MGYOSZ: szükség van növekedésre

A fenntartható gazdasági növekedéshez a gazdaságpolitikának elsősorban az exportra és növekedésre képes, közepes méretű hazai vállalatok támogatására kell koncentrálnia, továbbá kiszámítható hosszú- és középtávú gazdaságpolitikai irányok és eszközrendszer kijelölése szükséges - így foglalta össze álláspontját a Munkaadók és Gyáriparosok Szövetsége (MGYOSZ) tegnapi konferenciáján. 

A tanácskozáson Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója kifejtette: az európai uniós támogatások elosztásánál a nemzetközi piacon versenyképes és növekedési potenciállal rendelkező hazai vállalatok erősítésére kell koncentrálni. (Vagyis a kutató nem csak a kicsikre és a közepesekre koncentrálna.) Emellett lényeges a magyar gazdaság külföldi tőkevonzó képességének a javítása is, a hazai kisvállalkozások számára ugyanis fontos növekedési lehetőség, ha a multinacionális cégek beszállítóivá válhatnak.

Az MGYOSZ "Gazdaságpolitikai megfontolások és javaslatok - a tartós és fenntartható gazdasági növekedés érdekében" című dokumentuma szerint a feldolgozóipar és a szolgáltató szektor azonos elbírálására számítanak a gazdaságpolitikában. Azt javasolják, hogy az állami kiadások rátáját hosszabb távon a GDP legfeljebb 45 százalékára kell csökkenteni, ami lehetővé tenné a nemzetközi és európai átlagnál jóval magasabb állami elvonások csökkentését, ezzel a gazdasági szereplők versenyképességének javítását. Arról sem feledkeznek meg, hogy a gazdaságnak szüksége van az elismert egyetemeken végzett szakemberek mellett magasan képzett, a fejlett technológiát ismerő, valamint a modern üzleti és vállalkozói ismeretekkel bíró középfokú szakemberekre és szakmunkásokra, miközben támogatni kell a középfokú végzettségű szakemberek továbblépését is.

Szerző

Bízunk az EU-ban

A hazai közvélemény az uniós átlaghoz képest lényegesen jobban bízik mind az európai uniós, mind pedig a nemzeti intézményekben. Az EU-ról alkotott általános kép, a gazdasági válság utáni negatív trendet követően, stabilizálódni látszik és összességében inkább pozitív. 

Az Európai Bizottság felméréséből kiderül: az állampolgárok Európa-szerte hasonlóan ítélik meg az EU szerepét: elsősorban a gazdaság élénkítését és az életszínvonal emelését várják el az uniótól. Előbbit magasan az EU fő céljának tartják hazánkban és a kontinensen egyaránt. A magyarországi válaszadók nagyrészt az uniós átlagnak megfelelően ítélik meg azt is, hogy mi az Európai Unió legfontosabb hozadéka. Nagyobb arányú eltérést az ERASMUS-program pozitív megítélése mutat, ezt magyar válaszadók az Európai Unió átlagánál közel kétszer nagyobb arányban gondolják fontos vívmánynak. Miközben az uniós közvélemény megosztott és inkább pesszimista azzal kapcsolatban, hogy az Európai Unió jó irányba halad-e, a magyar válaszadók (32 százalék) 6 százalékponttal az uniós átlagot meghaladva és a fél évvel korábbi méréshez képest is 4 százalékponttal gondolkodnak erről pozitívabban. Eközben azok aránya, akik a jelenlegi irányt rossznak tartják, 2 százalékponttal csökkent az utolsó mérés óta. A magyar válaszadók az EU gazdasági helyzetére relatív optimizmussal tekintenek. Miközben a hazai gazdasági helyzetet változatlanul rossznak ítélik meg a válaszadók, az elmúlt időszakban ez az elmarasztaló vélemény is enyhülni látszik.

Szerző

Bízunk az EU-ban

A hazai közvélemény az uniós átlaghoz képest lényegesen jobban bízik mind az európai uniós, mind pedig a nemzeti intézményekben. Az EU-ról alkotott általános kép, a gazdasági válság utáni negatív trendet követően, stabilizálódni látszik és összességében inkább pozitív. 

Az Európai Bizottság felméréséből kiderül: az állampolgárok Európa-szerte hasonlóan ítélik meg az EU szerepét: elsősorban a gazdaság élénkítését és az életszínvonal emelését várják el az uniótól. Előbbit magasan az EU fő céljának tartják hazánkban és a kontinensen egyaránt. A magyarországi válaszadók nagyrészt az uniós átlagnak megfelelően ítélik meg azt is, hogy mi az Európai Unió legfontosabb hozadéka. Nagyobb arányú eltérést az ERASMUS-program pozitív megítélése mutat, ezt magyar válaszadók az Európai Unió átlagánál közel kétszer nagyobb arányban gondolják fontos vívmánynak. Miközben az uniós közvélemény megosztott és inkább pesszimista azzal kapcsolatban, hogy az Európai Unió jó irányba halad-e, a magyar válaszadók (32 százalék) 6 százalékponttal az uniós átlagot meghaladva és a fél évvel korábbi méréshez képest is 4 százalékponttal gondolkodnak erről pozitívabban. Eközben azok aránya, akik a jelenlegi irányt rossznak tartják, 2 százalékponttal csökkent az utolsó mérés óta. A magyar válaszadók az EU gazdasági helyzetére relatív optimizmussal tekintenek. Miközben a hazai gazdasági helyzetet változatlanul rossznak ítélik meg a válaszadók, az elmúlt időszakban ez az elmarasztaló vélemény is enyhülni látszik.

Szerző