi forgalom-bővülést prognosztizált. A szakember hozzátette, a kiskereskedelem legutóbb 2006-ban növekedett érdemben. A fordulatra 2013. második feléig kellett várni, akkor némi forgalomemelkedést lehetett tapasztalni. Az is kétségtelen, hogy tavaly növekedtek a bérek és a reáljövedelemek, a nyugdíjak és az egyéb lakossági bevételek, és ehhez társult egy meglepően alacsony infláció, az úgynevezett rezsicsökkentés, illetve elmúlt a 2012-es áfaemelés hatása. Igaz, Török adatai szerint a reálbérek tavaly csak 1,8 százalékkal emelkedtek.

A 2013-as beruházás, illetve foglalkoztatás bővülés több mint fele az állami szférában valósult meg. A versenyszféra alig 20-25 százalékkal részesült a beruházásokból, foglalkoztatás növekedésből.

A versenyszféra csekély bővülése is jó hír, de látni kell az állami túlsúlyt, illetve, hogy bizonyos területekről kiszorította a konkurenciát, a gazdaság pedig egyre nagyobb mértékben függ az államtól - figyelmeztetett Török. A vezető elemző 2014-ben 2,3 százalékos reálbér-növekedésre számít, Az élénkülő exportpiacok javíthatnak a gazdasági növekedésen. A munkanélküliség év végére 7-7,5 százalékra is csökkenhet, de ebben a döntő szerep a közfoglalkoztatásnak juthat. A kormányfő a jelenlegi 180 ezer helyett már év végére 280-300 ezer közmunkásról álmodik.

Szerző

A várakozásnál pozitívabb kiskereskedelem

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán közölt első gyorsbecslése szerint az idén januárban 3,9 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakához képest.

Suppan Gergely, a TakarékBank senior elemzője szerint a várakozásnál lényegesen gyorsabban nőttek a kiskereskedelmi eladások januárban, ami jelentős gyorsulás a decemberi 1,8 százalékos növekedéshez képest. Ez a megugró reálbéreknek, valamint a meredeken emelkedő fogyasztói bizalomnak köszönhető. Tavaly a reálbérek növekedése meghaladta a 3 százalékot, míg az idén további 2,7-2,9 százalék körüli reálbér-növekedésre lehet számítani. A munkaerőpiac stabilizálódhat, a versenyszférában emelkedhet a foglalkoztatás - vélte a senior elemző. Suppán idén átlagosan 2,5-3 százalékos kiskereskedelmi forgalom-növekedést vár.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője a Népszavának szerényebb számokat említett. Idén 1,5-2 százalékos kiskereskedelmi forgalom-bővülést prognosztizált. A szakember hozzátette, a kiskereskedelem legutóbb 2006-ban növekedett érdemben. A fordulatra 2013. második feléig kellett várni, akkor némi forgalomemelkedést lehetett tapasztalni. Az is kétségtelen, hogy tavaly növekedtek a bérek és a reáljövedelemek, a nyugdíjak és az egyéb lakossági bevételek, és ehhez társult egy meglepően alacsony infláció, az úgynevezett rezsicsökkentés, illetve elmúlt a 2012-es áfaemelés hatása. Igaz, Török adatai szerint a reálbérek tavaly csak 1,8 százalékkal emelkedtek.

A 2013-as beruházás, illetve foglalkoztatás bővülés több mint fele az állami szférában valósult meg. A versenyszféra alig 20-25 százalékkal részesült a beruházásokból, foglalkoztatás növekedésből.

A versenyszféra csekély bővülése is jó hír, de látni kell az állami túlsúlyt, illetve, hogy bizonyos területekről kiszorította a konkurenciát, a gazdaság pedig egyre nagyobb mértékben függ az államtól - figyelmeztetett Török. A vezető elemző 2014-ben 2,3 százalékos reálbér-növekedésre számít, Az élénkülő exportpiacok javíthatnak a gazdasági növekedésen. A munkanélküliség év végére 7-7,5 százalékra is csökkenhet, de ebben a döntő szerep a közfoglalkoztatásnak juthat. A kormányfő a jelenlegi 180 ezer helyett már év végére 280-300 ezer közmunkásról álmodik.

Szerző